2010. március 31.

Tojással töltött hús karamellizált zöldségkörettel


Ezt az ételt már több éve kinéztem magunknak, valamiért mégsem készült el. Amikor a Kifőztük újságba terveztük a húsvéti menüt, akkor eszembe jutott, meg is főztem gyorsan. Nagyon jó lett, jobb, mint gondoltam. A tojás és a hús között levő füstölt réteg egybeolvasztotta az ízeket, egy nagyon harmonikus ízű húsétel lett belőle. A köretről meg nem is beszélve, az ilyen zöldségekért meg teljesen odavagyok. Bátran ajánlom mindenkinek húsvétra is!

Hozzávalók 4 személyre:

6 nagyobb szelet sertéstarja
6 db főtt tojás
12 szelet bacon vagy (húsos) szalonna
só, bors
1 kanál olaj vagy (kacsa)zsír
½ dl száraz fehérbor

a körethez:

40 dkg répa
4 kisebb hagyma (szép, ha színes)
1 csomag újhagyma
5 dkg cukor
1,5 dl víz
3 evőkanál fehérborecet
só, bors

A hússzeleteket vékonyra kiklopfoltam. Mindegyikre 2-2 szelet szalonnát, majd arra egy tojást helyeztem. Amelyik hús kisebb volt, ott megfeleztem a tojást. Tekercseket készítettem belőlük, hústűvel vagy fogpiszkálóval megtűztem. Kicsit megsóztam, bővebben megborsoztam.



Egy széles serpenyőben zsiradékot hevítettem, belehelyeztem a tekercseket, körben átsütöttem őket. Aláöntöttem kb. ½ dl vizet és a bort, lefedtem, kb. 30 percig pároltam. Amikor puha volt a hús, levettem a fedőt és zsírjára sütöttem. Amíg a hús sült, elkészítettem a köretet. A répát hasábokra, a hagymákat félbevágtam, az újhagymákat több részre vágtam.

Egy teflonedényben a cukrot óvatosan megkaramellizáltam, amíg világosbarna lett. A lángot kicsire vettem, a már készenlétben lévő vizet óvatosan az edény szélénél beleöntöttem – vigyázat, mert nagyon fröcsög!!!!



Hozzáadtam a borecetet is, beletettem a zöldségeket, lefedtem, kis lángon 15 percig pároltam. Utána nagy lángon fedő nélkül elpárologtattam a folyadék nagy részét, hogy épp csak egy kevés maradjon alatta. Roppanós zöldségeket kaptam eredményül.

A tányéron az ételt meglocsoltuk a hús szaftjával.

Az újság innen letölthető!

2010. március 30.

Segítsüti! - Mákos-zabpelyhes keksz


Eljött az idő, amikor újból nekivágunk a csapattal. Szeretnénk, ha a ti segítségetekkel tudnánk újból segíteni anyák napja alkalmából, most két kórház koraszülött osztályának megsegítése a cél. Bővebben a konkrét célokról az akció honlapján tájékozódhattok, itt csak annyit írnék róla, hogy szeretnénk kicsit otthonosabbá tenni a környezetet, illetve vásárolnánk néhány olyan alapvető dolgot, ami megkönnyíthetné az említett osztályok mindennapi életét.

És itt jöttök ti a képbe, kedves olvasók! A csapat megsüti a süteményt - én azt, amit alant leírok -, ti pedig április 2-án éjfélig licitálhattok erre és a többire is az akció honlapján.

A sütemény kiválasztását gondosan megterveztem. Miután az ország keleti végében lakom, elég kicsi - de nem lehetetlen:) - a sütemény személyes átadását megszervezni. Ezért olyat választottam, ami feltétlenül kibírja a szállítást, illetve ha meleg lesz, nem fog elolvadni, tehát épségben meg fog érkezni a gazdájához. Többet kipróbáltam, mindet jóóól megkóstoltuk, kétségtelenül ez bizonyult a legfinomabbnak. Mákos, mert ez az én egyik nagy kedvencem, remélem, sokan szeretik rajtam kívül is. Zabpelyhes, mert az nagyon egészséges, van belesütve fincsi lemon curd (igaz, narancs és citromlé keverékéből), valamint tettem bele jó sok aszalt gyümölcsöt is, mert most annak van igazán szezonja. A végén pedig kettőt-kettőt összeragasztottam finom házi baracklekvárral. Ezekből állt össze az én segítő sütim, remélem, sokan fogtok rá licitálni:)


Először a narancsos curd-öt készítettem el, Millie-től lestem a receptjét.

Hozzávalók:

2 egész tojás
2 tojás sárgája
7,5 dkg cukor
7,5 dkg vaj
125 ml narancslé és citromlé keveréke

Egy kisebb lábosba tettem a hozzávalókat, közepes lángon melegítettem, folyamatos kézi habverővel történő keverés közben. Amikor besűrűsödött, akkor sűrűbb szitán keresztül átszűrtem. Kihűtöttem, hűtőbe tettem. Ez a gyönyörű, aranysárga krém kerekedett belőle!


Hozzávalók a kekszhez:

20 dkg liszt
5 dkg darált mák
15 dkg kristálycukor
csipet só
kevés szegfűszeg
1 csapott teáskanál szódabikarbóna
1 teáskanál sütőpor
1 citrom reszelt héja

12 dkg vaj kis kockákra felvágva
6 dkg zabpehely
5 dkg aszalt gyümölcs apró darabokra vágva
12 dkg lemon curd
1 teáskanál vanília aroma

Az összeragasztáshoz: baracklekvár
A szóráshoz: porcukor

A kekszhez az első 8 összetevőt jól elkevertem. Hozzátettem a felkockázott vajat, összemorzsoltam. Utána tettem bele a zabpelyhet, az aszalt gyümölcsöt, a narancsos curd-öt, a vanília aromát és a citromlevet, ezekkel összegyúrtam a masszát. Eredetileg nagyjából 5 cm átmérőjű hengert formáztam belőle, majd azokból vágtam nem túl vékony lapokat (kb. 5 mm-eseket), de azok nem bizonyultak fotogénnek és szépnek, ezért a következő adagot kinyújtottam lisztes deszkán és kiszúróval virágokat vágtam belőle. A beletett gyümölcsdarabok miatt nem lettek túl szabályosak, de mégis csak jobban mutatnak!

Sütőpapíros tepsiken 170 fokos, légkeveréses előmelegített sütőben 12-14 perc alatt sültek meg. Amikor kihűltek, összeragasztottam a lekvárral, a tetejüket kicsit megporcukroztam.

Tessék, tessék, eladó a sütemény!:)

2010. március 29.

Még néhány óra:)


... és elindul az idei Segítsüti akció. Kérem, aki megteheti, segítse licittel a kezdeményezést! Természetesen bárki licitálhat, aki regisztrál előzőleg a honlapon, az idén a téteket is ott lehet megtenni.

Reméljük, a tavalyihoz hasonlóan sikerrel zárunk majd. Mi sütjük a finom süteményeket, mindenki válasszon ízlése szerint:) A befolyt összegből icipici, koraszülött gyermekek és édesanyjuk körülményeit tesszük kicsit könnyebbé.

Fogjunk össze egy jó ügy érdekében!

A képet az interneten találtam, Hajas Orsolya fotóművész képe, ő 2 évvel ezelőtt képeivel hívta fel a figyelmet az "apró harcosokra".

Friss sajtos-aszalt paradicsomos-morzsás pite levelestésztában




Felhőlánynál vendégeskedtem nemrégen, igaz, csak virtuálisan. Meglátni és megszeretni a ricottás pitéjét pillanatok műve volt. És persze ilyenkor azonnal, rögtön szeretne az ember ilyet vagy legalábbis hasonlót saját magának. Kezdtem nézelődni, hogy mi van itthon mindebből: leveles tészta a mélyhűtőben, kakukkfű, chilipaprika, parmezán van. Elvileg csak a ricottát és a paradicsomot kellett pótolni, de akkor már járt az agyam.

Legelőször kivettem a mélyhűtőből a leveles tésztát, mert tudtam, kell egy kis idő, hogy ketté tudjam vágni, csak a felére volt szükségem. A hűtőben volt még saját készítésű friss sajtom, kb. 15 dekányi. A múltkori vendégségre lecsöpögtettem 3,5 liter tejből készült joghurtot, aminek egy részéből ez a sajt lett. Van még szárított paradicsomom is, az teljesen jól helyettesíti a mostani frisset, sőt! Lemondtam a parmezánról, mondván, a tejtermék elég már benne. Eszembe jutott viszont a fűszeres morzsa, ami már többször bizonyított nálam. Ráadásul tudtam még csipkedni a rozmaringomból is, azért arra cseréltem a kakukkfüvet. Ezzel össze is állt az étel.

Hozzávalók 2 személyre:

25 dkg leveles tészta
15 dkg friss sajt féle
kb. 2 evőkanálnyi tejföl
1 marék szárított paradicsom kisebb darabokra vágva
1 szelet szikkadt kenyér durvára morzsálva
(friss) rozmaring
só, bors
chilipaprika
olívaolaj


A tésztát kinyújtottam, a tepsibe igazítottam, megkentem az alját egy kis tejföllel. Rátettem sajtdarabkákat, közé pedig a paradicsomdarabokat. A morzsát összekevertem a fűszerekkel és a tetejére szórtam. Gazdagon megspricceltem olajjal.
Előmelegített 180 fokos légkeveréses sütőbe toltam, kb. 30 perc alatt készen volt.

Leves után főételnek vagy vacsorára nagyon tuti. Felhőlány, köszi az ötletet!


Utóirat: van egy fényképem, amit valahova szerettem volna betenni, talán itt van a helye. A nevezett joghurt csöpögtetés másik terméke, amit nem sikerült rendesen lenyomatni, abból sajt helyett jó sűrű kence lett. Ezt a lányom vizes kézzel kicsit összegömbölygette, a tetejét megszórta egy kis zsázsacsírával, így került a vendégek elé...jól mutatott.

2010. március 28.

Réteges tojássaláta


Ez a recept is része a "Kifőztük" virtuális újságnak, ami egy egyszerű, előzetes regisztrációt követően letölthető innen. Érdemes, mert egy helyen megtalálható benne minden, ami húsvétra hasznos lehet, a tojásfestéstől kezdve a húsvéti sonkáig, az előételektől kezdve az italokig sok-sok finomság. Ha regisztráltok, onnantól kezdve lehet az oldalon szavazni, mit szeretnétek látni később az újságban, illetve van chatfal és fórum is blogonként, ahol lehet beszélgetni, kérdezni a receptekkel kapcsolatban, szeretettel várlak benneteket ott is:)

Ezt a salátát a lányommal együtt találtuk ki több, hasonló recept elolvasása után, saját ízlésünkre formálva. Együtt is készítettük el, azután röpke két óra múlva hármasban jó részét meg is ettük vacsorára:) mindezt dacára annak, hogy hasonló mennyiségeket sokkal több személyre írtak mindenhol. A jó kis bazsalikomos pesztó nagyot dobott a saláta ízén. Ha valaki nem tudja beszerezni, otthon is lehet hasonlót készíteni, jó nagy csokor zöldfűszer és valamelyik csonthéjas összeturmixolásával, sóval, borssal fűszerezve.

Hozzávalók 6-8 személyre:
5 tojás
1 jégsaláta
2 közepes póréhagyma
25 dkg koktélparadicsom
2 nagyobb répa
25 dkg gépsonka típusú felvágott

az öntethez:
2 dl tejföl
1 dl majonéz
1 dl joghurt
1 evőkanál készen vásárolt pesztó szósz
vagy 1 csokor apróra vágott bazsalikom/petrezselyemzöld + 1 evőkanál durvára vágott mandula/dió
só, bors

A tojásokat megfőztük forrástól számítva 6 percig, lehűtöttük. Felszeleteltük a zöldségeket; a salátát félbe, majd csíkokra vágtuk, a pórét fél centisre szeleteltük, a répát 3-4 centis csíkokra szeltük, a paradicsomot félbevágtuk. A sonkát is felcsíkoztuk, a kihűlt tojást felszeleteltük.
Vizet forraltunk egy edényben, 1 mokkáskanál sót szórtunk bele. Előbb a pórét tettük bele, másfél percig blansíroztuk benne, majd szűrőkanállal kiszedtük egy tányérra. Ezután a répacsíkokat dobtuk bele, azokat 3 percig hagyjuk benne, majd azt is kiszedtük, kihűtöttük mindkettőt.
Egy jó nagy tálba elkezdtük rétegenként lerakni. Az aljába tettük a jégsaláta felét, rákerült a répa, a póréhagyma és a paradicsom fele is. Közepére tettük a tojást - egyedül ezt a réteget egy icipicit megsóztuk -, erre a sonka került. Ezekre rétegeztük ugyanilyen sorrendben a maradék zöldségeket. Hideg helyre tettük minimum 2 óra hosszára.

Nyilván ha van mellé valami húsféle, akkor nem fogy ilyen gyorsan, de mint írtam, magában is nagyon finom!

2010. március 26.

Gombócos savanyú káposzta



Folytatódik a hagyományos ételek sorozata. Nem mintha túl népszerű lennék vele, nekem viszont fontosak, mert ezek az ételek is a családi menük részei, enélkül a konyhanaplóm sem lenne teljes.

A képen három gombóc van; na nem, nem ennyivel laktunk jól:) Isteni finom étel, most is jól sikerült. Lánykori nevén ez is töltött káposzta lenne, csak most éppen nem tekertem bele káposztalevélbe, hanem a töltelék húsba került némi liszt, az fogta össze a gombócot. Ennyi a különbség a töltött káposztám és a gombócos káposztám között, egyébiránt azt is ugyanígy készítem.

A káposztában főzött húsgombócoknak is van egy titkuk: valamennyire zsírosabb hús szükségeltetik hozzá, enélkül száraz lesz. Kezdő háziasszony koromban megpróbáltam megreformálni a töltött káposztát, és nagyon csodálkoztam, hogy sosem lesz olyan, mint anyósomé. Tudomásul kell venni, hogy ez nem egy fitnesz étel, nem a fogyókúra része; majd ha elfogyott, akkor mehetünk sétálni, futni, tornázni, hogy a kalóriákat ledolgozzuk:) Ettől függetlenül készülhet akár pulykahúsból is, csak akkor darálni kell bele némi szalonnát.

Na akkor végre abbahagyom a magyarázkodást, kezdjünk főzni, mert ez az étel ebben a formában már csak néhány hétig esik jól; nyáron kizárólag kovászolt káposztából készítem, a tölteléket pedig paprikákba dugom, úgy azért könnyebb lesz valamivel.

Hozzávalók 6-8 személyre:

1,2 kg zsírosabb darált sertéshús, esetleg fele marhahús is lehet (nálam most egy bőrös sertéscsülök darab, mindenestől ledarálva)
opcionálisan: egy darab füstölt hús darabokra vágva
10 dkg rizs
2 tojás
1 nagyobb vöröshagyma apróra vágva
5-6 gerezd zúzott fokhagyma
1 evőkanál őrölt édes pirospaprika + csípős ízlés szerint
sok frissen őrölt bors
4-5 mokkáskanál só
fél mokkáskanál őrölt kömény
+ a végén 1 púpos evőkanál liszt

1,2 kg savanyú aprókáposzta
1 teáskanál csombor (elmaradhat)
3-4 dl paradicsomlé vagy 1 doboz paradicsompüré
+ fűszerek, amik nincsenek az éppen feldolgozandó savanyú káposztában ezek közül: egész feketebors, babérlevél, kevés köménymag, illetve jó kis csípős cseresznyepaprika:)

Elkészítés:

Összedolgoztam az első csoportban lévő hozzávalókat, én meg szoktam kóstolni, hogy jó-e az íze; erőteljesebben ízesített masszának kell lennie. Ha rendben van, akkor kell belekeverni a lisztet is.


Elővettem egy jó nagy fazekat; inkább nagyobb legyen, mint kell, ne kelljen félni attól, hogy ki fog futni. Ez az adag kb. 6 literes fazékba fér bele. A fazék aljára tettem a káposzta negyedét. Erre tettem a füstölt hús darabokat, valamint erre kezdtem el gombócolni a húst is; nem csináltam túl nagyokat, inkább olyan 3 falatnyi nagyságúak voltak. Amikor nagyjából tele lett az 1. szint, arra jött egy újabb rész káposzta, és így tovább, végül káposzta fedte be az egészet. A káposzta rétegekre szórtam ízlés és szükség szerint fűszereket.

Erre ráöntöttem annyi folyadékot, ami éppen ellepte; ez állt paradicsomléből, a savanyú káposzta levéből és vízből. Lefedtem, felforraltam és kis-közepes lángon 1,5-2 óra hosszáig főztem. Mire készen volt, addigra csak annyi leve maradt, amennyi szükséges, így nem igényelt rántást sem.

A káposzta érdekes módon "eltűnik" a végére, éppen csak annyi lesz, amennyi körülöleli a húsgombócokat. Friss, puha kenyérrel és tejföllel szoktuk enni. Ja, és kanállal:)))

2010. március 25.

Sonkás-zelleres metélt


Ez a bejegyzés nem jött volna létre, ha a levesünk kevésbé lett volna laktató. Akkor nincs fotó, nincs poszt. Kár lett volna érte, pedig ez is olyan "mi van otthon" tésztának indult. Miután húsvét körül járunk, biztosan sok mindenkinek lesz otthon puhább, nyers füstölt sonka vagy füstölt hús; ha abból lecsíptek egy szeletet, abból némi kiegészítéssel megvan az alapanyag, készülhet is a tészta!

Hozzávalók 4 személyre:

kb. 20-25 dkg nyers, füstölt sonka
25-30 dkg zeller
1 nagyobb lilahagyma
némi só (az enyémbe nem is kellett, mert a sonka elég sós volt)
frissen őrölt bors
chilipaprika ízlés szerint
petrezselyemzöld
1 citrom lereszelt héja
4-5 dl zsírosabb tej (lehet tej+tejszín keveréket is, nekem most csak házitej volt otthon)
némi olaj a sütéshez (függ a sonka zsírtartalmától)

40-50 dkg metélttészta

A sonkát apró kockákra vágtam, egy kicsi olajon sütni kezdtem. Közben a hagymát apróra vágtam, a zellert pedig aprítógépben felapróztam (vagy le lehet reszelni). Az alaposan megpirított sonkákat alapos nyomkodás után kihalásztam a zsiradékból, beletettem a hagymát, 3 perc után a zellert is, addig sütöttem, míg a zellernek megéreztem a kicsit édeskés illatát. Megborsoztam, tettem bele jó sok apróra vágott petrezselyemzöldet, chilipaprikát és citromhéjat. Kicsi vizet öntöttem alá, lefedtem, puhára pároltam. (Itt már lehet a vizet melegíteni a tésztának és ízlés szerinti puhaságúra főzni.)
Visszatettem a sonkakockákat, öntöttem bele tejet. Utánaízesítettem, letakartam, kb. 5 percig rotyogtattam kicsi lángon.
A közben megfőzött fodros metélttésztát leszűrtem, kis főzőlével együtt a szószba kevertem.

Nagyon érdekes, kicsit dióra emlékeztető ízű tészta lett, érdemes kipróbálni.

2010. március 24.

"Kelkáposzta-főzelék" fejes káposztából




Semmi különös, csak egy éppen aktuális ebéd- vagy vacsoraötlet. Miután most nincs friss, nem üvegházi zöldség, szívesebben főzök ilyesmit, még jól bírom nagyobb mennyiségű primőrök nélkül. Olcsó, hamar készen van, és ízletes. Kell ilyesmit is főzni!

Édesanyám szokta így készíteni; annyit jelent, hogy ugyan a főzeléket kelkáposztához valóan ízesíti, de normál fejes káposzta az alapanyag. Nagyon finom, érdemes kipróbálni; lehet, hogy még az is kedvelni fogja, aki a kelkáposztát nem szereti.

Egy aranyszabály van az elkészítéséhez: arra kell nagyon ügyelni, hogy soha ne legyen több víz a lábosban, mint a zöldségek szintje, sőt, inkább egy ujjnyival lejjebb legyen. Érdekes, de a főzés legvégén mindig több víz lesz az edényben, mint a főzés közben, úgyhogy óvatosan kell bánni a víz utántöltésével!

