Most újra elindulok az indiai vonalon, már látom... Ebben a nagy hidegben annyira jól tud esni a fűszeres-csípős étel! kicsit megmelengeti az embert belülről is.
Sárgaborsó, hmmm... Pont ma már C&V is említette, hogy nem feltétlenül kedvence sok embernek, de mi otthon Emberrel teljesen ki vagyunk békülve vele. Egyébként is hasznos táplálék, itt olvastam róla, hogy a fehérje összetétele igen hasonló az állati eredetű komplett fehérjékéhez, így kiváló húspótló ételek készülhetnek belőle. Jelentős mennyiségű B1-, B2-, és E-vitamint, pantoténsavat, biotint és folsavat tartalmaz. Ezen kívül található benne kálium-, kalcium-, foszfor, magnézium, vas, cink és mangán. Tehát jót is teszünk magunkkal, ha esszük.
Nem áztattam be a borsót, mert hirtelen ötlettől vezérelve készült el, de tapasztalataim szerint egyébként sem kell egy egész éjszakát áznia, mert akkor nagyon hamar atomjaira esik szét, elég neki 1-2 óra is. Ebben az esetben kb. 35-45 perc alatt fő meg, ha nem áztatom, akkor nagyjából kicsit több, mint egy óra alatt puhul meg, ráadásul fellelhetők benne a szemek is.
Én ma reggel összesen 10 dekányit találtam egy zacskó alján belőle, de pont elegendő volt 2 nagyobb tányér leveshez.
Hozzávalók:
kb. 10 dkg sárgaborsó
3 gerezd zúzott fokhagyma
1 teáskanál koriandermag mozsárban összetörve
1 lapos mokkáskanál őrölt római kömény
1 mokkáskanál szárított korianderlevél
chili ízlés szerint
só
A sárgaborsót egy szitában alaposan megmostam, majd sós vízben feltettem főni. Amikor kezdett puhulni, akkor egy kislábosban 1 kanál olajat felforrrósítottam, rátettem a tört koriandert és a köményt, addig kavargattam, amíg erőteljesen kedtem érezni az illatukat. Ekkor a chilit és a fokhagymát is beletettem, néhány kavarás után levettem a tűzről. A leves levével kicsit felöntöttem, hogy az utolsó cseppig "ki tudjam mosni" a fűszereket az edényből és a fővő levesbe öntöttem, majd a borsó teljes puhulásáig főztem.
Ennyi a történet; kevés munka, az eredmény pedig egy melengető leves !
Sárgaborsó, hmmm... Pont ma már C&V is említette, hogy nem feltétlenül kedvence sok embernek, de mi otthon Emberrel teljesen ki vagyunk békülve vele. Egyébként is hasznos táplálék, itt olvastam róla, hogy a fehérje összetétele igen hasonló az állati eredetű komplett fehérjékéhez, így kiváló húspótló ételek készülhetnek belőle. Jelentős mennyiségű B1-, B2-, és E-vitamint, pantoténsavat, biotint és folsavat tartalmaz. Ezen kívül található benne kálium-, kalcium-, foszfor, magnézium, vas, cink és mangán. Tehát jót is teszünk magunkkal, ha esszük.
Nem áztattam be a borsót, mert hirtelen ötlettől vezérelve készült el, de tapasztalataim szerint egyébként sem kell egy egész éjszakát áznia, mert akkor nagyon hamar atomjaira esik szét, elég neki 1-2 óra is. Ebben az esetben kb. 35-45 perc alatt fő meg, ha nem áztatom, akkor nagyjából kicsit több, mint egy óra alatt puhul meg, ráadásul fellelhetők benne a szemek is.
Én ma reggel összesen 10 dekányit találtam egy zacskó alján belőle, de pont elegendő volt 2 nagyobb tányér leveshez.
Hozzávalók:
kb. 10 dkg sárgaborsó
3 gerezd zúzott fokhagyma
1 teáskanál koriandermag mozsárban összetörve
1 lapos mokkáskanál őrölt római kömény
1 mokkáskanál szárított korianderlevél
chili ízlés szerint
só
A sárgaborsót egy szitában alaposan megmostam, majd sós vízben feltettem főni. Amikor kezdett puhulni, akkor egy kislábosban 1 kanál olajat felforrrósítottam, rátettem a tört koriandert és a köményt, addig kavargattam, amíg erőteljesen kedtem érezni az illatukat. Ekkor a chilit és a fokhagymát is beletettem, néhány kavarás után levettem a tűzről. A leves levével kicsit felöntöttem, hogy az utolsó cseppig "ki tudjam mosni" a fűszereket az edényből és a fővő levesbe öntöttem, majd a borsó teljes puhulásáig főztem.
Ennyi a történet; kevés munka, az eredmény pedig egy melengető leves !
7 megjegyzés:
Biztos finom lett, ha leves, csak finom lehet:)
Ezt megcsinálom Kata!
Utáltam a sárgaborsót. Egészen őszig, amikor is megcsináltam Fahéj és Feta sárgaborsókrémjét. Na, az isteni és ízlett nagyon. A Te levesed is fantasztikusan hangzik, a héten megfőzöm! :)
Úgy tűnik, csak főzeléknek nem jön be... :))
Jaj, de jó, hogy említetted a sárgaborsó, igaz én nem levesnek hanem főzeléknek csinálom, mert nagyon szeretjük.
Szeretem a sárgaborsót, még a napköziben is imádtam a belőle készített főzeléket, pedig az nagy szó, mert voltunk vagy ketten az egész iskolában...:)))
És hidegben tényleg kell a fűszer, hogy átmelegítse még a fülünket is!:)
Gyöngyi, pont arra gondoltam, hogy neked ez nem fog bejönni...és mégis?:)
Duende, bátran láss neki,remélem, ízleni fog!
Valika, annyi időd biztosan van 2 torta között, hogy egy főzeléket feltegyél. Valami gyönyörűségeseket csináltál, le a kalappal előtted!
Szepyke, jó, hogy nem integetsz:) igaz, nincs benne kapor... Érdekes, én úgy emlékszem, hogy a menzán a s.borsót a nagy többség szerette, igaz, én iszonyat régen voltam menzás.
hello... hapi blogging... have a nice day! just visiting here....
Mi szeretjük a sárgaborsót, ez pedig különlegesen izgalmas étel! Tetszik!!!
Megjegyzés küldése