Grenadine nagyon jó témát dobott fel, köszönet neki érte! Mi elég sok olajos magvat használunk, de érdekes módon a legtöbbet süteményre vagy süteményben, legyen az sós vagy édes. Ezért azonnal ez a süti kattant be legelőször, még az kiírás elolvasása pillanatában. Ebben mindjárt 3 féle is található: szezámmag, lenmag és dió.
A szezámmagról itt olvashatunk bővebben, a lenmagról itt, a dióról pedig itt.
Ezt a receptet egy nagyon régi Magyar Konyha újságban olvastam. Sokszor sütöttem gyerekek névnapjára, jó kis elvivős sütemény, ráadásul viszonylagosan egészséges és finom is. Kicsit átalakult időközben, még kevesebb cukor kerül már bele, és a szezámmag megpirítása is utólag került bele, mert így karakteresebb íze van.
Nézzük akkor, mit rejt ez a "csúnya, de finom" keksz.
Hozzávalók:
2 tojás sárgája 4 dkg szezámmag, 4 dkg lenmag, 27,5 dkg finomliszt, 1 mokkáskanál só, 10 dkg cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 18 dkg margarin (vaj), 1 mokkáskanál sütőpor (ha véletlenül nem állna össze, akkor egy kicsi tejfölt tegyünk még hozzá)
A hempergetéshez 1 tojásfehérje, 5 dkg kristálycukor, 5 dkg vágott dió vagy mandula
A szezámmagot szárazon kissé megpirítjuk egy serpenyőben. A tojást szétválasztjuk, a magokat a liszttel, a sütőporral és a sóval összekeverjük, a tojássárgákat és a többi hozzávalót beletéve tésztává gyúrjuk. Elég érdekes állaga van a rengeteg mag miatt, de majd a hidegben megszilárdul. A tésztát két kb. 3 cm átmérőjű rúddá formáljuk. A felvert fehérjével bekenjük az oldalát, rászórjuk-odatapasztjuk a cukros-csonthéjas keveréket. Legalább 1 órára a hűtőbe tesszük.
A sütőt 200 fokra melegítjük (légkeverésest elég 180 fokra is), a rudat felvágjuk éles késsel kb. fél cm-es karikákra, a maradék fehérjével megkenjük a keksz tetejét és rászórjuk a maradék keveréket is. Sütőpapírra tesszük, kb. 15 perc alatt megsütjük.
Akkor van készen, amikor az alja kicsit sötétebb barnás lesz, de a teteje még kicsit képlékeny. Semmi gond, ez is olyan "utólag még megsül" típusú keksz.
A szezámmagról itt olvashatunk bővebben, a lenmagról itt, a dióról pedig itt.
Ezt a receptet egy nagyon régi Magyar Konyha újságban olvastam. Sokszor sütöttem gyerekek névnapjára, jó kis elvivős sütemény, ráadásul viszonylagosan egészséges és finom is. Kicsit átalakult időközben, még kevesebb cukor kerül már bele, és a szezámmag megpirítása is utólag került bele, mert így karakteresebb íze van.
Nézzük akkor, mit rejt ez a "csúnya, de finom" keksz.
Hozzávalók:
2 tojás sárgája 4 dkg szezámmag, 4 dkg lenmag, 27,5 dkg finomliszt, 1 mokkáskanál só, 10 dkg cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 18 dkg margarin (vaj), 1 mokkáskanál sütőpor (ha véletlenül nem állna össze, akkor egy kicsi tejfölt tegyünk még hozzá)
A hempergetéshez 1 tojásfehérje, 5 dkg kristálycukor, 5 dkg vágott dió vagy mandula
A szezámmagot szárazon kissé megpirítjuk egy serpenyőben. A tojást szétválasztjuk, a magokat a liszttel, a sütőporral és a sóval összekeverjük, a tojássárgákat és a többi hozzávalót beletéve tésztává gyúrjuk. Elég érdekes állaga van a rengeteg mag miatt, de majd a hidegben megszilárdul. A tésztát két kb. 3 cm átmérőjű rúddá formáljuk. A felvert fehérjével bekenjük az oldalát, rászórjuk-odatapasztjuk a cukros-csonthéjas keveréket. Legalább 1 órára a hűtőbe tesszük.
A sütőt 200 fokra melegítjük (légkeverésest elég 180 fokra is), a rudat felvágjuk éles késsel kb. fél cm-es karikákra, a maradék fehérjével megkenjük a keksz tetejét és rászórjuk a maradék keveréket is. Sütőpapírra tesszük, kb. 15 perc alatt megsütjük.
Akkor van készen, amikor az alja kicsit sötétebb barnás lesz, de a teteje még kicsit képlékeny. Semmi gond, ez is olyan "utólag még megsül" típusú keksz.
1 megjegyzés:
Ez is nagyon szuper! Lehet hogy kekszet fogok sütni?! :))
Megjegyzés küldése