Hozzávalók 3 személyre (ennyi volt otthon a káposzta...):

70-80 dkg fejes káposzta
4 közepes krumpli
só, bors, kevés őrölt kömény, majoránna

2 evőkanál olaj
2 picit púpozott evőkanál liszt
1 teáskanál őrölt pirospaprika
1 kicsi vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma



6 dl vizet teszek fel forralni. Közben a káposztát kockákra vágom, beleteszem a vízbe, sózom, beleteszem a többi fűszert, lefedem.
A krumplit, a hagymát és a fokhagymát megpucolom, a krumplit kisebb kockákra, a hagymákat apróra vágom. Amikor a káposzta már félig puha, beleteszem a krumplit. Sózom, borsozom, ha kell, és lefedem.

Elkészítem a rántást: az olajat felforrósítom, beleteszem a vöröshagymát, néhány kavarás után a lisztet is, majd közepes lángon addig kevergetem, amíg kis színt nem kap. Leveszem a tűzről, beleteszem a fokhagymát és a pirospaprikát, megkeverem, felengedem decinyi hideg vízzel, félreteszem.

Mikor majdnem puha a krumpli is, kevés főzőlével felengedem a rántást és beleöntöm a fövő főzelékbe, kisebb lángra teszem, legalább még 10 percig hagyom főni.

Legfinomabb pörkölttel, de sült hússal vagy fasírttal is jó.

2010. március 23.

Nemsokára újra indul a sütiárverés!!!!


1 évvel ezelőtt volt már egy nagy sikerű kezdeményezés, nyilvánvaló volt, hogy ismétlés lesz, a jótékony akciók igazán elkelnek mostanában kis hazánkban.

Nemisbéka újra felvállalta a szervezést, ennek eredményeképpen az idén 2 kórház koraszülött osztálya kaphat támogatást. További részleteket itt olvashattok róla.

Ne feledjétek, az idén az árverésen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, tegyétek meg ti is az árverés kezdetéig!

Kérdezz-felelek


Latsiától és Thrinitől kaptam a stafétát, köszönöm az érdeklődésüket:).

1. Mi lenne,ha nyernék a lottón?

Építenénk egy új házat, osztanék pénzt a gyerekeknek, a családnak és a barátoknak. A maradékot befektetném, valamint jótékonykodnék belőle, jó célokra.

2. Rossz szokásom?

Hű, sok van; türelmetlen, figyelmetlen vagyok; ha nem sikerül valami elsőre, akkor elvesztem a kedvemet, keresek valami mást; a blogot is már többször készültem abbahagyni, mikor úgy éreztem, hogy nem kapok elég figyelmet.

3. Koffein?

Ebéd után egy nescafé, édesítővel és tejszínnel; jobban szeretnék igazi kávét, keresnék egy olcsóbb, de jó kávéfőzőt, azon vagyok... Tényleg, tud valaki valamit ajánlani?

4. Színeim?

Piros, barna, zöld, sárga...

5. Mi van most rajtam?

Piros póló, kék szabadidő nadrág

6. Háziállat?

Jelenleg nincs, volt két tengerimalacunk, elsirattam mindkettőt.

7. Tíz év múlva hol látom magam?

Az új, földszintes-kertes családi házunkban, a férjemmel és időnként unokákkal.

8. A legutóbbi nagyon jó élményem?

Villányi bortúra, oda szívesen visszamennék bármikor:) Máshová is, de ott annyira mások az emberek...

Továbbadnám, illetve kíváncsiskodnék

-Szepykénél
-Évánál
-Lillánál
-Judithnál
-Edithnél

2010. március 22.

Rozsos riegel


Már nagyon régen kinéztem, de mindig arrébb toltam ezt a receptet, mikor rájöttem, hogy legalább fél nap szükségeltetik az elkészítéséhez. Hozzászámolva azt, hogy öregtésztával készül, amit szintén még sosem készítettem, pedig csak szuperlatívuszokban szoktak említést tenni róla. Na most egycsapásra megvalósítottam mindkettőt; kár volt eddig halogatni! Két meleg riegel beburkolása után pihegek az ülőkén és próbálom rekonstruálni, mi és hogy történt az elmúlt 18 órában, hogy el ne felejtsem:)

A receptet Edónál találtam, aki Mohától tanulta. Nem tudtam abszolút megvalósítani az eredeti receptet, 2 okból sem; az a furcsa helyzet állt elő, hogy éppen nem volt itthon egy deka kenyérliszt sem, ezzel természetesen este, az öregtészta készítésekor szembesültem, másnap pedig nem volt kedvem elmenni a boltba. A másik ok pedig, hogy nem mertem bevállalni az abszolút teljes kiőrlésű verziót, ezért egy részét lecseréltem fehér (sima) lisztre. Egyébként próbáltam követni a leírt instrukciókat, hozzávalókat.

Hozzávalók nálam az öregtésztához (Limarától)

50 dkg finomliszt (BL-55, helyette legközelebb BL-80 kenyérliszt)
3 dl langyos víz
1 dkg friss élesztő
1 teáskanál cukor
1 evőkanál olaj
csipet só

Ezeket este beleszórtam a robotgép tartályába, alaposan kidolgoztattam, Folpackkal letakartam, a hideg konyhában kelni hagytam. 14 óra múlva értem oda, túlkelt, beesett tésztát találtam a tálban. Lisztes kézzel gombóccá gyúrtam, 30 dkg-ot levágtam belőle a péksütimhez, a többit letakarva a hűtő aljába tettem.

Hozzávalók nálam az előtésztához:

30 dkg öregtészta
10 dkg fehérliszt (illetve BL80-as liszt)
10 dkg Graham-liszt
280 ml langyos víz
1 teáskanál cukor
2 dkg friss élesztő

Abba a keverőedénybe tettem bele mindent, amiben a tésztát dagasztani készültem, fakanállal alaposan összekevertem, 45 percre letakartam, félretettem. Amikor letelt az idő, buborékos, híg állagú elegy volt a tálban.

További hozzávalók 16 riegelhez:

20 dkg finomliszt (legközelebb BL-80-as kenyérliszt)
20 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
2 evőkanál burgonyapehely
1 kávéskanál sikér
3 evőkanál zabpehely
1/2 mokkáskanál őrölt kömény
3 teáskanál só
1 evőkanál ecet
3 evőkanál olaj
150 g joghurt

Ezeket az előtésztához tettem, a géppel alaposan kidagasztottam, kellett még hozzá kb. másfél evőkanál liszt, valószínűleg azért, mert nálam több a fehér liszt a tésztában. 1 órára, letakarva keleszteni tettem. Kicsit érdekes, ragacsos állapotú volt, meg is voltam ijedve, hogy valamit elrontottam. De amikor letelt a kelesztési idő, kiváló állapotú, könnyen nyújtható tészta lett belőle.

A gáztepsibe sütőpapírt tettem. A tésztát ujjnyi vastagra nyújtottam (majdnem akkorára, mint a tepsi mérete), 16 darabra vágtam, beletettem a tepsibe őket. Az alant leírt magokat egy kis tálban összekevertem:

1 evőkanál hántolt napraforgómag
1 evőkanál zabpehely
1 evőkanál szezámmag
1 evőkanál lenmag

A péksütemény darabokat vízzel megspricceltem, a magkeveréket a tetejükre szórtam, az ujjaimmal kicsit belelapogattam a tészta tetejébe. Letakartam, fél órát kelni hagytam.
Közben a sütőt előmelegítettem légkeveréses 200 fokra. Mielőtt betettem a tepsit, még egyszer megspricceltem vízzel a bucikat.

25-30 perc alatt sül meg. Ízletes, puha, ráadásul még jól is néz ki!

Egy kis kiegészítés a történethez:

Reggel a kenyértartóban volt 3 zsemle: 2 riegel és 1 normál, fehér zsemle (a rozsosok felét ugyanis befagyasztottam). Én nem szoktam reggelizni, csak gyümölcsöt, kicsit később. Benézek a "reggelizőbe", a férjem eszi a riegeleket teljes lelkesedéssel. Aki ismeri, tudja, hogy ő az, aki szerint a kenyér színe fehér, enyhe morgolódásokkal szokta fogadni, ha hasonló kenyeret vásárolok a boltban. Habár aki követi a kelt tésztáimat (lásd az ugyanilyen nevű címkét a blogon), az látja, hogy a szoktatás azért megy rendesen, mert amibe lehet, belecsempészek egy kis "színt".
Úgy látszik, jól tettem, hogy nagy bátran bevállaltam ezt a péksütit, mert ez azért nagy váltás az előzőkhöz képest.
Edó, Moha, nektek is köszi, itt is, most is!

2010. március 21.

Répás süti nem csak nyusziknak


Szegény kicsi lányom, ha ezt most meglátja, szomorú lesz, hogy nem kaphatott belőle; ő is vonzódik az ilyen édességekhez. Van egy jó hírem is: nem is olyan bonyolult elkészíteni! Ha van darált dió és reszelt sárgarépa, onnantól gyerekjáték. Ha van otthon egy aprítógép, akkor az előbbi összetevők egybenléte sem okoz problémát, mert könnyen elbánik velük.

Maga a süti szaftos, nem túl édes, és ami a legjobb, hogy lisztet alig tartalmaz, markánsan érződik benne a dió íze és a répa édessége. Csak ajánlani tudom!

Hozzávalók egy 30x12x6 cm-es kenyérformához:

12 dkg finomliszt
24 dkg darált dió
30 dkg reszelt sárgarépa
10 dkg zsír vagy 15 dkg vaj/margarin
4 nagyobb tojás
10+5 dkg cukor
1 csapott mokkáskanál őrölt fahéj
1 narancs reszelt héja és leve
2 teáskanál sütőpor
csipet só
zsiradék+liszt a forma kikenéséhez

Egy nagyobb tálba kimértem a lisztet, beletettem a sütőport, pici sót, a fahéjat, a narancs reszelt héját és a darált diót. Kizsíroztam és kiliszteztem a sütőforma alját és legalul az oldalait is. A tojásokat szétválasztottam, a fehérjékből csipet sóval kemény habot vertem.

A zsiradékot 10 dkg cukorral habosra kevertem, egyenként hozzáadtam a tojások sárgáját. Beletettem a reszelt répát, fél narancs kifacsart levét, a lisztes elegyet, végül óvatosan hozzákevertem a tojáshabot is. Beleöntöttem a formába, elegyengettem.

180 fokos légkeveréses sütőben 50 percet sütöttem, tűpróbával ellenőriztem, hogy megsült-e. 10 percig pihentettem, majd rácsra borítottam a formából. Még forrón megkentem a maradék 5 dkg cukor és kevés narancslé folyós mázával, aminek nagy részét így be is itta, csak egy vékony fehér réteg maradt rajta.

2010. március 18.

Göngyölt csirke újratöltve


Kb. 1 évvel ezelőtt készítettem már 2 ilyen csirkét, azt pedig követte szépen sorban később még 3 darab. Ennek az utolsó filéjét használtam el hétvégén. Mindenkinek csak ajánlani tudom, ha nekifog a csontozásnak, akkor ne eggyel próbálkozzon, mert a harmadik csirke kicsontozása nekem pl. pont fele idő volt az elsőhöz képest, és mélyhűtőben várhatja a sorát. Nem túl könnyű munka, de a vendégek reakciói mindig kárpótolják az ember lányát.

Most egyszerűbb tölteléket készítettem, mint a már posztolt alkalommal; a kiterített húsra házi szalonnaszeleteket tettem, arra pedig füstölt kolbász darabkákat szórtam, valamint friss rozmaringágak kerültek rá.

A fázisképen a jobb szeműek észrevehetik, hogy rossz irányban van rajta a szalonna és a fűszer, de későn vettem észre és amikor megfordítottam a csirkén az egészet, már nem jutott eszembe új fényképet készíteni. De legalább látszik rajta, hogy volt megpakolva a húson a töltelék.

Hozzávalók:

1 kicsontozott csirke
néhány szelet bacon szalonna. amennyi befedi a hús felületét
kb. 10 dkg füstölt kolbász
3-4 szál rozmaring
bors


Akkor egy rövid emlékeztető a feldolgozásról. Sedithnél vannak fázisképek a csontozásról, az ő instrukcióit követtem annál a műveletnél. Most a fagyból kiengedett, kész húst kiterítettem, sóztam, borsoztam. Rátettem a szalonna szeleteket, a kolbászt kivettem a bélből, kis darabokat szórtam a tetejére. Levágtam 3 szál rozmaringot, középre tettem, majd a húst az aljától felfelé jó szorosan összetekertem. Szakítottam két jó nagy alufólia darabot, egymás után mindkettőbe beletekertem. Tepsibe 4 dl vizet tettem, belehelyeztem a betekert húst és 180 fokos sütőben 2 óra hosszáig pároltam. Kivettem, kitekertem a fóliából, és az akkor már pecsenyelévé vált folyadékban zsírjára sütöttem.


Amikor kiemeltem a zsírból, akkor a még lógó húsrészeknél megkötöztem, hogy szép formásra hűljön ki. Mielőtt este jöttek a vendégek, lebontottam a spárgát róla és felszeleteltem.



Hipp-hopp elfogyott:)

2010. március 16.

Kocsonyaesszencia vagy friss, füstöletlen disznósajt vagy terrine vagy mi...de finom volt!


Gabojsza blogjának olvasása nagyon sokszor tettekre sarkall. Így volt ez a múltkorában is, amikor elolvastam nála a malacköröm terrine-t. Nagy névnapi vendégségek előtt álltunk, ezért járt az agyam rendesen. Azt nem mertem megkockáztatni, hogy csak körömből készítsem, mert ismerem a finnyás családomat. Azt eszeltem ki, hogy veszek körmöt és fejet, a mélyhűtőben pedig volt még a disznótorból való jó húsos csülökdarab, azt még hozzáteszem. Azt is szerettem volna még, hogy nagyon-nagyon összeálljon, ezt 2X főzős technikával biztosítottam, sikerült is. Igyekeztem alaposan ízesíteni, de még ezt is lehetett volna fokozni, valószínűleg túlfűszerezést kellett volna csinálni, na majd legközelebb. Még vannak vele terveim...

Hozzávalók:

3 sertésköröm (kb. 2 kg), a hentessel többfelé vágatva
1 sertésfej kicsontozva(ezt tulajdonképpen elhagyhattuk volna, a hús kevés volt rajta, lehet, hogy ehelyett egy kis bőrt kellett volna venni)
1 kg bőrös csülökdarab

jó sok szemes és őrölt bors
őrölt erős fűszerpaprika
3 szem borókabogyó
2 darabka szerecsendió virág
1 nagy hagyma bevágva
fél fej fokhagyma tisztítva, gerezdekben - lehetett volna többet is
1 teáskanál házi vegetapor

A húsokat alaposan megtisztítottam, majd egyenként besóztam, kicsit állni hagytam.
Kuktafazék aljára pakoltam a csülök és a fejdarabokat, éppen csak annyi vizet tettem bele, ami nem egészen lepte el, kuktában így is megfő a hús. Szórtam bele még a víznek megfelelő sót, beletettem a hagymákat és a többi fűszert. Ezt egy óra hosszáig főztem, majd kiszedtem csak a húsokat belőle, beletettem ugyanebbe a lébe a körömdarabokat, azt is főztem egy óra hosszat.

Két hosszúkás kenyérsütő tepsit folpackkal kibéleltem. A túl zsíros darabkákat kiszedtem belőle, a többit csíkokra vágtam, és felváltva a bőrös és húsos részeket és a hagymákat is beleraktam a tepsibe, sőt az egész borsok nagy része is belekerült, késsel összenyomva . Amikor elfogyott, a léből néhány evőkanálnyit a tetejére kanalaztam, míg kicsit megnyomva a lé túlcsordult. Ezután következett a legnehezebb feladat: le kellett nyomatni a tetejét. Nem lett igazán jó, mert homorú lett végül a husi alja:( ez még tökéletesítésre szorul.

Hideg helyen pihent a hús másfél napot. Igaz, túl vékonyra nem lehetett vágni, de éles késsel szépen lehetett szeletelni. A vendégeknek is nagyon ízlett, nagy része két este alatt elfogyott (persze más ennivalók mellett). Friss kenyérrel, káposztasalátával, tormával ettük.


A megmaradt levet két műanyagpohárba öntöttem, egy éjszakára hideg helyre tettem, másnap reggel lekapartam róla a zsírját. Betonkemény kocsonyalé volt alatta, azt mélyhűtőbe tettem, jó lesz majd feljavítani vele egy-egy főzelékfélét vagy levest, nagyon intenzív íze van.

Gabojsza, újból köszönöm a remek ötletet!

2010. március 15.

Morzsás túrótorta


Kevés tészta, jó sok túró, nem túl édes, ráadásul napról napra finomabb volt. Ez utóbbi úgy derült ki, hogy hatalmas lett, osztogatás után a harmadrésze végül kettőnkre maradt. Megbirkóztunk vele valahogy:)

Hozzávalók:

A tésztához:

30 dkg finomliszt
10 dkg porcukor
csipet só
1 csomag vaníliás cukor
2 lapos kávéskanál sütőpor
1 tojás
15 dkg margarin

A töltelékhez:

3 tojás
20 dkg cukor
2 csomag vaníliás cukor
50 dkg áttört tehéntúró
25 dkg mascarpone (jellegű) sajt
4 evőkanál étkezési keményítő
1 doboz lecsöpögtetett mandarinbefőtt
5 dkg mazsola
2 evőkanál rum

26 cm-es átmérőjű tortaforma
zsiradék a kikenéséhez

Mielőtt hozzáfogtam a munkához, a mazsolát alaposan megmostam, kislábosba tettem, ráöntöttem a rumot, felrottyantottam és félretettem, kihűtöttem. A tortaforma alját kikentem zsiradékkal.

A tésztához a lisztet, a sót, a sütőport, a porcukrot és a vaníliáscukrot összekevertem, hozzámorzsáltam a margarint, végül a tojást is beledolgoztam. Morzsalékos tésztát kaptam, aminek kb. háromnegyed részét a kikent forma aljába belenyomtam, majd a maradék tésztával együtt hidegre tettem.

A töltelékhez a tojásokat a cukrokkal habosra kevertem, Hozzáadtam a túrót, a mascarponét, a rumos mazsolát és a keményítőt, végül a mandarint is hozzákavartam. A tölteléket a tésztára kentem, majd a maradék morzsát egyenletesen a tetejére szórtam.


160 fokos légkeveréses sütőben kb. 1 óra 10 percig sült, ezután még fél órára bent hagytam a meleg sütőben. Rácsra tettem, kihűtöttem.

2010. március 12.

Csípős húsgombócok csípős paradicsomszószban



Keresek változatokat, főztem már több paradicsomos húsgombóc variációt, itt egy újfajta, hogy meg ne unjuk;) Habár annyira szeretem, hogy ez a veszély nem fenyeget.

A gombócban találtam némi hibát; rájöttem, hogy én jobban szeretem a rizseset, abban van valami harapható is, zsemlemorzsával kicsit jellegtelenebb, de ugye ízlések és pofonok...
A paradicsomszósz mennyisége elkészültekor, első pillantásra soknak tűnt, de végül együtt fogyott el a gombócokkal. Ha valaki nem annyira szereti, akkor csökkentse a mennyiségét.

Hozzávalók 4 személyre:

A húsgombócokhoz:

50 dkg darált sertéshús
1 tojás
4 evőkanál zsemlemorzsa (ezt legközelebb kicserélem 5 dkg rizsre)
1 közepes vöröshagyma apróra vágva
4 gerezd zúzott fokhagyma
1 teáskanál őrölt római kömény
1 teáskanál majoranna
só, bors, csípős őrölt paprika

A szószhoz:

1 liter házi sűrű paradicsomlé
1 közepes fej vöröshagyma apróra vágva
3 gerezd fokhagyma
3 babérlevél
2 evőkanál darált paprika (édes)
2 evőkanál olaj
1 evőkanál cukor
só, bors, csípős őrölt paprika

+személyenként 1 nagy szeletelt krumpli

A gombócokhoz valókat egy tálba tettem, villával jól összekevertem, kicsit állni hagytam.

A szószhoz egy nagyobb, lefedhető serpenyőben felforrósított olajon a vöröshagymát megpirítottam, beletettem a fokhagymát, majd néhány keverés után ráöntöttem a paradicsomlevet és némi vizet is, mert a paradicsomlevem nagyon sűrű. Ment utána a babérlevél, a házi darált paprika, a cukor, kicsi só, frissen őrölt bors és a csípős paprika. Felforraltam, kislángon főztem, amíg a húsgombócokat meggömbölygettem. Amikor az utóbbi tevékenységgel végeztem, a gombócokat a szószba tettem és készre főztem.
Közben sós vízben megfőztem a krumplit is.

A tányérba került mindenből, de krumpli helyett csak friss kenyérrel is finom volt.

Hasonló ételek nálam:

Portugál húsgombócok
Paradicsomos húsgombócok tésztával

2010. március 11.

Megjelentünk!!!


A Szepyke fejéből kipattant ötletből mára megszületett a receptújság. 14 lelkes gasztroblogger - köztük én is - együtt sütött-főzött, hogy a húsvétra készülődésben ötleteket adjon. Vannak az újságban előételek, főételek, desszertek, reformételek, egyéb tippek és trükkök, mindenkinek hasznos lesz, aki kéri. Terveink szerint havonta fogunk megjelenni újdonságokkal.

A kiadvány ingyenes, de ahhoz, hogy le tudjátok tölteni, itt egy rövid regisztráció szükséges.

Én többek között ezt készítettem, a kiadványban megtaláljátok a receptjét is:



Kattintsatok
, és töltsétek le ti is:)

2010. március 9.

Valami készülődik...


Néhány hete lázas munka folyik a háttérben. Ennek ellenére jó a hangulat, lelkes emberek dolgoznak egy jó ügy érdekében. Hogy mi ez az egész, azt még nem mondhatom meg, de most már nagyon hamar kiderül, hogy mit titkolunk. Az időpont publikus, elég ránézni az oldalt pergő számlálóra.

Még egy kis türelem, utána viszont szeretnénk, ha minél többen kattintanátok ide:

www.kifoztuk.hu

Kíváncsian várjuk, mit fogtok hozzá szólni, szívből reméljük, hogy tetszeni fog!

2010. március 8.

Pirított tészta csípős csirkeszárnyakkal



Igen, nem tévesztettem el a sorrendet, a tészta volt most a lényeg, habár a szárny sem volt rossz...

A történet, ami hozzátartozik, a következő. Amikor Pesten megnyílt a Lurdy Ház - most néztem meg, 1998-ban volt, jó régen -, jártunk ott néhányszor. Már az elején kinéztük a thai ételeket főző ferde szemű srácot; akkoriban nekünk újdonság volt a jó nagy nyílt láng felett wokban sütés, ájultan néztük, és persze nála ettünk rendszeresen, pirított tésztát marhahússal, nagyon szerettük. Utána nyílt a többi pláza, ott is próbáltuk ugyanezt, de egyik sem volt már olyan, mint a Lurdy Házban eredetileg kóstolt étel.

Itthon megpróbáltam rekonstruálni, de hát akkor még nem volt ennyiféle fűszer, nem volt internetünk, hogy utána nézhettem volna a receptnek, de azért valami kárpótlást nyújtott, mivel bennünket ezektől a helyektől 200 km választ(ott) el. Mostanában kicsit el is felejtődött a pirított tészta, mert annyi mindent kell kipróbálni, amit olvasok, állandó lázban égek, hogy még ezt és azt sem kóstoltuk…

Ízlésszindróma
juttatta újból eszembe a múltkorában, el is készítettem minap egy ebédre, csirkeszárnyak mellé. Annyira finom volt, pedig nem is igazán volt itthon többfajta hozzávaló zöldség, csak hagymát, répát és paszternákot (naná, az most majdnem mindig van a spájzban!) találtam, de megint rákattantam. Jó lett volna még valami káposztaféle mellé, de majd legközelebb…



Hozzávalók 2 személyre a tésztához:

1 nagyobb vöröshagyma negyedelve és szeletelve
2 répa gyufaszálnyi darabokra (julienne-re) vágva
1 közepes paszternák az előző szerint előkészítve
2 gerezd zúzott fokhagyma
1 darab reszelt friss gyömbér
2 evőkanál szójaszósz
chilipor ízlés szerint
icipici só (helyette halszósz lenne az igazi), őrölt bors
olaj a sütéshez
15 dkg (nyersen mért) főtt durum spagetti (vagy igazi wok tészta, de nekem nem volt)

A szárnyakhoz:

8 nagyobb csirkeszárny
olívaolaj
pici só
bors
2-3 evőkanálnyi szójaszósz
4 gerezd zúzott fokhagyma
1 mokkáskanál őrölt gyömbér
1 mokkáskanál ötfűszer keverék

A szárnyakkal kezdtem, tisztítás után levágtam a vékony végüket, eltettem a mélyhűtőbe, majd jó lesz levesbe. A húsokra rászórtam az ízesítőket, összekevertem alaposan, letakartam, hidegre tettem 2 óra hosszára.

Evés előtt jó félórával a szárnyakat egy kis tepsibe tettem, öntöttem hozzá kevés vizet, letakartam, 20 percet így sütöttem forró sütőben, majd levettem a fóliát és pirosra sütöttem.

Közben a tésztának feltettem vizet forralni és kicsit roppanósra főztem benne a spagettit. Ezzel párhuzamosan egy serpenyőbe olajat öntöttem, a hagymaszeleteket egy kicsit átpirítottam, belereszeltem a gyömbért és hozzátettem a zöldségeket, majd amikor az utóbbiak minden oldalukról pirulni kezdtek, picit sóztam, borsoztam, chiliztem, roppanósra sütöttem. Végül beletettem a fokhagymát, néhány keverés után a szójaszószt is. A megfőtt és leszűrt tésztát is hozzákevertem, némi együtt melegítés után készen is volt.

Jó kis csípős, egzotikus étel, ideírtam, hogy megint el ne felejtsem:)

2010. március 4.

Blogok mögötti emberek, akik belecsöppentek a mindennapjaimba:)


Bellytől és Dortimcsitől is megkaptam, nagyon köszönöm, hogy gondoltak rám!

Újévkor azt gondoltam, hogy az idén sokkal kevesebb időt fogok a bloggommal tölteni, mint eddig. Na ez néha sikerül, de leginkább nem... Az igaz, hogy kevesebb bejegyzés van, mint régebben, az állandó kedvenc ételek nagyjából felkerültek, újat meg nem minden nap főzök. Viszont szívesen megnézem és elolvasom, ki mit sütött-főzött, kivel mi történt, úgyhogy mégis itt vagyok köztetek:)

Íme az én listám, ami úgy tökéletlen, ahogy van, mert írhatnék sokkal többet is...

Gabriella
Gabojsza
Duende
Zsuzsi
Szepyke
Kiskukta
Egycsipet
Judith
Jókaja
Latsia
Dortimcsi
Benzsi
Sedith
Tündér
Csokipari
Éva
Flat-Cat
Yasmine
Belly
Renáta

...már túl is léptem a keretet, és még hányat tudnék írni???!!!

2010. március 3.

Paszternák krémleves Gabojszától


...illetve ő is kapta a receptet egy séftől, a történet és az ő verziója elolvasható nála. Sajnos nekem kissé le kellett "butítani", mert 100 %-osan nem volt hozzá minden, de így is talán a legfinomabb krémleves volt, amit valaha ettünk. Ráadásul amikor a férjem azt mondja, hogy ezt feltétlenül tedd fel a blogra, akkor az jelent valamit:)

Kicsit kevesebb volt a paszternák, ezért tettem bele egy kis krumplit is, hogy biztosan sűrű legyen. Aggodalmam feleslegesnek bizonyult, mert a paszternák maga is rendkívül jól sűrít, ezt eddig nem tudtam. Ettől függetlenül azt mondom, így volt jó, ahogy volt, legfeljebb azt a kis plusz szarvasgomba olajat majd egyszer beszerzem, ha lehetőségem lesz rá.

Aggódtam kicsit, hogy nem lesz utánpótlás ebből a zöldségből, mert ehhez a leveshez már az előző zsákmány végét főztem meg. Tegnap a piacon viszont újra sikerült vegyek egy adagot, ami most benn csücsül a hűtő aljában. Vannak még terveim, mert pl. köretnek még ki sem próbáltam. Azt viszont eldöntöttem, ha nem lesz, ki fogom próbálni ugyanezt petrezselyemgyökérrel is. A múltkorában ugyanis vásárlás közben beleszagoltam egy szép példányba, és olyan jó illata volt! Biztosan nem a tavasz végén kell majd ezt megtenni, mert akkorra már fásak és "veremszagúak" lesznek, de most még érdemes lehet, ha valaki nem jut hozzá paszternákhoz.


Hozzávalók nálam 4 személyre:

kb. 25-30 dkg paszternák vékonyabb szeletekre vágva
1 közepes krumpli kisebb kockára vágva
1 közepes vöröshagyma felaprózva
2 gerezd zúzott fokhagyma
1/2 liter zsíros házitej
1 dl tejföl
kb. 1/2 l zöldségleves alaplé (sajnos kockából)
2 ek olívaolaj
1 kávéskanálnyi cukor
só, bors

citromlé és chiliolaj a tálaláshoz

A felforrósított olajon a hagymát üvegesre pirítottam. Rátettem a paszternákot, addig pirítottam, amíg kissé barnás színt kapott. A krumplit és a fokhagymát tettem hozzá, néhány kavarás után felöntöttem a zöldséglével. Ízesítettem sóval, borssal, cukorral, puhára főztem benne a zöldségeket.
Botturmix segítségével pürésítettem, majd hozzáöntöttem a tejfölt, a tejet és annyi vizet, hogy jó kis krémleves sűrűségű legyen. Utánaízesítettem, forrás után kicsi idővel elzártam alatta a hőt.

A tányéron citromlével és a csípős olajjal meglocsoltuk, zsemlekockát tettünk bele. Nagyon-nagyon finom volt, köszi Gabojsza!

2010. március 1.

Csokis mézes krémes


Ancsika süteménye alaposan befészkelte magát a tudatalattimba. Sokáig tervezgettem az elkészítését, a hétvégén végül sikerült végrehajtania projektet.

A hozzávalókat nagyjából megtartottam, a készítési metóduson kissé változtattam. Nagyon finom lett, bekerül az állandó sütik közé. Viszont akinek leginkább szántam, annak voltak fenntartásai az ízével kapcsolatban (ettől függetlenül azért evett belőle rendesen...). Már sejtettem, amikor a rumot belekevertem a lekvárba, hogy nem biztos, hogy neki ez nyerő lesz, mégis megtettem, mert kíváncsi voltam, milyen lesz tőle; szerintem teljesen jó, de muszáj lesz legközelebb ezt és a narancshéjat kihagyjam belőle. Ezért a receptet már így írom le, nálunk ez lesz a családi verzió.

A kinézete egyszerűen csodás! amikor befejeztem és ránéztem, akkora megelégedés töltött el, ami ritkán szokott! Annyira, de annyira jól néz ki a sötétbarna lapok között a fehér krém! A holland kakaó megtette a hatását.

Hozzávalók:

A tésztához:

5 dkg margarin
15 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor
6 dkg méz
4 evőkanál tej
1 tojás
40 dkg liszt
2 evőkanál kakaó
1 teáskanál szódabikarbóna
1 csipet só

A krémhez:

5 dl tej
10 dkg gríz
fél vaníliarúd belseje
csipet só
20 dkg margarin
20 dkg porcukor
baracklekvár

A mázhoz:

2 evőkanál kakaópor
2 evőkanál porcukor
kb. 3 evőkanálnyi víz
4 evőkanál olaj

A tésztához először összemelegítettem a margarint, a cukrokat, a mézet és a tejet, forrnia nem szabad! Amikor a cukor elolvadt, levettem a kislábost, hozzákevertem a tojást, kihűtöttem. A liszthez hozzátettem a sót, a szódabikarbónát és a kakaót, összekevertem, majd ebbe öntöttem bele a hideg folyékony elegyet. Összedolgoztam, hideg helyre tettem pihenni.

Közben elkészítettem a krémet. A tejet csipet sóval és a vanília kikapart belsejével felforraltam, keverés közben beleszórtam a grízt, készre főztem, kihűtöttem.
Robotgéppel összekavartam a margarint és a porcukrot habosra, a kihűlt grízt is beletettem, alaposan összedolgoztattam, félretettem.

Kivettem a tésztát a hűtőből, négyfelé osztottam. Kicsit lisztes deszkán a tésztát - sütőpapír segítségével - 21x35 cm-es méretre nyújtottam, tepsi hátán megsütöttem előmelegített 180 fokos sütőben, egy lap sütése 5-7 percig tartott. A lapok kivétel után pillanatok alatt kihűlnek, lehet hamar tölteni.

Az 1. lapot a krém harmadával megkentem. A következő lap alját lekvárral kentem meg, ráborítottam ezzel a felével a krémes lapra, majd erre kentem a következő harmad adag krémet, és így tovább. A negyedik lapnak természetesen csak az alját kentem meg a lekvárral, a tetejére csokimáz került.

A mázhoz a kakaót, a cukrot és a vizet összekevertem, majd kisebb lángon összeolvasztottam, hogy kicsit folyós legyen. Ehhez kanalanként kevertem hozzá az olajat, miden kanál után jól eldolgozva és vigyázva, hogy a máz fel ne forrjon. Amikor készen volt, a sütemény tetejére borítottam és széles késsel elkentem, hogy mindenhová jusson. Az olajtól gyönyörű fényes lett a máz.



A legnehezebb rész ezután következett: jó fél napra hideg helyre tettem, hogy a lapok megpuhuljanak. Közben többször benéztem a hűtőbe gyönyörködni benne...

Ancsika, nagyon szépen köszönöm a receptet:) Érdemes kipróbálni mindenkinek, aki a kissé krémes, nem túl édes süteményeket szereti!

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin