2009. június 1.

Mascarponés-tejszínes epertorta


Ez az utolsó blogbejegyzés a szülinapi finomságokról.

Ennek a tortának nagyon örültem, mikor felvágtuk, és kiderült, hogy jól sikerült. Rémálmaim voltak ugyanis, hogy szétfolyik, eltörik, savanyú lesz, édes lesz, nem lehet majd szeletelni...és így tovább... Roppant felelőtlen módon kizárólag a karácsonykor elkészül narancsos tortám receptje alapján dolgoztam, amit akkor is én fundáltam ki, viszont akkor nem volt tétje a dolognak, most pedig 20 ember leste és kóstolta. Pénteken viszont már nem volt visszaút, mert megvettem hozzá mindent, és keserves dolog lett volna egy nagy szülinapi tortát másnap délutánra felhajtani.
Leírnám még, hogy a tortához megvettem két zacskó zselatin fixet, de csak egyet tettem bele; hogy miért, azt ne kérdezzétek meg, nem tudom. Legközelebb viszont tuti beletenném mind a kettőt, mert határon volt a krém szilárdsága, ezért a leírás már kettőt tartalmaz. A narancsos krémbe nem is kellett semmi szilárdító, az eper viszont elég leveses; lehet, hogy szerencsém volt:D

A torta alapját megint a megszokott piskótám adta. 8 tojásból sütöttem egy 25X34 cm-es méretű teflontepsiben (ha megnézitek az eredeti írást, ott le van osztva 4 tojásosra is az adag, azt kellett megkétszerezni a hozzávalókból).
Ezenkívül a narancsos tortánál lévő mézeslap hozzávalóiból sütöttem most egy lapot, szintén az előbb leírt méretű tepsiben.

Hozzávalók a krémhez:

1 kg mascarpone sajt, 50 dkg megtisztított eper, 4 dl habtejszín, 25 dkg cukor, 2 csomag zselatin fix, pici só

A tejszínt felvertem a lehető legkeményebbre, félretettem a hűtőbe.
A mascarpone sajtot az eperrel alaposan összedolgoztam gépi habverővel, hozzákevertem a zselatinfixet, majd a zacskón lévő utasítás alapján utoljára a cukor került bele. Megkóstoltam, hogy elég édes-e (ez eperfüggő is lehet). Ekkor beleforgattam a tejszínhabot is, majd elkezdtem a torta betöltését.

A tepsibe hosszában is és széltében is néhány réteg folpackot tettem úgy, hogy túlnyúljon a tepsi szélénél, hogy ezzel lehessen kiemelni másnap a tortát belőle. A piskótát kettévágtam, az egyik felét beletettem a tepsibe. Megkentem a krém kb. jó egyharmad részével, rátettem a barna mézeslapot, erre került a krém másik jó harmadrésze, majd helyére került a piskóta másik fele is. Ezzel az 1. napi projekt be is fejeződött, betettem a hűtőbe szilárdulni, a maradék krém egy lezárt dobozban is a hűtőbe került.
Másnap kiemeltük a tortát tepsiből; itt lehetett egy mély sóhajtással tudomásul venni, hogy nem folyik:) Megkentem a szélét, majd a legnehezebb művelet következett, a tortát át kellett tenni a tortástálcára; ezt a műveletet ketten végeztük 3 jó nagy késsel, közben 6 szemmel követtük, de sikerült...tényleg, hogy kell vajon ezt "hivatalosan" csinálni?
Ezután már gyerekjáték volt a tetejét megkenni és kidíszíteni, habár túlzásba ezt sem vittem, de szerintem azért nem mutatott rosszul:)
A közepébe még egy 80-as számgyertya került. Finom volt, legalább 2/3 része azonnal el is fogyott dicsérő szavak kíséretében.

5 megjegyzés:

erős ildikó írta...

A csíkos süti után ebből is ennék egy (-két) szeletet! És gratulálok, rengeteget dolgoztál az ünnepi fogásokkal!

Vali írta...

Kata, de megkóstolnám. Na majd szénhidrát napon.

Unknown írta...

Hááát, elfogadnék egy szeletet!:) Köszönöm az ötletet, van itthon mascarpone, tejszín és Édesapám hozott finom saját termésű epret. Megvan mit készítek, természetesen a piskótát is a Te recepted alapján fogom sütni, az tuti sikerül:)Holnap el is készítem!

duende írta...

Hú, ez is nagyon tetszik! Mascarpone és eper - egy kedvenc páros! nagyon szeretem, isteni lehetett a tortád! :)

Kata írta...

Köszönöm, tényleg finom volt, és ugye eperszezonban ilyet illik sütni:) Napmátka, ebből simán le lehetett gyűrni akár 2 szeletet is...

Csongi szerintem ebben sem fogsz csalódni.

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin