2010. május 31.

Búvár túrós


Ez a süti néhány évvel ezelőtt az Nlc-s fórumok egyik sztárja volt, onnan tanultam. Amikor először sütöttem, nem sikerült igazán jól; a túrós része annyira híg volt, hogy nehezen akart megsülni. Akkor kicsit átigazítottam a receptet, egy ideig sűrűn asztalra került, utána pedig a feledés homályába:)

Hétvégén volt egy zacskó túró a hűtőben, és hirtelen eszembe jutott ez a süti. Eredetileg mazsola volt a túrótöltelékben, de most volt néhány szem keményebb eper otthon, ezért hirtelen felindulásból arra cseréltem; szerintem jó ötlet volt, jól is nézett ki benne és egy kis plusz ízt is vitt bele. Az viszont biztos, hogy nagyon leveses dolgot nem lehet beletenni, nehogy felhígítsa a túrós masszát.

Ha azt az adag túrót teszitek bele a tésztába, amit beírtam ide, akkor jó sűrűn túrós, jó nagy tepsi süti lesz, az enyém 35x27 cm-es. Ha megfelezitek a tölteléket, akkor valamivel kisebb tepsit használjatok hozzá (kb. 30x22-est).

Ami még jó dolog benne, hogy nem feltétlenül kell elővenni hozzá a robotgépet sem, egy kevés izommunkával kézi habverővel is könnyen ki lehet keverni.

Hozzávalók:

A tésztához:

1 nagyobb tojás
20 dkg cukor
2 teáskanál vaníliás cukor
1,5 dl étolaj
35 dkg liszt
2 kicsit púposabb evőkanál kakaópor
csipet só
1 teáskanál szódabikarbóna
50 dkg kefír vagy joghurt
(esetleg 1-2 evőkanál tej)

A túrótöltelékhez:

50 dkg túró
5 dkg cukor
reszelt citromhéj
2 tojás
1 teáskanál vaníliás cukor
10 dkg olvasztott vaj vagy margarin

10 dkg mazsola (vagy némi keményebb gyümölcs)

A tepsi kikenéséhez zsiradék és liszt

Először a tölteléket készítettem el. Egy nagyobb tálban villával összekevertem az alkotórészeket. Mint írtam, most a mazsola kimaradt, ha az kerül bele, azt ekkor kell beletenni.

A tésztához egy kisebb tálban elkevertem a lisztet, a kakaót, a szódabikarbónát és a sót. Egy másik nagyobb keverőtálban kézi habverővel a tojást a cukrokkal kicsit jobban összekevertem (de elő lehet venni nyugodtan a gépet is...), adagokban hozzáöntöttem az olajat is. Ezután felváltva hozzátettem a lisztes elegyet és a joghurtot. Jó sűrű, de kissé folyékony tésztát kell kapjunk; miután ez függ a tojás nagyságától is, lehet hozzátenni egy kevés tejet, ha szükséges.

Kikent-kilisztezett tepsibe borítottam a tésztát, egyenletesre elsimítottam. Egy evőkanállal halmokat raktam a túrós töltelékből a tészta tetejére, ami belesüllyed a tésztába, ettől lesz búvár:) Az epreket darabokra vágtam (jó nagyok voltak), és a fehér részek közepébe dugdostam egyet-egyet.

180 fokos légkeveréses sütőben kb. 35 perc alatt sül meg.

2010. május 29.

Süllő sütőben sütve


Ez a recept a Kifőztük újság 3. számában jelent meg, ahol megint készítettem halas ételt is. Az újságot letölthetitek még innen, érdemes, mert sok jó recept van benne!

Nálunk otthon szabály, hogy a hal feje feje soha nem kerülhet bele az ételbe, a férjem ki nem állhatja. Ráadásul mindig ő pucolja a halat, tehát nincs apelláta! Ha valakinek nincsenek ilyen fóbiái, akkor azzal együtt is meg lehet sütni.
A süllő egyébként a citrommal, a vajjal és a fokhagymával nagyon kellemes ízharmóniát alkotott, érdemes kipróbálni, nekünk nagyon ízlett!

Hozzávalók 4 személyre:

kb. 1,2 kg-os élősúlyú süllő megtisztítva
8 dkg puha vaj
6-8 gerezd zúzott fokhagyma

bors
1,5 dl száraz fehérbor
80 dkg krumpli
1 citrom darabokra vágva

+vaj a tepsi kikenéséhez
petrezselyemzöld a tálaláshoz

A krumplit megpucoltam, hasábokra vágva sós vízben előfőztem 6-8 perc alatt. Egy akkora tepsit, amekkorába a hal belefér, kivajaztam.
A halat mindkét oldalán, több helyen kicsit mélyebben bevágtam, kívül-belül megsóztam, megborsoztam. A vajat és a fokhagymát villával összedolgoztam, 2/3-ad részét a hasába és az oldalán a vájatokba beletömködtem.
A tepsi közepébe fektettem a halat, köré borítottam az előfőzött krumplit, amit szintén sóztam, borsoztam. A citrom felét kicsavartam, főleg a halra, de kicsit a krumplira is, a másik felét kisebb darabokra vágva a krumpli közé tettem. A maradék vajat a tetejére morzsáltam, a bort aláöntöttem, a tepsit alufóliával lefedtem.
180-200 fokos előmelegített sütőbe tettem, kb. 20 percig így sütöttem. Amikor a hal és a krumpli puha volt, akkor még fólia nélkül kicsit nagyobb hőfokon rápirítottam, hogy a halnak szép színe legyen.

Tálaláskor petrezselyemzölddel megszórtam.

2010. május 28.

Pirosra sült újkrumpli


Nem először készült és nem is utoljára ez a köret; szerintem magában is meg tudnám enni, csak akkor duplázni kéne az adagot. Belül vajpuha, kívül ropogós, egyszóval isteni finom! Mondtam már, hogy nagyon szeretem az újkrumplit?:)

Az eredeti receptet itt találtam. Én nem akartam megtörni a krumplikat, inkább csak megdolgoztam kicsit egy hegyes villával, illetve a sütési időt növeltem meg 10 perccel, mert nekem így lett igazi. Amikor először készítettem, kicsit tartottam attól, hogy megég rajta a paprika, de nem, tökéletes!

Hozzávalók 2 újkrumpli imádó részére:

60 dkg nagyobb diónyi nagyságú újkrumpli
1 teáskanál pirospaprika + némi csípős is mellé
tengeri só
frissen őrölt bors
2 evőkanál olívaolaj

A krumplikat alaposan megmostam, de a héjukat meghagytam. Egy lábosban sós vízben 10 perc alatt előfőztem őket, leszűrtem, egy konyharuhában megszárítottam.
A sütőt előmelegítettem 200 fokra. Egy közepes tepsibe - akkora legyen, hogy a krumplik egymás mellett elférjenek - beleöntöttem az olajat. Beleszórtam a krumplit, villával mindegyiket megszurkáltam, összeráztam, hogy mindenhol olajosak legyenek. Sóztam, kicsit borsoztam, rászórtam a paprikát is, majd újból alapos rázás következett.

Beletettem a sütőbe és 30 perc alatt ropogósra sütöttem. Bármilyen sült mellé tökéletes.

2010. május 27.

2 éves lettem én...


...illetve a blogom és én, együtt:) Pont 2 év telt el azóta, hogy nagy félve bepötyögtettem az első sorokat, de ne higgye senki, hogy közzétettem volna...na nem, addig nem terjedt a bátorságom, addig még kellett várjak további 3 hónapot. Azt hittem én kis balga, hogy ha kiteszem a hálóra, akkor majd mindenki azt fogja olvasni... Persze nem így történt, elég sokat kellett várjak az első kommentekre... Persze azóta történt egy és más, úgy érzem, szereztem virtuális, sőt személyes ismerősöket és barátokat is a blog által. Sajnálom, hogy a távolság miatt nehezen tudok eljutni összejövetelekre, szívesen mennék többször is. Reménykedek, hogy össze is fog jönni!

Most pedig a jöjjenek a száraz statisztikai adatok, hogy lehessen jövőre mihez mérni. A mystat főszámlálója túlhaladta a 200.000-t, ezenkívül a plusz oldalletöltések száma is jelentős lehet. Tegnap estére 120 rendszeres olvasóm lett, ami nekem igen nagy számnak tűnik ahhoz képest, hogy nincs csilivili blogom... Ja, és ez a 449. bejegyzésem, ha kicsit figyeltem volna, lehetett volna kicsit egészebb számú is, de azért biztos nem ez a lényeg...

Köszönöm mindenkinek, aki benéz hozzám, igyekszem még jobban folytatni, a fotózást pedig gyakorolom, hogy jövőre a képek is szebbek legyenek!

/a képet itt találtam/

2010. május 25.

Morzsás-zöldfűszeres gomba


Ez a recept a Kifőztük újság 2. számában jelent meg, amely még letölthető innen, a másik két számmal együtt. Akinek még nincs meg, higgye el, érdemes! Ingyenes és sok jó, kipróbált receptet tartalmaznak.

Ez egy egyszerű, bármelyik évszakban elkészíthető étel, igazán finommá a zöldfűszeres morzsa teszi.

Hozzávalók 4 személyre:

1 kg csiperkegomba
2 szikkadt zsemle vagy ennek megfelelő mennyiségű kenyér
10 dkg reszelt sajt
(olíva)olaj
1 nagy csokor friss vagy 1 lapos evőkanál szárított petrezselyemzöld
2 szál friss vagy 1 teáskanál szárított rozmaring
néhány szál friss vagy 1 teáskanál szárított kakukkfű

frissen őrölt bors

a körethez:

4 nagy krumpli tetszőleges hasábokra vágva

bors
csípős pirospaprika
olaj

Először is kerestem 2 olyan tepsit vagy jénai edényt, amelyik elfért egymás mellett a sütőben. A gombának elég egy kisebb méretű, a krumplihoz érdemes a lehető legnagyobbat választani, ami mellé fér.

A zöldfűszereket apróra vágtam, a zsemléket aprítógépben (de kézzel is lehet) durvára morzsásítottam. Az apróbb gombákat egyben hagytam, a nagyokat 4-6 felé daraboltam.

A főzést a körettel kezdtem. Vizet forraltam, sót szórtam bele, a krumplit 8-10 percig főztem. Puhuljon, de ne essen szét! Mikor készen volt, egy sütőpapírral bélelt tepsi alján elterítettem, sóztam, borsoztam, szórtam rá egy kis (csípős) pirospaprikát is. Összeráztam, 200-220 fokos sütőbe tettem, időnként megrázogattam.

Közben felforrósított olajon teflonos serpenyőben a gombát részletekben – egyszerre annyit, amennyi egy sorban kényelmesen elfért az edényben – átsütöttem minden oldalukon. Egy kisebb tepsibe öntöttem az olajával együtt, ekkor sóztam, borsoztam.
A serpenyőbe megint olajat forrósítottam, a fűszereket néhány kavarással megfuttattam benne, hozzátettem a morzsát, pár percig pirítottam benne, kicsi sóval, borssal ízesítettem. Mikor készen volt, a gomba tetején elosztottam, rászórtam a sajtot. Betettem a sütőbe a krumpli mellé sülni.

A gombának kb. 20 perc kell a sütőben, a krumplinak nagyjából 35-40 perc, így nagy eséllyel együtt lesz készen a főétel és a köret.

2010. május 23.

Mozart torta Mohától


Ajándékba, szülinapra sütöttem tortát pénteken; Mohánál találtam végül meg, aki Maxtól kapott ihletet. Gyakorlatilag hárman háromféle tortát sütöttünk végül. Az enyém Moháéra hasonlít, csak én időhiányban voltam szokás szerint, így kicsit könnyítettem a metóduson. Alapnak a megszokott kakaós piskótámat sütöttem, valamint a nutella-marcipán részt változtattam meg. Sajnos az ízéről nem tudok beszámolni, a keverőedények széléről vett minta alapján biztosan nem lehet rossz;) Kinézetre azért Moháé sokkal szebb, van még mit tanuljak tőle...

Hozzávalók:

4 tojásból sütött kakaós piskóta

A krémhez:

6 tojás
25 dkg kristálycukor
1 teáskanál vanília kivonat
3 evőkanál liszt
csipet só
1 kisebb evőkanál zöld mandulaaroma
3 dl tej
20 dkg puha vaj
2 evőkanál porcukor
20 dkg marcipán massza
5-6 evőkanál nutella

A díszítéshez:

2 kocka étcsokoládé + 1 kisebb evőkanál olaj

Megsütöttem a piskótát, amikor kihűlt, kettévágtam.

