2009. augusztus 31.

Napraforgó kenyér és zsemle


Végre elkészült az én konyhámban is. Régebb óta kerestem az alkalmat, mikor sütöm meg, mert nagyon izgatta a fantáziámat. Nem tudom, írtam-e már, hogy a kelt tészták iránt különös vonzódást érzek; nagyon szeretem elkészíteni is és enni is őket. Jó néhány meg is található a blogom régebbi bejegyzései között, így nem volt kérdés, hogy előbb vagy utóbb ez is sorra kerül.

Azt találtam ki, hogy a versenyen főzendő raguhoz elkészítem a több blogon látott nagy kenyeret, de a zsűrinek leadandó adaghoz kellett terveim szerint egy kisebb hasonmás. Mivel ez volt a köret, igen snassz lett volna egy leszakított darabot adni az étel mellé, ezért készült 5 darab kis napraforgó zsemle is.

A nagy kenyér nagyjából Garffyka és Max receptje és útmutatásai alapján készült, náluk vannak fázisképek is. Nekem erre most semmiképpen sem volt sem időm, sem módom, viszont őket követve nagyon könnyen elkészíthető. A hozzávalóknál lett néhány kis változtatás, egyrészt a liszteket kevertem eddigi tapasztalataim alapján. Másrészt került bele burgonyapehely is, mert muszáj volt előző nap elkészíteni a reggeli kezdés miatt; hajnalban nem akaródzott felkelni, ez viszont puhán tartotta addig, amíg szükség volt rá.

Hozzávalók:

75 dkg liszt - ebből 5 dkg tk. rozsliszt, 10 dkg rétesliszt, 2 púpos ek. burgonyapehely, a többi BL-80 kenyérliszt
5 dkg friss élesztő
280 ml tej
125 ml olaj
2 tojás
1 tk cukor
2 tk só

A kenéshez kb. 7 dkg olvasztott vaj

A tetejére 1 tojás sárgája, 30 ml tej, tökmag, lenmag, szezámmag

Az első blokkban felsorolt anyagokból kelt tésztát készíttettem a dagasztókaros robotgépemmel, majd letakartam és duplájára kelesztettem.
A fent nevezett bloggereknél lefényképezett-leírt módon elkészítettem a dupla napraforgót, majd kb. fél óráig hagytam újra kelni. Akkor bekentem a tojás-tej keverékkel, megszórtam a magvakkal, és először 10 percig légkeveréses 200 fokon, majd 170 fokon további 30 percig készre sütöttem.
Amikor kihűlt, nagy asztalterítőbe bugyoláltam szállításig. Finomnak találtatott, estig elfogyott az utolsó szemig:)

A kis napraforgókhoz fél adag tésztát használtam. Kissé türelemjáték, mert elég kicsik a nyújtandó adagok, mégis a végeredmény kárpótlás a munkáért. Szerencsém volt, hogy előző nap ezekből próbasütést csináltam; egyrészt akkor kísérleteztem ki a mikéntjét, másrészt lett akkora gyakorlatom benne, hogy másnap már sokkal gyorsabban haladt.

Az adagot 6 részre osztottam. A szemre legnagyobbat félretettem a virágok közepéhez. A többiből golyót formáltam, 4 felé vágtam, a negyedekből szintén kis golyók lettek, amikből 3-at kb. 8 centis átmérőjű körré nyújtottam és ugyanúgy megkentem olvasztott vajjal, mint a nagy kenyérnél készített lapokat. A negyedik negyedet kissé nagyobbra - mint a nagy kenyérnél -, ez lett a fedőlap. Amikor elkészült mind az 5 négyes lap, a nagy kenyér elkészítésének mintájára a közepüket bevágtam, de csak 6 részre, hogy ne legyenek túl vékonyak a szirmok, és kihajtottam őket kívülre. Itt még jobban kell vigyázni, hogy a szélétől max. 1 cm-re legyen a bevágás vége, mert egyébként nem lehet szépen kihajtani a szirmokat. Ezután a félretett hatodrészt 5 felé osztottam, azokból golyót formáztam, majd tenyérrel akkorára lapítottam, hogy a kis virágok közepére jó legyen.
30 perc pihenés után ugyanúgy lekentem és megszórtam magvakkal, mint a nagy kenyeret, majd 180 fokon kb. 25 percig sütöttem.

13 megjegyzés:

Lilla írta...

nemsemmi... nagyon szép lett!

Kata írta...

Köszi Lilla, nagyon kedves vagy!

mariam írta...

Nagyon mutatós, biztos finom lett! :-)

trinity írta...

Hű, Kata, de gyönyörű!! Gratulálok!!!

Chef Viki írta...

Úristen, de gyönyörűséges!!!

Kata írta...

Köszi lányok! Megmondom őszintén, ritkán szoktam elégedett lenni magammal, de ez szerintem is közelít ahhoz, amit szerettem volna. És ráadásul tényleg finom is volt, nem száradt ki, pedig több órán keresztül az asztalon volt, mint dísz.

Kata írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Kata írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Kata írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Timtom írta...

Szia Kata!
Köszönöm a receptet! :) Megsütöttem én is a leírásod alapján! Nézd meg nálam a végeredményt!

Viki írta...

Most már én is tapasztalatból tudom, hogy E napraforgó nemiskenyér, hanem mennyei finomság, mennyire kedvence lesz a családnak. Az apró virágokhoz gratulálok. Kicsit tényleg időtrabló, de szerintem is csak az első adag elkészitése.
Jó ötletet adtál ahhoz, hogy mit készitsek majd az unokámnak, ha megy iskolai kirándulásra. Jaj csak nehogy 100 gyerek jelentkezzen :):)

Kata írta...

Viki, tényleg jópofák voltak a szemlék, de azért tényleg nézd meg, hány darabot vállalsz be belőle:)

Vicuska írta...

Gyönyörű lett, én is sütöttem 2-3 éve, mákkal és dióval szórtam meg a tetejét. kisméretűek fenomenálisak, jól mutatnak együtt a nagy kenyérrel!!!!

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin