Blog-szomszédoltam...2.

Kissé hosszabb hallgatásom oka egyrészt az volt, hogy meg kellett enni a maradékokat, pedig szerintem nem is főztem annyira sokat, mégis valamiért ilyenkor hamarabb jóllakunk. Másrészt pedig főztem néhányat a kollégák-kolléginák receptjeiből. Sajnos kép nem nagyon van, de elmesélem, hátha valakit így is érdekel.

Először is a Dhingri paneert említeném, főleg, hogy erről legalább fénykép is van. Írtam már arról, hogy kedvelem az indiai konyhát is. Ezt az ételt Gourmandulától egyszer már elkészítettem, de nem sikerült a paneer, a végeredmény mégis finom volt. A két ünnep között nekiduráltam magamat még egyszer, és isteni finom lett, ezért valószínűleg nem is utoljára főztem meg.
Annyit változtattam rajta, hogy időben előtte elkészült a paneer, most 2 liter tejre számítva 3 kanál ecet segítségével, és volt ideje rendesen összeállni. A kockákat pedig a Szakácsok könyve ajánlásának alapján bő olajban sütöttem ki, így tökéletes lett.
Ajánlom mindenkinek, aki szereti a jó csípős indiait!

Vendégvárásra készítettem Latsia-tól a füstölt sajttal sült csirkét. Mindenkinek nagyon ízlett, ráadásul elég gyorsan elő lehet készíteni, utána már csak magában sült a sütőben (illetve lett egy társa is féidőben, de arról kicsit lejjebb...), és isteni finom volt, ismétlésre felvéve.

Ehhez köretnek Millie eszembe juttatta a zelleres krumplipürét (ami nagyon finom, volt már nálunk régebben is, sőt szoktam répásat-zöldségeset is készíteni), annak kapcsán, hogy volt a hűtőmben egy kis csomag koktélparadicsom, és emlékeztem, hogy nála olvastam egy egyszerű sült paradicsomos köretet. Itt dőlt el, hogy a krumplik közé belevagdaltam egy zellert is főni a pürének, valamint az utolsó 20 percre a hús mellé bedugtam a paradicsomot is a sütőbe. Nagyon jól illett a husihoz mindkettő.

Desszertet is készítettem, Gabriella kreatív konyhájából a citromparfét. Már akkor, amikor olvastam, gondoltam, hogy ilyen kevés munkával is jó eredmény születik, a végeredmény igazolt: kb. 10 perces munka, és 3 óra múlva lehet lapátolni befelé a zseniálisan jó desszertet!

A maradék tojásfehérjékből pedig Sajtkukacéknál látott citromos habcsók készült. Nagyon ízlett, finom, ropogós, nem túl édes, és dobozba zárva ugyanolyan maradt, mint amikor elkészült. Én, aki normál habcsókból kettőnél többet biztos nem tudok legyűrni, na ebből akárhányat (sajnos)...

Ami sztár volt még karácsonykor, az Mamonitól a narancsos gesztenyegolyó. Régen nem készítettem már ilyen kis sütés nélküli csemegéket, de ezt felvesszük a repertoárba, mert amennyit kitettünk a tányérra belőle, annyi fogyott el percek alatt. A fiam pedig a zserbógombócokat ette rendületlenül...

Most pedig ígérem, igyekezni fogok új dolgokkal előállni!