A krémhez a tojásokat, a cukrot, a vaníliát, a mandulaaromát, a sót és a lisztet kézi habverővel alaposan kikevertem, hozzáöntöttem a tejet. Először közepes lángon - nagyon vigyázva - folyamatos keverés közben melegítettem, majd kisebb lángra kapcsolva addig kavargattam, amíg forráspontig melegedett és besűrűsödött. Hideg vízbe tettem az edényt és kihűtöttem.
A vajat robotgéppel összehabosítottam a porcukorral, hozzádolgoztam a kihűlt főzött krémet. Keveset - kb. 5 kanálnyit - egy kivágott neylonzacskóba tettem.

A piskóta alsó részét megkentem vékonyan zöld krémmel. A marcipánmasszám elég száraz volt már, ezért nem nyújtottam ki (egyébként is nagyon féltem tőle, még életemben nem csináltam ilyet, töredelmesen bevallom...), hanem villával összedolgoztam annyi nutellával, hogy sűrű massza lett belőle. Kiskanállal osztottam a krém tetejére, vizes kézzel óvatosan meglapogattam, hogy egyenletesebb legyen a teteje. Erre kentem még a zöld krém nagyobbik részét, majd rátettem a piskóta tetejét. A maradék krémet a tészta tetejére és az oldalára simítottam, a szélére a zacskóból krémrózsákat nyomtam. Ekkor hűtőbe tettem éjszakára pihenni.

Másnap a csokit megolvasztottam, öntöttem bele olajat, és kiskanállal a tetejét bevonalkáztam. A lányom a krémrózsák tetejére helyezett egy-egy ezüst cukorgyöngyöt.

2010. május 21.

Rakott zöldséges tepsi


Biztosan ismerős lesz néhány embernek a történet; egy normális árú karfiol pottyant a bevásárló kosaramba, "majd lesz belőle valami" jelszóval. Több, mint 1 kg-ot nyomott, "néhány" levéllel körülvéve. Amikor otthon levágtam a körítést, alig 60 dkg körüli volt, pedig én igazán csak azt szoktam eldobni belőle, ami abszolút nem illik az ételhez.
Levest most nem akartam belőle, inkább valami rakottasra éheztem. Ekkora karfiolból ez azért nem megy, így elkezdtem kombinálni. Valakinél láttam előtte karfiolt krumplival összerakva, sőt ez a kombináció indiai ételben már nálam is bizonyított régebben. El kell mondjam, a késztermékkel nem volt gond, nagyon finom lett!

Hozzávalók 4 személyre:

8 közepes krumpli, kockákra vágva
2 répa, kockákra vágva
60 dkg karfiol rózsáira szedve
1 hagyma apróra vágva + 1 kisebb hagyma négybe vágva
1 nagy csokor petrezselyemzöld apróra vágva
2 dl tejföl
3 dl tej
40 dkg darált hús
1 evőkanál olaj + a tepsi kikenéséhez
kevés csípős pirospaprika
3 szem borókabogyó késsel szétnyomva
só, bors

A krumplit és a répát sós vízben együtt 10 perc alatt előfőztem, kiszedtem szűrőkanállal. Beletettem a karfiolt, azt kb. 8-10 percig pároltam, azt is kivettem egy külön tálba. A főzőlevet nem szabad kiönteni, nagyon jó alaplé pl. zöldséglevesnek.
Az olajon az apróra vágott hagymát megfonnyasztottam, rátettem a húst, fehéredésig kevertem. Sóztam, borsoztam, csípős paprikát szórtam rá, kicsi vizet öntöttem alá, lefedtem, kb. 15-20 perc alatt megpároltam.

Egy közepes tepsit kikentem vékonyan olajjal. Beleszórtam a krumpli-répa párost, kicsit sóztam, borsoztam. Rászórtam a hagymadarabokat, arra osztottam el igazságosan a húst szűrőkanállal, a leve nélkül. Erre kerültek a karfiol darabok, sóztam, rászórtam a borókabogyót.
A hús levéhez hozzákevertem kézi habverővel a tejfölt és a tejet, sóval és borssal ízesítettem, beleszórtam a petrezselymet is, majd ezt ráöntöttem az egész tetejére.

Előmelegített 200 fokos sütőben kb. 35 perc alatt készre, pirosra sütöttem.

2010. május 20.

VKF! XXXV. Kiírás - Rakjunk tüzet!




Megmondom őszintén, nem ez volt az első gondolatom. Gyümölcsöket szerettem volna látni, de félek, nem érnek be időben ebben a csúf időben. Otthon a házunkban néhány napi kemény ellenállás és vacogás után (tán nem fogunk befűteni május közepén?! ) eljutottunk oda, hogy hétfő óta ég a tűz a kandallóban... Innen és az időjárás előrejelzések buzgó olvasása után jutottam arra, hogy kiadom a jelszót:

RAKJUNK TÜZET A SZABADBAN!


Azért, hogy ne fázzunk; azért, hogy finomakat együnk; azért, hogy a társunkkal, a barátainkkal, a családdal érezzük jól magunkat. Süthetünk, főzhetünk bográcsban, grillen, tárcsán. Tüzet rakhatunk fából, faszénből, tehetünk gázrózsát, teljesen mindegy, a lényeg, hogy mi van felette! Készíthetünk húst vagy zöldségeket, főzhetünk ragut vagy süthetünk készre lapos kenyeret. Az is szuper lenne, ha valaki részt vesz az ilyenkor szokásos főzőversenyeken és arról a VKF keretén belül beszámolna. Ez utóbbi azért jutott eszembe, mert a mi baráti csapatunk pl. 3 hét múlva megy csülökpörköltöt főzni, hátha nem vagyunk egyedül.

Gondoltam azokra is, akiknek valamiért (helyhiány vagy egyebek miatt) nem adatik meg, hogy a szabadban főzzenek. Teljesen megfelel akár egy hangulatos szalonnasütés is, sőt ismerek olyan embereket, akik ötletesen rakják meg a nyársat szalonnával, kolbásszal, hagymával, virslivel, egyebekkel, ez is teljesen megfelel a kiírásnak.
Ha valakinek ez mégsem megy, akkor jöhet a jó öreg sütő, ahol azért lehet imitálni a feelinget; süljön benne olyan étel, amit grillen is megsüthetnénk! Ez így ugyancsak nem kizáró ok a részvétel szempontjából.

Ezek után ki kell jelentenem, hogy felmentést nem fogadok el:) szeretném, ha minél több ház udvarán szállnának fel füstgomolyagok jó illatokkal keveredve, hogy utána beszámolók sokaságát olvashassuk majd az összefoglalóban.

Kérek mindenkit, hogy a recepteket lehetőleg június 19-én vagy 20-án jelentesse meg, ha ez nem megoldható, akkor természetesen el lehet ettől térni. Ugyanúgy, mint eddigi társaim, 1-2 napos késést elfogadok. Ez a határidő az egyéb versenyeken való részvétel beszámolójára nem vonatkozik, arról jobb minél hamarabb írni illetve olvasni.

A bejegyzésekről kérek értesítést a vkfxxxv@gmail.com címre, nehogy valakit szem elől tévesszek!

A szabályok szerint részt vehet bárki, aki nem üzleti célú blogot vezet, illetve olyan természetes személyek is, akiknek nincs blogja; utóbbiakat arra kérem, hogy a vkf-es címre küldjék el receptjeiket, amiket a saját blogomon megjelentetek, természetesen a nevüket, jeligéjüket feltüntetve.

Tehát munkára fel!

2010. május 19.

Stafétát kaptam:)


Nagy megtiszteltetés ért ma délután: az előző, 34. Vigyázz, Kész, Főzz! forduló háziasszonya, Duende engem kért fel a következő forduló lebonyolítójának szerepére. Izgatottan fogadtam a jó hírt, köszönettel elfogadom:)

Kb. másfél éve vettem részt életem első VKF! fordulóján, akkor is hasonló belső zizegéssel főztem, írtam és fényképeztem. Kíváncsi voltam, milyen belülről, amikor nem csak olvassa az ember sorban a többiek bejegyzését, hanem tevékeny résztvevője annak; visszaemlékezve nagyon kellemes élmény volt. Akkor talán még nem is gondoltam arra, hogy megtapasztalhatom azt az oldalát is, hogy milyen az, amikor én határozhatom meg a témát, viszont ezzel egy időben az enyém az a feladat is, hogy összefoglalót írjak róla. Most pedig éppen erre készülök:)

Még egyszer köszönöm, remélem, találok olyan témát, ami kedvetekre lesz! Nem fogom sokáig húzni az időt, ami miatt még egy kicsit gondolkozom, az a jelen időjárás, ami nem fogadja kegyeibe az érni vágyó gyümölcsöket és zöldségeket...

Holnap jövök!

/A képet itt találtam./

Egy kis kínai tészta


Nagyon régen főztem már kínait, pedig szeretjük. Volt egy kis maradék darált húsom, ez jutott eszembe; nem tartottam magamat recepthez, hanem próbáltam azokat a fűszereket használni, amit a hasonló ennivalókhoz szoktam. Ez sült ki belőle, igazán finom volt!

Hozzávalók 2 személyre:

25 dkg darált hús
2 kicsit fejesebb zöldhagyma némi zöld szárával együtt, külön vékonyra szeletelve
3 gerezd zúzott fokhagyma
2 evőkanál olaj
2 evőkanál szójaszósz
1 evőkanál száraz sherry
1 teáskanál méz
chilipaprika por
kevés só
frissen őrölt bors
1 púpos teáskanál étkezési keményítő
kb. 1 dl víz

20 dkg spagetti

Felforrósított olajon a húst átpirítottam. Hozzátettem a hagyma fehér részét, majd pár perc kavargatás után a fokhagymát. Picit megsóztam, bővebben borsoztam, rászórtam a chilit - én elég sokat, de ez nyilván ízlés kérdése -, majd felengedtem vízzel. Beleöntöttem a szójaszószt, a sherryt és a mézet, lefedtem, majd a hús puhulásáig kis lángon pároltam. Mikor készen volt, rászórtam a keményítőt, valamint nekem kellett még hozzá egy pici víz is, hogy hígabb mártás sűrűségű legyen. Mikor elzártam a hőt alatta, rászórtam a zöldhagyma szárának nagyobb részét, belekevertem.

Közben megfőztem a spagettit, majd a kész szósszal összekevertem. A tányéron megszórtuk a maradék zöldhagyma szárral.

2010. május 18.

Hagymás-szalonnás pite


Volt egy rosszul sikerült kísérletem, a megszokott pitetésztámat szerettem volna reformosítani, de inkább siralmas lett, mint reformos, ezért másnap nekiugrottam az eredetinek még egyszer, nehogy rossz emlékünk maradjon. Érdemes volt! Annyit azért változtattam, hogy nem kicsi formában sütöttem, hanem egy 30 cm-es kerek pizzasütő tálat béleltem ki ugyanannyi tésztával. Meglepődtem, mert egészen más lett a kisült tészta állaga, finom ropogós, leveles hatású, tehát megtartjuk.

Hozzávalók:

25 dkg liszt
18 dkg vaj (helyette most margarin, de nem érzek nagy különbséget...)
kevés só
1 tojás
1 evőkanál hideg víz

a töltelékhez:

15 dkg húsos füstölt szalonna szeletelve, darabolva
1 nagy lila hagyma, felezve, vékony szeletekre vágva
15 dkg fetasajt
2 dl zsíros házi tej (tejszín helyett tettem bele)
3 tojás
1 jó marék snidling apróra vágva
1 marék medvehagyma szeletekre vágva
csípős zöldpaprika
csipet só

A tésztához a liszthez szórtam a sót, belekockáztam a margarint, gyors mozdulatokkal összemorzsoltam, beleütöttem a tojást, beleöntöttem a vizet és néhány gyúrással cipót formáztam belőle. Folpackba csomagolva hűtőbe tettem 2 órára.

A töltelékhez a szalonnát serpenyőben félig megsütöttem, beletettem a lila hagymát, megfonnyasztottam, majd félretettem hűlni.
Egy kisebb tálban a fetát villával összetörtem, hozzátettem a tejet, a tojásokat, a snidlinget, a medvehagymát, a paprikadarabokat és a sót.
Lisztes nyújtódeszkán a tésztát kinyújtottam, és kibéleltem vele a formát. Az alját villával megszurkáltam több helyen, beleosztottam a szalonnás elegyet, ráöntöttem a sajtos-tojásos masszát.
200 fokos sütőben 40 perc alatt sült meg.

2010. május 16.

Avokádókrém, alias guacamole - VKF! XXXIV.


Ez a másik recept a VKF kiírás kapcsán; úgy látszik, avokádó-chili vonalon nyomulok.

Volt itthon a határidő előtti estén 2 avokádóm, ez lett belőle. Elkészülte után eszembe jutott, hogy ezt még sosem sikerült feltenni a blogra, ráadásul pont megfelel Duende témájához. Így lett fénykép és lett bejegyzés is róla.

Hozzávalók:

2 érett avokádó
3-4 apróra vágott újhagyma (helyett lilahagyma, mert az előbbi elfogyott...)
2-3 gerezd zúzott fokhagyma
2 evőkanál olívaolaj
1 evőkanál tejföl
apróra vágott chilipaprika
citromlé
frissen őrölt bors


Az avokádót kimagoztam, a héjából kikanalaztam, villával összenyomtam, majd a többi belevalóval összekevertem, kicsit hagytam összeérni az ízeket.
Pirítós kenyérre kenve ettük.

Avokádós epersaláta - VKF! XXXIV.


Annyira eperszezon van már, hogy meg sem kíséreltem volna anélkül nevezni az aktuális VKF-re, amelyet most Duende írt ki; nagyon jó témát eszelt ki, afrodiziákumot tartalmazó ételekkel, italokkal lehet nevezni. Valami olyat kerestem, ami nem szokványos. Sikerült is itt egy olyan salátát találjak, amely elég megosztó lehet, de nálunk a saláta őrület kellős közepén nem okozott problémát még a férjemnek sem. Inkább édeskés, mint savanyú, mégis inkább saláta, mint édesség. Azért az eredetihez képest tompítottam az édességén, de szerintem a karakterét így is megtartotta. Van benne avokádó, eper, chili...a többi meg csak egyszerűen kellett hozzá.

Hozzávalók:

2 evőkanál mogyoróolaj
4 teáskanál méz
1 evőkanál almaecet
4 teáskanál citromlé
1 csipet só

fél jégsaláta összetépkedve
1 avokádó - hámozott, kimagozott, négybe vágva, szeletelve
6 nagyobb eper, szeletelve
pirított mandulapehely a tetejére

Az elkészítése roppant egyszerű; az első tömbben lévő ízesítőket alaposan összekevertem. Egy tálba a salátát beletettem, a tetejére kerültek az eper- és az avokádó szeletek, meglocsoltam a dresszinggel. Fél órára hűtőbe tettem.
Tálaláskor megszórtam a tetejét a pirított mandulával.

2010. május 15.

Somlói torta


Ez a torta már jó 2 hete készült, azóta halogatom a közzétételt; maga az elkészítés sem volt rövid, azt leírni megint csak jó hosszú idő, de muszáj rászánni magamat, mert a süti finom volt, biztos lesz még máskor is. Piszke volt a felbujtó, akinek a leírása alapján elkészült, igaz, némi változtatással; azóta láttam már Egycsipetnél is ehhez nagyon hasonlót.

A végeredmény nálunk mindenkinek egyértelműen ízlett. Egy ballagási ebédre vittem ajándékba, 9 ember nem tudta egyszerre megenni, tehát szép nagy adag édesség! Nekem talán a 3 lap sütése okozta a legnagyobb munkát, összerakni már inkább öröm volt, mint fáradság. Az, hogy milyen piskótákat süssek, nagy dilemma volt a számomra; nekem a klasszikus recept nem nagyon szokott sikerülni, ezért a szokásos receptemet választottam. A sima és a diós lapot 2-2 tojásból sütöttem, azután úgy láttam, hogy mégis kicsi lesz így a torta, ezért a kakaósat már 3 tojásból kevertem; érdekes módon ez dupla akkora lett, mint az előzőek. Ráadásul a 2 tojásosak sütés közben érdekes alakzatot vettek fel (lehet, hogy akkor valamit elrontottam a számolással?), de hűlés után szerencsére visszaállt a rend:)

A krém, az öntet és a csoki Piszke receptje alapján lettek. És van nála egy "menetrend", ami alapján gyorsított eljárással elkészült a süti, én ráérősebbre vettem a figurát.

És akkor jöjjön a recept egyben, ahogy én készítettem. A mazsola mennyiségéből visszavettem, mert többen vannak a családban, akik nem szeretik, a diót kicsit megpirítottam, nagyon jót tett az ízének. Azt még megjegyezném, hogy én 2 nap alatt csináltam készre, egyik nap megsütöttem a piskótákat, másik nap a többi kellékeket főztem meg hozzá és összeraktam. Nagyon tetszett Piszke csupahab dizájnja, de mivel nekünk szállítani kellett 30 km-re, és meleg is volt ráadásul, nem mertem bevállalni, inkább csak krémmel kentem és azt díszítettem ki valamelyest. Nem tudom, a kép mit mutat, életben nem volt rossz:)

Hozzávalók a piskótákhoz:

1. Sima piskóta

Hozzávalók 26 cm-es tortaformába:

2 tojás, 8 dkg porcukor, 1 teáskanál van. cukor, 2/3 evőkanál meleg víz, pici só, valamint egy külön edénykében 5 dkg liszt+2 dkg étkezési keményítő összekeverve

A forma aljába egy picivel bővebb sütőpapírt vágok, szépen beigazítom.
Egy nagyobb keverőtálban a 2 tojásfehérjét pici sóval félkeményre verem, hozzáadok 4 dkg porcukrot, nagyon kemény habbá verem
Egy kisebb tálban a tojások sárgáját 2/3 ek meleg vízzel 4 dkg porcukorral és 1 tk vaníliás cukorral nagyon habossá verem.
A fehérjehabhoz teszem a sárga habot, majd óvatosan, alá-alányúlva apránként hozzákeverem a lisztes keveréket (vészesetben csak liszttel is jó, de így lazább lesz).
A tortaformába öntöm, a masszát lapáttal kihúzom a szélére.

Előmelegített 180 fokos alsó-felső sütésen sütöm, kb. 25-30 perc. Akkor jó, ha a teteje közepén picit megnyomva szilárdnak érezzük. Rácsra teszem hűlni.

2. Diós piskóta

Hozzávalók 26 cm-es tortaformába:

2 tojás, 8 dkg porcukor, 1 teáskanál van. cukor, 2/3 evőkanál meleg víz, pici só, valamint 5 dkg darált dió + 2 dkg liszt

A forma aljába egy picivel bővebb sütőpapírt vágok, szépen beigazítom.
Egy nagyobb keverőtálban a 2 tojásfehérjét pici sóval félkeményre verem, hozzáadok 4 dkg porcukrot, nagyon kemény habbá verem
Egy kisebb tálban a tojások sárgáját 2/3 ek meleg vízzel 4 dkg porcukorral és 1 tk vaníliás cukorral nagyon habossá verem.
A fehérjehabhoz teszem a sárga habot, majd óvatosan, alá-alányúlva apránként hozzákeverem a diót.
A tortaformába öntöm. Előmelegített 180 fokos alsó-felső sütésen sütöm, kb. 25-30 perc.

3. Kakaós piskóta

Hozzávalók 26 cm-es tortaformába:

3 tojás, 12 dkg porcukor, 1/2 evőkanál van. cukor, 1 ek meleg víz, pici só, valamint egy külön edénykében 2 dkg kakaó+5 dkg liszt+3 dkg étkezési keményítő összekeverve

A forma aljába egy picivel bővebb sütőpapírt vágok, szépen beigazítom.
Egy jó nagy keverőtálban a 3 tojásfehérjét pici sóval félkeményre verem, hozzáadok 6 dkg porcukrot, nagyon kemény habbá verem
Egy kisebb tálban a tojások sárgáját 1 ek meleg vízzel, 6 dkg porcukorral és 1/2 evőkanál vaníliás cukorral nagyon habossá verem.
A fehérjehabhoz teszem a sárga habot, majd óvatosan, alá-alányúlva apránként hozzákeverem a lisztes keveréket.
A tortaformába öntöm, a masszát lapáttal kihúzom a szélére.

Előmelegített 180 fokos alsó-felső sütésen sütöm, kb. 30 perc.

Vaníliás krém

Hozzávalók:

1/2 l tej
4 tojás sárgája
2 evőkanál cukor
2 teáskanál vaníliaesszencia
4 dkg étkezési keményítő

4 dl tejet a vaníliával közepes lángon melegítettem. Közben egy tálban a cukorral összekevertem a keményítőt, hozzákevertem a tojássárgákat, utána a maradék 1 dl tejet, majd belekevertem a melegedő tejbe. Forrásig főztem, majd kihűtöttem.

Szirup

Hozzávalók:

1,5 dl rum
2,5 dl víz
15 dkg cukor
1 citrom reszelt héja

Mindent egy kisebb edénybe tettem és közepes lángon forraltam (nekem elég sokáig tartott), amíg a szirup kicsit besűrűsödött, majd félretettem ezt is. Na itt fogyott el a rumom, úgyhogy el kellett menjek vásárolni...

Csokiöntet:

1,5 dl víz
1 dl rum
8 dkg cukor
15 dkg étcsokoládé (Tibi 60 %-osat használtam)
1 evőkanál sötét kakaópor

Az összes hozzávalót egy kisebb edényben összeforraltam, majd kihűtöttem ezt is.

Kellett még hozzá:

kb. 5 dkg megmosott, rumaromás vízbe áztatott mazsola
15 dkg pirított, darabokra vágott dió
4 dl tejszín 5 dkg porcukorral felverve

Összeállítás:

A kakaós lapot tettem alulra. Meglocsoltam a szirup kb. 1/3-ával, rákentem a krém kb. 1/4-ét, megszórtam a dió és a mazsola harmadával. Erre került ugyanilyen turbóval a diós lap, majd a tetejére a sima piskóta. A sárga krémmel először a szélét kentem meg vékonyan, majd a maradékot a tetejére simítottam. Megszórtam a maradék dióval és a mazsolával, majd kicsit megmintáztam a csokiöntettel.

Kb. 12 órát volt ideje a hűtőben pihenni. A tányéron mindenki kedve szerint meglocsolta a csokival és tett rá tejszínhabot is.

És ennyi, itt a vége! (A bejegyzés 4 napig készült, részletekben). Jól elfáradtatok az olvasásban?

2010. május 13.

A mai nap


..."eredménye" ez az összetört (nagyon kedves) kerámia sütőtál + 2 elrontott étel, egy sós és egy édes:( Nem tudom, hogy a mai dátum rontotta-e el a napomat, habár nem hiszem, mert a 13 a szerencseszámom. Ja, és még nem szóltam a vigasztalónak szánt málnaszörpömről, ami az első fröccs szóda beleengedésekor beterítette a fél konyhát...

Nektek milyen napotok volt?

Kéksajtos saláta főtt tojással


Megint sikerült egy jó kis salátát csinálni. Gyakorlatilag leveles salátákból készült, olyanokból, amik éppen voltak itthon, a lényeg megint az önteten volt. A Reál üzletláncban most akciós áron, 200 Ft-ért egész jó rokfort sajtot kaptam (ez itt a reklám helye...), ezért betáraztam belőle, ez lett elsőnek belőle. Tojást főztem mellé, jól illett hozzá.

Hozzávalók2-3 személyre:

1 jégsaláta nagyobbik fele összetépkedve
1 marék ruccola - saját termés, most szedtem a kiskertemből:)
egy kis zsázsacsíra
1-2 újhagyma szeletelve

Öntet:

10 dkg rokfort sajt
kb. 2 dl tejföl
1 evőkanál fehérborecet
frissen őrölt bors

személyenként 2 főtt tojás

Az öntethez valókat egy kézi habverővel simára kevertem. Beleszórtam a leveleket, összekevertem, hűtőbe tettem. Amíg hűlt, megfőztem a tojásokat.
A tányérra tettem a salátából, melléraktam a cikkekre vágott tojásokat, azokat picit megsóztam. Jó kis laktató saláta!

Ja, és ettünk hozzá isteni finom paradicsomos bucikat, amit Latsia kenyérreceptje alapján a Kifőztükből lestem... A leírást onnan lehet ellesni:)

2010. május 12.

Kifőztük harmadszor!


Ha van még, aki nem hallotta volna, megjelent a Kifőztük 3. száma, amely a szokott módon letölthető innen.

Én megint sütöttem halat, mert egészséges, ráadásul mi nagyon szeretjük, ennek a receptjét bloggertársaim kitűnő ételeinek, italainak leírásával együtt megtalálhatjátok az újságban.


Kattintásra fel!:)

2010. május 11.

Tejszínes-marcipános eperkrém


Vikinél láttam egy szuper desszertet vasárnap délután és ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy azonnal elkészítsem. Gyakorlatilag minden adott volt hozzá: saját készítésű joghurt alaposan lecsepegtetve és ugyancsak házi marcipán is. Találtam a mélyhűtőben tavalyi epret egy kis zacskóval és volt néhány szem friss is, azt a tetejére szántam.

Csak azt tudom mondani, hogy isteni finom volt! Másként készítettem, mint amit láttam, egy lágy, tejszínes-epres csoda lett marcipános és vaníliás beütéssel. Az az igazság, hogy nem akartam arra várni, hogy megdermedjen, ezért hagytam ki a zselatint, így gyakorlatilag pohárkrém lett belőle. Viszont tettem bele egy kis cukrot, mert ehhez az adaghoz hiányzott, de legközelebb inkább mézet csorgatok bele.

Hozzávalók nálam (elvileg 4 adag nálunk rendesebb családoknál...):

20 dkg (mélyhűtött) eper + néhány szem a díszítéshez
10 dkg sűrű joghurt
10 dkg marcipánmassza
1 teáskanál vanília kivonat
1 evőkanál barnacukor (vagy méz)
2 dl tejszín kemény habbá verve + a díszítéshez
csipet só

A késes robotgépbe tettem a marcipánt, szétmorzsáltam, majd hozzátettem a joghurtot és az addigra kicsit kiengedett epret, összedolgoztam. Belekevertem a cukrot, a vaníliát és a sót. A tejszínből kemény habot vertem, egyharmadát az epres masszához kevertem, majd a többi tejszínbe nagy mozdulatokkal beleforgattam a krémet.
Három üvegtálba osztottam, betettem kb. 2 órára a hűtőbe. Fogyasztás előtt friss eperrel és tejszínhabbal díszítettem.

Férjem szerint jó lesz ez majd melegben fagyiként is, én pedig osztom a véleményét!

2010. május 9.

Halfilé szószban petrezselymes tésztával


A héten megjelent a Kifőztük 3. száma, benne megint sok-sok új, izgalmas recepttel. Mivel mi otthon nagyon szeretjük a halat, ebben a számban is van egy halas receptem. A kiadvány címlapja az oldalsávon megtalálható, ráklikkelve arra az oldalra juttok, ahonnan a kiadvány a szokott módon letölthető.

Amit most posztolok, az még az előző számban jelent meg. Nekünk nagyon ízlett, aki még nem készítette el, annak melegen ajánlom:) Egyébként akinek még ez a 2. vagy akár az 1. szám nincs meg a gépén, az oldalról ezeket is lehet még pótolni.

Hozzávalók 4 személyre:

60 dkg halfilé (nálunk harcsa volt)

bors
petrezselyemzöld
chilipaprika ízlés szerint
½ citrom leve
3 dl tejszín
kevés liszt a szóráshoz
2 evőkanál olaj a sütéshez

35-40 dkg szélesmetélt
5 dkg vaj

bors
1+1 csokor petrezselyemzöld
1 citrom reszelt héja

Ízesítők: 1 kis marék szárított paradicsom vagy 1 evőkanál paradicsompüré vagy 1 evőkanál mustár

A halfilé szeleteket meglocsoltam citromlével, állni hagytam kb. fél órát. A petrezselymet és a paradicsomot (mivel azt használtam) felvágtam.
Az olajat egy széles serpenyőben felforrósítottam, közben a halat megsóztam, megborsoztam, megszórtam kevés liszttel mindkét oldalát. Betettem a serpenyőbe, oldalanként 2-3 perc alatt átsütöttem. Mellétettem valamelyik ízesítőt (én a paradicsomot), kevertem néhányat rajta, majd ráöntöttem a tejszínt, kis lángra tettem. Pici sót, borsot és chilipaprikát szórtam a szószba, lefedtem és 10-15 perc alatt kis lángon készre főztem.




Ha van időtök és kedvetek, gyúrjatok hozzá otthon tésztát a következő leírás szerint, ha nem, a bolti is megteszi.

Ha a boltit választom, a szélesmetéltet a zacskón levő utasítás alapján megfőzöm, leszűröm. Közben egy serpenyőben vajat olvasztok, egy citrom héját belereszelek, valamint szórok bele petrezselyemzöldet is. A leszűrt tésztát beleteszem, átrázogatom, frissen őrölt borsot és petrezselyemzöldet szórok rá.

Petrezselymes szélesmetélt nyújtással készítve

Hozzávalók személyenként:

10 dkg finomliszt
1 közepes tojás
1 evőkanál olaj
apróra vágott petrezselyemzöld (szárítottat használtam)
pici só
kevés víz

A tálaláshoz:

vaj vagy olaj
kevés petrezselyemzöld

Ha van aprítógépünk, a tésztát annak segítségével is összekeverhetjük; ezt a trükköt néhány éve egy fórumon olvastam, pillanatok alatt kész így a tészta, de nyújtótáblán hagyományosan is összegyúrhatjuk a tésztát.

Hagyományosan: A lisztet a nyújtótáblára mérem, közepén lyukat képzek, beleütöm a tojásokat, hozzáteszem a sót és az olajat, kézzel összegyúrom. Kellhet hozzá még némi víz is, hogy ruganyos tésztát kapjak.

Aprítóval: a tojásokat a gép tartályába ütöm, hozzáöntöm az olajat, a sót, a petrezselyemzöldet, néhány másodperc alatt összedolgoztatom. Belemérem a lisztet is, újabb néhány másodperc múlva kicsit morzsás állagúan rendelkezésemre is áll a tészta, tehetem a nyújtótáblára.



Bevizezem a kezemet és összegyúrom. Itt is érvényes az előzőleg írt dolog, miszerint kellhet még egy kicsi víz, de vigyázzunk, nehogy túl puha legyen a tészta, mert akkor ugyan könnyű kinyújtani, de főzés után mállós állaga lesz.



A kész tésztát folpackkal becsomagolom, hagyom minimum fél órát pihenni. Akinek van tésztagépe - nekem sajnos nincs -, a szokásos módon járjon el vele, én a következők szerint csinálom.

Amikor hozzákezdek, a tésztát kisebb gombócokra osztom, így könnyebb lesz vele bánni. Én fél adagot készítettem, azt három felé osztottam. Egyet elöl hagytam, a többit visszacsomagoltam , nehogy kiszáradjanak!

A gombócot az enyhén lisztezett nyújtótábla közepére teszem és középről kifelé kezdem nyújtani. Az elején kicsit nehezebben indul, később gyorsabban nyúlik, vékonyodik. A szabály, hogy sosem szabad csak a szélén nyújtani, mindig középről indul a nyújtófa, lehetőleg egyenletes nyomással halad kifelé. Időnként újra kell lisztezni a tészta tetejét és a deszkát is. Akkor jó, ha a tésztát fény felé tartva kicsit átlátszó lesz. Akkor késsel metéltnek szabom, pici liszttel megszórom, konyharuhára teszem szikkadni.




Ugyanígy járok el a többi gombóccal is.

A főzéshez nagy lábosba vizet forralok, sót szórok bele, kb. 2 perc alatt megfőzöm, leszűröm. Olvasztott petrezselymes vajra szedem, óvatosan összerázom.

2010. május 7.

Diós zabpelyhes keksz - Segítsüti 2. verzió


Terveztem, hogy kipróbálom a sütit mák helyett dióval, mert szerencsére dió mindig van itthon:) Ezenkívül pedig egyszerűsíteni akartam, hogy a lemon curd elkészítése ne riasszon el senkit, ezért azt lecseréltem tejfölre, valamint apró változtatások történtek még.
Jelentem, működik a dolog, ez is nagyon jó lett!

Hozzávalók:

15 dkg liszt
10 dkg darált dió
15 dkg kristálycukor
csipet só
1/2 mokkáskanál fahéj
1 csapott teáskanál szódabikarbóna
1 teáskanál sütőpor
1 citrom reszelt héja

12 dkg vaj kis kockákra felvágva
6 dkg zabpehely
10 dkg leszűrt, kinyomkodott rumos meggy (vagy 5 dkg aszalt gyümölcs) apró darabokra vágva
6 dkg tejföl
1 teáskanál vanília aroma
2 teáskanál citromlé

Az összeragasztáshoz: meggylekvár
A szóráshoz: porcukor

A kekszhez az első 8 összetevőt jól elkevertem. Hozzátettem a felkockázott vajat, összemorzsoltam. Utána tettem bele a zabpelyhet, a gyümölcsöt, a tejfölt, a vanília aromát és a citromlevet, ezekkel összegyúrtam a masszát. Kinyújtottam lisztes deszkán és kiszúróval virágokat vágtam belőle.

Sütőpapíros tepsiken 180 fokos, légkeveréses előmelegített sütőben 12-14 perc alatt sültek meg. Amikor kihűltek, összeragasztottam a lekvárral, a tetejüket kicsit megporcukroztam.

2010. május 5.

Szezonnyitó tárcsán sütés

Szép idő volt hétvégén, ezért az ebéd egy része a kertben készült, a férjuram hathatós közreműködésével.

Tarját sütöttünk, amit mustáros-olajos-olaszos pácban érleltünk előtte. Néhány szeletet apróra vágtam, abból lett a répás ragu, majd előfőzött krumplit sütöttünk pirosra a végén.
Volt még birsalmaleves, pesztós krumplisaláta és majonézes zöldbab is, a desszert pedig a gesztenyepüré torta volt.

Mit mondjak? nem haltunk éhen:))



2010. május 3.

Gesztenyepüré torta


Tényleg nagyon gesztenyés, egy elég kicsi tortában 3 csomag mirelit gesztenyemassza van. Okostojás blogjában tejszínes gesztenyekocka néven fut. Azt írja, hogy Latsia írta be egy fórumba az alapreceptet, amit ő továbbfejlesztett, gyakorlatilag full gesztenyéssé alakított. Kicsit ódzkodtam, mert piskóta alapú és nekem a piskóták a bevált receptemen kívül nem feltétlenül szoktak sikerülni. Ez azonban abszolút kellemes meglepetés volt. Tettem még bele pluszban kicsi cukrot, mert úgy éreztem, hiányzik bele; nem ártott, nem rontotta el, rendkívül puha és mégis alaktartó lett. Múlt időben beszélünk, mert az a rész, amit itthonra szántam, pillanatok alatt elfogyott, a többi a mamákhoz került. Azt hiszem, kénytelen leszek legközelebb legalább egy fél adaggal megtoldani, mert lesz még folytatás!

Hozzávalók a piskótához:

25 dkg édes gesztenyemassza
6 tojás
2 evőkanál kristálycukor
2 evőkanál rum
1 kicsit púpos evőkanál zsemlemorzsa
csipet só

A gesztenyekrémhez:

50 dkg gesztenyemassza
10 dkg porcukor
1/2 dl rum
3 dl habtejszín
csipet só

A tésztához a gesztenyemasszát összekevertem a tojássárgákkal, a rummal, a cukorral és a zsemlemorzsával. A tojásfehérjéket a sóval nagyon kemény habbá vertem, kb. a negyedét belekavartam a gesztenyés masszába, majd az így kapott lazább masszát óvatosan a maradék tojásfehérjébe forgattam.
A sütőt 180 fokos alsó-felső sütésre állítottam. Az állítható keretemben sütöttem 20x35 cm-es méretben, kb. 25-30 perc alatt, majd kihűtöttem.

A krémet egész egyszerűen készítettem; a gesztenyét összekavartam a rummal, a porcukorral és a sóval, majd kis adagokban hozzáöntöttem és alaposan kikevertem-felhabosítottam a folyós habtejszínnel.

Összeállítottam a tortát; a piskótát hosszában kétfelé, majd magát a 2 lapot is megfeleztem, így 4 elég vékony lapot kaptam. Kiválasztottam a két legmasszívabbat az aljának és a tetejének, majd a lapokat megkentem a krémmel, hagytam az oldalára és s tetejére is.

Úgy 2-3 órára rá ettünk belőle némi tejszínhabbal tetézve, mondhatom, mindenkinek nagyon ízlett.
Köszönöm Latsiának és Okostojásnak is!

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin