Igen, nem tévesztettem el a sorrendet, a tészta volt most a lényeg, habár a szárny sem volt rossz...
A történet, ami hozzátartozik, a következő. Amikor Pesten megnyílt a Lurdy Ház - most néztem meg, 1998-ban volt, jó régen -, jártunk ott néhányszor. Már az elején kinéztük a thai ételeket főző ferde szemű srácot; akkoriban nekünk újdonság volt a jó nagy nyílt láng felett wokban sütés, ájultan néztük, és persze nála ettünk rendszeresen, pirított tésztát marhahússal, nagyon szerettük. Utána nyílt a többi pláza, ott is próbáltuk ugyanezt, de egyik sem volt már olyan, mint a Lurdy Házban eredetileg kóstolt étel.
Itthon megpróbáltam rekonstruálni, de hát akkor még nem volt ennyiféle fűszer, nem volt internetünk, hogy utána nézhettem volna a receptnek, de azért valami kárpótlást nyújtott, mivel bennünket ezektől a helyektől 200 km választ(ott) el. Mostanában kicsit el is felejtődött a pirított tészta, mert annyi mindent kell kipróbálni, amit olvasok, állandó lázban égek, hogy még ezt és azt sem kóstoltuk…
Ízlésszindróma juttatta újból eszembe a múltkorában, el is készítettem minap egy ebédre, csirkeszárnyak mellé. Annyira finom volt, pedig nem is igazán volt itthon többfajta hozzávaló zöldség, csak hagymát, répát és paszternákot (naná, az most majdnem mindig van a spájzban!) találtam, de megint rákattantam. Jó lett volna még valami káposztaféle mellé, de majd legközelebb…
A történet, ami hozzátartozik, a következő. Amikor Pesten megnyílt a Lurdy Ház - most néztem meg, 1998-ban volt, jó régen -, jártunk ott néhányszor. Már az elején kinéztük a thai ételeket főző ferde szemű srácot; akkoriban nekünk újdonság volt a jó nagy nyílt láng felett wokban sütés, ájultan néztük, és persze nála ettünk rendszeresen, pirított tésztát marhahússal, nagyon szerettük. Utána nyílt a többi pláza, ott is próbáltuk ugyanezt, de egyik sem volt már olyan, mint a Lurdy Házban eredetileg kóstolt étel.
Itthon megpróbáltam rekonstruálni, de hát akkor még nem volt ennyiféle fűszer, nem volt internetünk, hogy utána nézhettem volna a receptnek, de azért valami kárpótlást nyújtott, mivel bennünket ezektől a helyektől 200 km választ(ott) el. Mostanában kicsit el is felejtődött a pirított tészta, mert annyi mindent kell kipróbálni, amit olvasok, állandó lázban égek, hogy még ezt és azt sem kóstoltuk…
Ízlésszindróma juttatta újból eszembe a múltkorában, el is készítettem minap egy ebédre, csirkeszárnyak mellé. Annyira finom volt, pedig nem is igazán volt itthon többfajta hozzávaló zöldség, csak hagymát, répát és paszternákot (naná, az most majdnem mindig van a spájzban!) találtam, de megint rákattantam. Jó lett volna még valami káposztaféle mellé, de majd legközelebb…
Hozzávalók 2 személyre a tésztához:
1 nagyobb vöröshagyma negyedelve és szeletelve
2 répa gyufaszálnyi darabokra (julienne-re) vágva
1 közepes paszternák az előző szerint előkészítve
2 gerezd zúzott fokhagyma
1 darab reszelt friss gyömbér
2 evőkanál szójaszósz
chilipor ízlés szerint
icipici só (helyette halszósz lenne az igazi), őrölt bors
olaj a sütéshez
15 dkg (nyersen mért) főtt durum spagetti (vagy igazi wok tészta, de nekem nem volt)
A szárnyakhoz:
8 nagyobb csirkeszárny
olívaolaj
pici só
bors
2-3 evőkanálnyi szójaszósz
4 gerezd zúzott fokhagyma
1 mokkáskanál őrölt gyömbér
1 mokkáskanál ötfűszer keverék
A szárnyakkal kezdtem, tisztítás után levágtam a vékony végüket, eltettem a mélyhűtőbe, majd jó lesz levesbe. A húsokra rászórtam az ízesítőket, összekevertem alaposan, letakartam, hidegre tettem 2 óra hosszára.
Evés előtt jó félórával a szárnyakat egy kis tepsibe tettem, öntöttem hozzá kevés vizet, letakartam, 20 percet így sütöttem forró sütőben, majd levettem a fóliát és pirosra sütöttem.
Közben a tésztának feltettem vizet forralni és kicsit roppanósra főztem benne a spagettit. Ezzel párhuzamosan egy serpenyőbe olajat öntöttem, a hagymaszeleteket egy kicsit átpirítottam, belereszeltem a gyömbért és hozzátettem a zöldségeket, majd amikor az utóbbiak minden oldalukról pirulni kezdtek, picit sóztam, borsoztam, chiliztem, roppanósra sütöttem. Végül beletettem a fokhagymát, néhány keverés után a szójaszószt is. A megfőtt és leszűrt tésztát is hozzákevertem, némi együtt melegítés után készen is volt.
Jó kis csípős, egzotikus étel, ideírtam, hogy megint el ne felejtsem:)
1 nagyobb vöröshagyma negyedelve és szeletelve
2 répa gyufaszálnyi darabokra (julienne-re) vágva
1 közepes paszternák az előző szerint előkészítve
2 gerezd zúzott fokhagyma
1 darab reszelt friss gyömbér
2 evőkanál szójaszósz
chilipor ízlés szerint
icipici só (helyette halszósz lenne az igazi), őrölt bors
olaj a sütéshez
15 dkg (nyersen mért) főtt durum spagetti (vagy igazi wok tészta, de nekem nem volt)
A szárnyakhoz:
8 nagyobb csirkeszárny
olívaolaj
pici só
bors
2-3 evőkanálnyi szójaszósz
4 gerezd zúzott fokhagyma
1 mokkáskanál őrölt gyömbér
1 mokkáskanál ötfűszer keverék
A szárnyakkal kezdtem, tisztítás után levágtam a vékony végüket, eltettem a mélyhűtőbe, majd jó lesz levesbe. A húsokra rászórtam az ízesítőket, összekevertem alaposan, letakartam, hidegre tettem 2 óra hosszára.
Evés előtt jó félórával a szárnyakat egy kis tepsibe tettem, öntöttem hozzá kevés vizet, letakartam, 20 percet így sütöttem forró sütőben, majd levettem a fóliát és pirosra sütöttem.
Közben a tésztának feltettem vizet forralni és kicsit roppanósra főztem benne a spagettit. Ezzel párhuzamosan egy serpenyőbe olajat öntöttem, a hagymaszeleteket egy kicsit átpirítottam, belereszeltem a gyömbért és hozzátettem a zöldségeket, majd amikor az utóbbiak minden oldalukról pirulni kezdtek, picit sóztam, borsoztam, chiliztem, roppanósra sütöttem. Végül beletettem a fokhagymát, néhány keverés után a szójaszószt is. A megfőtt és leszűrt tésztát is hozzákevertem, némi együtt melegítés után készen is volt.
Jó kis csípős, egzotikus étel, ideírtam, hogy megint el ne felejtsem:)
Szia!
VálaszTörlésNem nagyon kedvelem a thai ételeket, de a pirított tészta, mindig jöhetett. Megpróbáltam én is itthon valami hasonlót készíteni, még anno, de én szó szerint értettem a pirított tésztát, ezért megpirítottam úgy, mint a tarhonyát és felöntöttem vízzel és gőzben puhítottam. Azóta már tudom,hogy nem így kell, de finom volt az is.
Én IMÁDOM a pirított tésztát :D meg is kívántam nagyon!!
VálaszTörlésKöszi a receptet!!
Én is nagyon szeretem a pirított tésztát! Látszik, hogy milyen jól sikerült a tiéd! Ma én is kínais kaját dobtam össze :)
VálaszTörlésMég sosem ettem ilyet... Sőt, kínait se, egyedül az édes-savanyú Uncle Ben's szószt (piruló smiley)
VálaszTörlésCenterben valami hasonló ízélmény? Mint a Lurdyban?
Ezt meg itt műsorra teszem, mert annyira isteni finom lehet!
De jó! örülök, hogy eszedbe juttattam a pirított tésztát, nagyon guszta lett nálatok is, viszont a halszószt jó, hogy írod, mert általában azt szoktam beletenni, van is itthon, de most elfelejtettem;)
VálaszTörlésVali ez egy aranyos történet, jó, hogy leírtad:) én is egészen másképp képzeltem el, csak akkor már volt kínai szakácskönyvem és a sült rizst megtaláltam benne, innentől már voltak elképzeléseim.
VálaszTörlésHajnal, Livi, örülök, hogy kedvetekre való a recept.
Viki, szerintem itt nincs nálunk hasonló jellegű étkezde, ahhoz látnunk kéne, amint egy wokot rázogatnak egy nagy tűz tetején..
Az viszont abszolút nem ciki, ha nem ettél még ilyet, én is mennyi mindent nem kóstoltam még (pl. olívafagyit sem ettem sajnos...)
Ízlésszindróma, kölcsönös az öröm. A halszószt én is ki fogom próbálni. Abból kb. milyen mennyiséget szoktál használni az általad leírt mennyiséghez?
Kata, ez a tészta nagyon extrán néz ki!
VálaszTörlésAsszem én sem készítettem még pirított tésztát, pedig szeretjük a thai kaját...és a Tiéd olyan gusztusos!
Asszem holnap muszáj lesz ilyesmit ennem, nagyon megkívántam!:-)
Sokszor szoktam pirított tésztát készíteni, mi eléggé tésztásak vagyunk, nagyon szeretjük! Nagyon jól néz ki a tiéd, én általában a zöldségekkel pirítom a húst is, ki fogom próbálni a te változatodat is.
VálaszTörlésGarantáltan elkészítem:)A receptet mentettem,és ha oda jutok hogy elkészítem,majd szólok Neked:)Nagyon tettszik,mert hétköznapi egyszerű hozzávalók kellenek hozzá.
VálaszTörlésSzia Kata, kb. 1 kis evőkanálnyit szoktam hozzátenni és kóstolgatni,hogy elég volt-e:).üvd. Anita
VálaszTörlésLatsia, hajrá:)
VálaszTörlésCsipet, biztosan úgy is jó, én anno a pasitól lestem, ő mindenféle tartókból egyszerűen összerakta az ételt úgy, ahogy kértük.
Niki, várom a visszajelzésedet:)
Anita, köszi a választ:)