Szafi reform pihe-puha zsömle

Ez az egyik kedvenc péksüteményünk, majd sorban mutatom a többit is. A diétánkhoz ideális, mert 1 darab zsömlében mindössze 17 g szénhidrát van, simán jól lehet vele lakni, én vacsorára pl. csak egy felet eszem belőle. Az íze pedig teljesen rendben van, a zUram szerint is 😊 Napokig puha marad, úgyhogy dupla vagy tripla adag szokott készülni egyszerre. Az eredeti recept Szafi oldalán itt található, nálam kis módosítással készül. Főleg a sütő miatt, mert sajnos nálam nincs teljesen rendben, ezért én sok mindenhez teszek pluszban kevés tojásfehérjeport, hogy ne maradjon nedves a belseje – itt sincs ez másképpen.

Hozzávalók 3 darabhoz: 
15 g Szafi Reform kókuszolaj
2 g só
10 g almaecet
1 M-es tojás
100 g víz
továbbá:
100 g Szafi Reform  csökkentett szénhidráttartalmú kenyér- és péksütemény lisztkeverék
1 teáskanál tojásfehérjepor (elhagyható)
a gyúráshoz és a formázáshoz:
Szafi Reform bambuszrostliszt
a tetejére:
1 teáskanálnyi paradicsompüré és kevés víz keveréke + magok (utóbbi opcionális)
vagy
folyékony kókuszolaj

Ha a kókuszolaj nem folyékony, kimérjük és megolvasztjuk. Kézi habverővel alaposan elkeverjük a a többi hozzávalóval. Hozzákanalazzuk a tojásfehérjeporral elkevert lisztet, és az egészet összedolgozzuk; lágy tésztát kapunk. Pihentetjük 10 percig, majd lisztezett felületen átgyúrjuk, 3 egyenlő részre osztjuk. Mindből gombócot formázunk, és 9 cm-es körökké nyújtjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, kissé távolabb egymástól. Lekenjük a híg paradicsompürével, meghintjük magokkal (vagy simán folyékony kókuszolajjal), majd 200 fokra előmelegített sütőben, alsó-felső fokozaton megsütjük. Az eredeti recept szerint 40 percig kell sütni, nekem 10 percet még rá kell húzni. A sütőből kivéve kemény, de kis idő alatt megpuhul, és másnap-harmadnap is puha, jó állagú marad.

Ezen a képen kókuszolajjal van megkenve:

Töltött tök paradicsomos tökbélmártással

Tavalyi recept, és nem is értem, hogy nem került fel ide, mert tavaly többször ismételtünk belőle, az idén pedig már másodszorra készült az elmúlt hétvégén. Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy a sima, mezei főzőtök nem csak kaporral, hanem ezzel a mediterrán ízvilággal is remek párost alkot. Mostanában csak friss zöldfűszereket használok, így még finomabb. Aki nem hiszi, járjon utána 😏

Hozzávalók 4 személyre
a töltött tökhöz:
50 dkg darált hús
10 dkg basmati rizs
1 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
só
őrölt bors
1 teáskanál morzsolt oregánó
1 teáskanál aprított bazsalikom
1-2 paradicsom (héja nélkül)
2 evőkanál reszelt parmezán
2-3 kicsi, zsenge tök (kb. 1,6 kg)
zsír
2 tojás (elhagyható, nem muszáj bele)
a paradicsomszószhoz:
a tök bele
1 kisebb vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
6 dl házi, sűrű paradicsomlé vagy 60 dkg héja nélküli, felaprított paradicsom
só
őrölt bors
néhány csepp édesítőszer
csilipaprika
1 teáskanál morzsolt oregánó
1 teáskanál aprított bazsalikom
1 evőkanál olaj
2 mozzarellagombóc (2 x 12,5 dkg)
a tálaláshoz:
néhány friss bazsalikomlevél

Az apró kockára vágott vöröshagymát kevés zsíron megfuttatjuk, a darált húst hozzáadjuk, fehéredésig pirítjuk. Sózzuk, borsozzuk, beletesszük a bazsalikomot, az oregánót, a felaprított paradicsomot és fokhagymát, majd puhára pároljuk. A rizst a térfogatához képest kétszeres mennyiségű, sóval és borssal ízesített vízben puhára főzzük.

Közben a tököt alaposan megmossuk. Félbevágjuk, kimagozzuk, a belét félretesszük a szószhoz. A tök húsát sózzuk, és állni hagyjuk, amíg elkészül a töltelék. 

A langyosra hűlt húst és rizst összekeverjük a parmezánnal, a tojással (ha használjuk, de enélkül is szépen összeáll sütés közben a töltelék). A tökhajókból óvatosan kiöntjük az összegyűlt folyadékot, a tököt megszórjuk borssal, majd megtöltjük a masszával. 

Enyhén kizsírozott tepsibe sorakoztatjuk, kb. 2 dl vizet öntünk alájuk, és fóliával letakarva, 200 fokra melegített, légkeveréses sütőben a tök puhulásáig, kb. 35 percig sütjük. Ekkor a fóliát eltávolítjuk, a tölteléket beborítjuk a vastagabb szeletekre vágott mozzarellával, és a sütőbe visszatolva kb. 15 percig pirítjuk.

Amíg a sütő dolgozik, elkészítjük a szószt. Kevés zsíron megdinszteljük az apróra kockázott vöröshagymát, hozzáadjuk a feldarabolt tökbelet, a paradicsomlevet, a fűszereket. A mártást felforraljuk, és takaréklángon ízlés szerinti sűrűségűre rotyogtatjuk. Ügyeljünk arra, hogy kissé erőteljes íze legyen, ha szükséges, a végén utánafűszerezzük. A tök mellé kínáljuk.

Tálaláskor az ételt megszórjuk friss, tépkedett bazsalikomlevéllel.

Sárgabaracklekvár keverés nélkül

Tavaly nyáron rengeteg sárgabarackunk termett, ezért bátran kísérleteztem. A cél az volt, hogy a szilvalekvár mintájára, kevesebb munkával tudjak finom lekvárt főzni. Ez elsőre is annyira jól sikerült, hogy még további 2 adag követte 😊 Az idén sajnos ez nem jön össze, mert 5, azaz öt szem barack termett, de bízom benne, hogy jövőre újra sorra kerülhet a projekt.

A recept eredetileg a júliusi Kifőztük magazinban jelent meg.

Hozzávalók kb. 8 l-es edényhez

5 kg sárgabarack

édesítő (ízlés szerint)

A gyümölcsöt alaposan megmossuk, kettévágjuk, kimagozzuk. Vastag aljú edény aljába – 2 sorban – félbevágott gyümölcsöt pakolunk. A maradék gyümölcsöt tovább aprítjuk, úgy rétegezzük a tetejére – így több fér majd az edénybe, másrészt hamarabb szétfő. Beleöntünk 2 dl vizet, és előbb közepes, majd amikor apadni kezd a gyümölcs, egyre kisebb lángon főzzük tovább – de nem nyúlunk hozzá, nem kavargatjuk; több óra szükséges, amíg ennyi gyümölcs szép lassan lekvárrá alakul. Amikor a mennyisége kb. a harmadára csökken, illetve az látszik, hogy csak itt-ott bugyog a barackdarabok között kevés lé, beleszórjuk az édesítőt (vagy a cukrot, ha a végtermék nem diétás felhasználásra kerül), és folyamatosan kevergetve tetszőleges sűrűségűre főzzük a lekvárt. Ezután tiszta, csírátlanított üvegekbe szedjük, lezárjuk, és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

Tipp: lehet kevés ecettel kiöblíteni az edény alját, mint a szilvalekvárnál, de jó minőségű lábosnál nem szükséges. Szüneteltethetjük közben a főzést, ha nem érünk rá egyszerre ennyi időt otthon tölteni, ilyenkor tegyünk az edényre fedőt, hogy ne nagyon hűljön ki a félkész lekvár. Ha egészen sűrű lesz, biztosan nem folyik ki a sütőben sülő süteményekből, ha kicsit folyósabbra hagyjuk, jó lesz dió- vagy máktöltelék alá, kenyérre, kalácsra kenni, valamint egyéb felhasználásra.