Azért írok, mert szeretnék választ kapni a kérdésemre: mit rontottam annyira az elkészítésénél, hogy utána a gyomromat is sikerült vele kikészíteni:(
Leírom az eredeti receptet is, Stahl Judit tollából, és azt is, amiben eltértem tőle, hogy tudjatok nekem segíteni.
"Kiveszem a hűtőből a pisztrángokat és megmosom és papírtörölközővel megtörölgetem őket. A halakat megsózom belül és szórok rájuk frissen őrölt fekete borsot is. Utána mindkettőt megtömködöm sok-sok friss kakukkfűvel, annyival, hogy szinte kidagad a halból. Gyorsan felszeletelem még az alaposan megmosott citromokat is, és a szeleteket is beletuszakolom a halakba.
Beleszórok annyi sót egy tepsibe, hogy az 2 centi vastagon álljon benne, aztán ráteszem a kakukkfűvel és citromszeletekkel megtömködött pisztrángokat. Utána ráöntök még sót, hogy elfedje a halakat és meg is spriccelem ezt a záróréteget kis vízzel, hogy jó kis sókéreggé süljön majd össze. Mehet is az egész a sütőbe úgy fél órára.
Ha letelt a hal félórája, akkor kiveszem a sütőből és egy fémkanállal rácsapok néhányat a sókéregre: előbukkannak a halak. Lesöprögetem róluk a rátapadt sószemeket és készen is vagyok a vacsorával."
Szóval annyi történt mindössze másként, hogy 1 órával sütés előtt összeállítottam, és sütés után is állt egy kicsit, mielőtt leszedtem - illetve próbáltam volna leszedni - róla a sót.
Azt még megjegyezném, hogy nem volt sokkal nagyobb a tepsi, mint a két pisztráng, ettől függetlenül a tetejére az 1 kiló sóból már nem jutott 1 cm sem, nemhogy 2...
Képtelenség volt a halak tetejéről levenni, mert totálisan ráragadt, az aljáról majdnem sikerült, ott épp csak 2-3 dekányi ragadhatott rá, ami úgy egy heti(?) sóadagom lehet. Nyilvánvaló, hogy attól az adjusztálástól, hogy jusson a tetejére is mindenhova, sikerült még a belsejébe is beleszuszakolni valamennyit:((
Mit gondoltok, hogy kellett volna csináljam?
Leírom az eredeti receptet is, Stahl Judit tollából, és azt is, amiben eltértem tőle, hogy tudjatok nekem segíteni.
"Kiveszem a hűtőből a pisztrángokat és megmosom és papírtörölközővel megtörölgetem őket. A halakat megsózom belül és szórok rájuk frissen őrölt fekete borsot is. Utána mindkettőt megtömködöm sok-sok friss kakukkfűvel, annyival, hogy szinte kidagad a halból. Gyorsan felszeletelem még az alaposan megmosott citromokat is, és a szeleteket is beletuszakolom a halakba.
Beleszórok annyi sót egy tepsibe, hogy az 2 centi vastagon álljon benne, aztán ráteszem a kakukkfűvel és citromszeletekkel megtömködött pisztrángokat. Utána ráöntök még sót, hogy elfedje a halakat és meg is spriccelem ezt a záróréteget kis vízzel, hogy jó kis sókéreggé süljön majd össze. Mehet is az egész a sütőbe úgy fél órára.
Ha letelt a hal félórája, akkor kiveszem a sütőből és egy fémkanállal rácsapok néhányat a sókéregre: előbukkannak a halak. Lesöprögetem róluk a rátapadt sószemeket és készen is vagyok a vacsorával."
Szóval annyi történt mindössze másként, hogy 1 órával sütés előtt összeállítottam, és sütés után is állt egy kicsit, mielőtt leszedtem - illetve próbáltam volna leszedni - róla a sót.
Azt még megjegyezném, hogy nem volt sokkal nagyobb a tepsi, mint a két pisztráng, ettől függetlenül a tetejére az 1 kiló sóból már nem jutott 1 cm sem, nemhogy 2...
Képtelenség volt a halak tetejéről levenni, mert totálisan ráragadt, az aljáról majdnem sikerült, ott épp csak 2-3 dekányi ragadhatott rá, ami úgy egy heti(?) sóadagom lehet. Nyilvánvaló, hogy attól az adjusztálástól, hogy jusson a tetejére is mindenhova, sikerült még a belsejébe is beleszuszakolni valamennyit:((
Mit gondoltok, hogy kellett volna csináljam?
17 megjegyzés:
Az ilyen sókéreghez szoktak keverni egy tojásfehérjét, amitől összeáll, és olyan lesz, mint egy páncél. Ha elkészül, tényleg egyben jön le róla és a lényeg, hogy lejön!!!
Nem lehet, hogy mivel állt, beszívta a sót, vagy Juci nem írt bele valamit a receptbe, vagy kihagyott belőle valamit. Nekem a tojásfehérje mindenképpen hiányzik...
Beszívni nem szívta be, "csak" azok a nagy sódarabok keményen megültek a hal bőrén, lerobbanthatatlanul:(
Próbáltuk a belsejét enni, de annak is a hasa felőli része tele volt sódarabokkal. Tojásfehérjéről meg szó sem volt:(
Köszi!
Szoktam így csinálni, és eddig rendben ment... Az való igaz, hogy nem elég hozzá egy kiló só, de nem is kell olyan vastagon...Jénaiban csinálom, az eleve lassabban melegszik át, mint egy fémedény.
Szerintem inkább az volt a gond, hogy állt a sóval a hal, az dehidratálta nagyon, a só túl nedves lett!
Én csak kézzel szoktam fröcskölni a tetejére nagyon kevés vizet, a halban lévő víz úgyis átgőzölög a són.
A recept jó, nagyon gyakran készítek így halat, de két közepes pisztránghoz legalább másfél, de inkább két kiló nagyszemű sót szórok "szét".
(http://tavolainpiazza.blogspot.com/2008/11/zoldfuszeres-tengeri-suger-sokopenyben.html)
Feje-farka, látszik is a képen, ha egy kicsit kilóg, nem baj. Vízzel nem mindig fröcskölöm, esetleg egy fél citrom levével. Úgy tapasztaltam, hogy ha túl vékony a sóréteg, és "elázik", akkor ragadhat rá a hal húsára is -a bőrére néha itt-ott egyébként is ráragad, de a bőrét úgysem esszük meg.
Nagyon, nagyon finom az így elkészített hal; a kedvencem!
Ne add fel, Kata! Próbálkozz még!
Én is csináltam már így halat, rendben is ment, de nekem az így elkészített hal túl sós, így nem kattantam rá. Az biztos, hogy az állás nem tett jót neki. Ha rögtön sütöd, sütés után rögtön leveszed róla nem ragad rá lerobbanthatatlanul.
Szia!
Én azt tudom Neked ajánlani, h már lehet kapni sótéglát, amit a sütőben felmelegítesz és arra teszed a húst, halat. Nagyon finom lesz. Sótéglát, sócsempét sóbarlangokban lehet kapni (keres rá a neten).
Üdv: Ildikó
Piszke, amikor tettem a tetejére a sót, akkor már számomra is kiderült, hogy kevés lesz, de pont előtte vettem, és csak 1 kilót. Így most utólag elolvasva a hozzászólásokat, biztosan jobban jártam volna, ha elrohanok még 1 dobozért; mentségemre szólva, alkalomra készült (ráadásul) és ki volt számolva az időm... Köszönöm az észrevételt!
Gabah, köszönöm a linket! Hát biztosan el kell telni némi időnek, mikor neki merek kezdeni még egyszer, még jó, hogy bátorítotok:) az biztos, hogy inkább a ti tapasztalatotok szerint fogom csinálni inkább!
Kiskukta, akkor nálatok nem lett befutó... Igen, biztosan nem kellett volna rajta hagyni, de 3 féle kaja volt, egyszerre nem tudtam mindent elkészíteni. Jó lett volna kipróbálni alkalom előtt, de általában nem szokott ilyen problémám lenni...úgy tűnik, mindig nem lehet megúszni:(
Ildikó, köszi az ötletet, meg fogom nézni, amiről írtál:) még nem is hallottam róla.
Szia Kata!
Én is csak azt tudom mondani, mint a többiek... Nekem lejött róla a só, de csak közvetlenül sütés előtt tettem alá/ öntöttem rá én is. Nekem úgy fél kiló só kellett hozzá halanként, de szupermini márnából csináltam. (http://flat-cat.hu/2010/04/11/soban-sult-marna-egyszeru-kevert-salataval/) A belsejébe a só pedig az ilyen sütésnél szerintem szükségtelen. Így nekem nem volt túl sós, finom volt. A bőre viszont nem ehető ilyenkor, ez igaz. Tojásfehérjét én sem tettem bele, bár lege artis tényleg kell hozzá az is.
Igaza van Gabahnak, tényleg nagyon finom, szóval remélem mihamarabb kihevered és újra nekifutsz! :)
Egyszer sütöttem így, én csirkét, azóta sem. Nekem is nehezen jött le, talán akkor is kevés lehetett a só??
Sokat tanultam a kommentekből, szerintem se add fel!!!
Érdekes, még sosem készítettem, de ezek után valahogy végképp elment a kedvem tőle. Sajnálom, hogy pórul jártál.
FlatCat, kezdek rájönni, hogy a legnagyobb hibát azzal követtem el, hogy próbáltam a maradék sót elegyengetni a hal tetején,mert nem jutott mindenhova...lehet, ha van otthon még 1 dobozzal, akkor simán ráöntöm, és akkor nem lesz tele a belseje is sóval...
Pedig tömtem bele egy csomó finom petrezselymet, zsályát, rozmaringot, citromszeleteket...úgy elképzeltem, hogy milyen finom lesz...
Ja, és az én pisztrángjaim kb. 35 dekásak voltak darabonként, tehát nem voltak minik abszolút, meg az ára sem:(
Köszi, ha majd veszem a bátorságot, szólok:)
Trinity, látod, tanulunk mindnyájan belőle...
Én anno csak sóágyon sütöttem a csirkét, a tetején nem volt, úgy emlékszem; arról nincsenek rossz emlékeim:)
Bianka, látod, arra buzdítanak, hogy ne adjam fel! Lehet, hogy ezután bátran hozzáfoghatsz, csak legyen otthon elég só hozzá:)
A belsejét felesleges sózni ilyenkor. Citromkarikát szoktam beletenni (fehérhúsú halhoz) vagy pedig pár fokhagymagerezdet. Én a kakukkfüvet utálom :)
A kiló só az kevés volt, nyilván. Én a nagyszemű, jódozatlan (!) asztali sót szoktam használni. A tetejét kicsit megnedvesítve.
Most mondja a barátom, hogy ő bizony tojásfehérjével fogatja össze a sót, sőt a halra ráterít egy darab zsírpapírt, hogy ne legyen túl sós, ami bizony előfordul, ha túl sokat áll előkészítve, és nem kerül hamar a sütőbe :)
Trendo, nem attól lett sós, amit direkt sóztsm, hanem attól, ami véletlenül belekerült...
A zsírpapír jó ötletnek tűnik, akkor tutira nem lesz túl sós:)
Szia Kata, én még csak egesz csirket sutottem igy de azt sem keregben hanem csak soagyon. Nekem mindket esetben tokeletes lett, zoldsegeket is raktam kore. Nem nedvesitem meg csak beleagyazom a soretegbe a csirket es a koretet. Nagyon finom ropogos lesz es tenyleg teljesen atsul. Nekem nem nagyon ragadt ra a so illetve konnyen le lehetett szedni. Femtepsit hasznaltam.
Kata
Kedves Kata, köszönöm, de azóta sem mertem még egyszer kipróbálni:(
Rémlik egyébként, hogy sóágyon sütött csirkét sok-sok évvel ezelőtt én is próbáltam, és az talán jó is volt...
Ami kimaradt szerintem, hogy a sókéregben sütés esetén, legyen az csirke, bőrös malac vagy hal, a bőrét meg kell kenni zsiradékkal, én olívaolajjal szoktam, s eddig mindig lejött tojás nélkül...
Megjegyzés küldése