A maradék felhasználás jegyében - Tonhalas rizssaláta

A vasárnapi zöldborsós rizsköretet rendesen túlméreteztem, de ez nem szokott gond lenni. Az ilyen rizsekből szokott tonhalas saláta készülni, és most már régen volt utoljára. Pontos hozzávalókat nem fogok tudni megadni, mert mindig a hűtő tartalma dönti el, hogy mi kerüljön bele, és érdekes módon mégis mindig finom a végeredmény.

Tehát mindig kerül bele egy-két doboz tonhal (eleve aprított vagy széttrancsírozom). Ha olajban van, akkor az olaj egy része is belekerül a salátába (egyébként teszek bele olívaolajat), ha sós lében, akkor leszűröm előtte. Állandó hozzávaló még egy méretes lilahagyma apróra vágva, édes és csípős paprikadarabkák (lehetőleg színesek) és sajtdarabkák. Ezen kívül szokott még lenni benne zöldnek petrezselyemzöld vagy csemegeuborka darabok, pirosnak paradicsom apróra vágva, sárgának kukorica...biztosan mindenkinek lennének még ötletei.
Tehát kicsi sót teszek még bele, ha szükséges, és borsot őrölök rá bőven. Citromlé kerül még rá, és jól összekeverem. Ez a light-os variáció, időnként majonézzel készítem, egy kis tejföllel és mustárral összekeverve.
Jó kis vacsora lesz belőle.

Hacsapuri

Megint a Planétás kártya receptjeiből választottam. Már régóta szándékomban állt elkészíteni, de a hozzávaló sajtot a közvetlen környékünkön nem árulják, máshol pedig mindig elfelejtettem megvásárolni. Most viszont összeállt minden, kezdődhetett a grúz nemzeti étel projekt.

Hozzávalók:

50 dkg Anikó sajt, 2 tojás, 50 dkg finomliszt, 10 dkg vaj, 1 teáskanál cukor, 1 bő mokkáskanál só, fél mokkáskanál szódabikarbóna, 2,5 dl tej (plusz én tettem még a sajtba apróra vágott chilipaprikát is)

A leírás szerint a sajtot szeletekre vágás után áztatni kellett volna 2-5 óra hosszat (azt mondja, ha túl sós), de ezt én nem tettem meg. A vízből kivett - illetve én a szeletelt sajtot egy villával összetörtem - ez volt a legküzdelmesebb feladat, tökéletesen nem is sikerült, de szerintem nem volt probléma belőle. Hozzáadtam 1 tojást, és összegyúrtam némileg(!) homogén masszává, és beletettem saját szándékomból a chilipaprikát is.
Kimértem a lisztet, beletettem a cukrot, a sót és a szódabikarbónát, összekevertem, ment hozzá a vaj darabokra vágva, összemorzsoltam az egészet. Beleöntöttem a tejet és a másik tojást, majd összedolgoztam. Puha, jól kezelhető tésztát kaptam.
A recept szerint 2 lepényt kellett volna készíteni, de én jobbnak láttam háromfelé osztani, hogy mindnyájunknak külön adagja legyen, mert ráadásul a harmadik számú kedvezményezett csak este érkezett. Tehát háromfelé osztottam és kb. fél cm vastag köröket nyújtottam belőle. A tészta közepére tettem a sajtot, a szélét pedig harmonikaszerűen összefogtam, és behajtottam a tészta közepéig, rányomkodtam.
A sütésre két variációt adott meg, én a sütőben sütést választottam, mivel az kényelmesebbnek tűnt. Tehát a sütőt előmelegítettem 180 fokosra, és sütőpapíron 25 perc alatt kicsit megszínesedve megsült. (A másik mód: kevés olvasztott vajjal kikent serpenyőbe tenni úgy, hogy a hajtogatott oldal legyen alul, fedő alatt szép zsemleszínűre sütni az alját, majd megfordítani, és fedő nélkül sütni készre.)

Rendkívül laktató étel, én a részemet csak kétszerre tudtam megenni, mondjuk a fiúknak nem okozott gondot. Finom volt, de legközelebb jobban fűszerezném a sajtot; illetve a férjem ötlete, hogy fűszeres túróval is működne. Valószínűleg igaza van...

/Forrás: Planétás kártyák/

Karácsonyi receptverseny - Dióval szórt sajtos rúd

Nem tudom, beleférek-e vele valamelyik kategóriába...nálunk talán előétel kategória, mert vendégségben a sós aprósüti kerül legelőször az asztalra. Szerintem kicsi idő- és energia ráfordítással ezzel nagyon finom rágcsa kerül a vendégek elé.
Karácsonyi kategóriába azért sorolom, mert dióval van megszórva, különlegesebb, mintha magok lennének a tetején, ráadásul a sajt és a dió jól passzol egymáshoz. Ami pedig az előkészítését illeti, akár pár nappal vendégség előtt is össze lehet állítani, folpackba csomagolva vígan eláll sütésig. Sajtot lehet simát vagy füstöltet is választani, esetleg keverni a kettőt; füstölttel karakteresebb lesz az íze.

Hozzávalók egy gáztepsinyi sütihez:

25 dkg liszt, 25 dkg margarin, 8 dkg reszelt (füstölt) sajt, 1 púpos mokkáskanál só, 6 evőkanál hideg víz, 1 evőkanál 10 %-os ecet
A tetejére: fél felvert tojás a kenéshez, kevés só, 1-2 dkg reszelt sajt, 2 kis marék durvára aprított dió

Egy pohárba előkészítem az ecetes vizet. A lisztet és a sót a margarinnal összemorzsolom, hozzáteszem a reszelt sajtot, majd az ecetes víz segítségével összegyúrom. Négyzetes alakúra formázom, folpackba csomagolva hűtőbe teszem, és minimum egy éjszakát pihentetem, de jó néhány napot is maradhat.
Kinyújtás előtt negyedórával kiveszem. Innentől kezdve már pikk-pakk készen van - nem mintha eddig túl sok időt kellett volna vele foglalkozni... A diót is ekkor szoktam a nyújtófával megtörni, kb. 1 perc alatt készen van. Lisztes deszkán a tésztát kb. 1 cm vastagra nyújtom. Megkenem a tojással, kicsit megszórom sóval, ráreszelek kevés sajtot, és rászórom a diót. Tetszés szerinti csíkokat vágok derelyevágóval belőle, és sütőpapíros tepsire teszem (nem kell túl nagy távolságra tenni egymástól, nem nő meg széltében).
200 fokos alsó-felső sütésen 25-30 perc alatt sül szép aranybarnára.

Karácsonyi receptverseny - főétel: Baconos fonott szűzpecsenye

Ezt az ételt idáig mindig pulykamellből készítettem, most kipróbáltam, működik-e más husiból is; jelentem, igen!
Az a nagyszerű, hogy akár pár héttel karácsony előtt is elő lehet készíteni; az ember lánya bedobja a fagyasztóba, és a sütés előtti nap este előveszi, reggelre kienged, és tényleg csak sütni kell.

Hozzávalók:

Személyenként kb. 15-20 dkg pulykamell vagy más puhább hús (ami formázható, és kicsivel hosszabb csíkokat lehet vágni belőle), 1-2 csík bacon szalonna (szét lehet bontani hosszában a szalonnacsíkot 2-3 keskenyebbre), fűszerek ízlés szerint, kevés mustár, kevés fehér bor, tej, zsír a tepsi kikenéséhez

Én a következőképpen készítettem, most hármunknak:

Volt egy kb. 25-30 cm-es szűzpecsenyém, azt először 3 felé bontottam, majd mindhárom darabot még 3 felé szedtem, lett 9 nagyjából egyforma csíkom. Ezekre ráfektettem a szalonnacsíkokat (nekem házi szalonnám van, ezért látszik a képen, hogy hosszában két szeletből tudtam csak megoldani, ezért megtűztem kis fogpiszkáló darabbal, hogy ne mozduljon el). Rendes hármas fonással összefontam a csíkokat, az elejét és végét megtűztem, hogy ne jöjjenek szét.

Kerestem egy olyan műanyag edénykét, amelyikbe beleférnek, és ha be kell fagyasztani, akkor bírni kell a mélyhűtőt is. Annyi tejet öntöttem bele, amilyen magasak a fonatok (lehet egy próbapakolást csinálni, hogy kb. meddig fognak érni), és befűszereztem: tettem bele kicsi sót, zsályát, majorannát, egy kis apróra vágott chilipaprikát, egy kicsi mustárt, egy lötyi fehérbort...de az persze lehet más is, ki mit szeret, és összekevertem. Belehelyeztem a fonatokat, még öntöttem egy kis tejet, mert nem teljesen találtam el a mennyiséget.

Lefedtem, és a hűtőbe tettem. Most csak egy éjszakát volt ott, normál esetben 48 órát szoktam otthagyni, utána megy a fagyasztóba edényestől-tejestől, ahogy van.

Sütéskor kizsírozok egy nagyjából akkora alapterületű tepsit, amekkorában elférnek a húsok egy sorban, és beleteszem a copfokat. Ráöntöm a páclevet, lefedem alufóliával, és kb. 25-30 percig párolom, mikor megpuhult, fólia nélkül megpirítom.

Egyszerű és dekoratív étel; a baconszalonna miatt nem is kell túlízesíteni, mert az eleve ad egy finom ízt, a tejben való pácolás pedig puhítja és omlóssá teszi a húst.

Briós kalács

Úgy láttam, nem csak én kívántam meg mostanában ezt az édes kis kalácsot. Ezt is nagyon-nagyon régen sütöttem, mert mindig lebeszéltek róla itthon; de hogy, hogy nem, mégis eltűnt az utolsó szemig... Akkor azért csak jó lehetett! Ebben a receptben csak fehér lisztet használtam, de mégis belecsempésztem egy kis egészségesebb fehér tönkölylisztet.

Hozzávalók:

30 dkg búza finomliszt, 15 dkg rétesliszt, 5 dkg fehér tönkölyliszt, 3 dl tej, 2,5 dkg élesztő, 5 dkg cukor, 1 evőkanál vaníliás cukor, fél dl olaj, 1 citrom héja, 1 csipet só

A tetejére: fél tojás pici cukorral elkeverve, barna cukor a szóráshoz

A tésztáját a már leírt módon összeállítottam. Letakartam, duplájára kelesztettem.
Egy laza átgyúrás után 8 felé osztottam. A részekből kb. 30 cm-es hurkákat sodortam, a közepére egy csomót kötöttem, a tészta két végét aláhajtottam, tepsire tettem még 20 percre letakarva. A cukros tojással megkentem, barna cukorral megszórtam.

200 fokos alsó-felső sütéses sütőbe tettem. 20-25 perc kell neki, hogy szép aranybarnás színű legyen.

Fettuccine al pollo

Ez a szép olasz név egy nagyon finom tésztaételt rejt. Csirkés szélesmetélt, de ez a fordítás csak nagyjából takarja az ételt, mert a finomságát a részletek adják. A fiam egyik kedvenc tésztaétele, egy ősrégi Mesterkuktában találtam, évente többször asztalra kerül.

Hozzávalók:

25 dkg fettuccine (szélesmetélt), 25 dkg csirkemell filé kisebb kockákra vágva, 25 dkg csiperkegomba vastagabb szeletekre vágva, 1 kis fej hagyma apróra vágva, 2 héjazott paradicsom kis kockákra vágva, 3 dl tejszín, só, bors, bazsalikom, kevés vaj vagy olaj a sütéshez, pár csepp olívaolaj a tésztához

A tetejére: reszelt parmezánsajt, petrezselyemzöld

A hozzávalók előkészítése után (ami nem nagy feladat) ez egy nagyon gyors étel.
Vizet forralok egy nagy lábosban a tésztának.
Egy nagyobb serpenyőben felforrósítom a vajat, üvegesre pirítom a hagymát, ráteszem a csirkemellet, néhány kavarás, míg kifehéredik, utána megy a gomba. Sóval, frissen őrölt borssal megszórom, majd beleteszem a paradicsomot (ilyenkor télen inkább sűrű házi paradicsomlevet szoktam 2 kanállal rátenni). Rövid ideig együtt pirítom őket, majd felöntöm a tejszínnel, utánaízesítem sóval, borssal, kevés bazsalikommal, és ráteszem a fedőt. Kb. 10 perc alatt kicsi lángon készen van.
Ha a víz felforrt, sót teszek bele. A szélesmetéltet al dentére (fogkeményre) kéne főzni, de ez nálunk enyhe ellenállásba szokott ütközni, úgyhogy itthon ez valamivel puhábbra fő. Ha kész, leszűröm, néhány csepp olívaolajjal összekeverem, melegen tartom, de általában ekkor már kész a mártás is.
Tányéron a tészta tetejére tesszük a mártást, a parmezánnal és petrezselyemzölddel meghintjük. Nagyon finom.

...és akkor jött a Tenkes kapitánya...avagy VKF! XXI.

Piszke felhívásának elolvasása utáni, azonnali ötlet nem hagyott nyugodni. Bármelyik könyvet vettem a kezembe, csak ez jutott mindig az eszembe. Jól kinevettem magamat, hogy ennyi idősen ifjúsági regényt fogok lapozgatni.
Egyszer régen ettem egy étteremben egy bizonyos ételt, akkor is azért, mert Örsi Ferenc könyve jutott róla eszembe. A könyvem itthon lévő példányát 1967-ben adták ki, látszik, kicsit fogott rajta az idő... Gyermekkorom egyik kedvenc könyve volt, sokszor elolvastam, ráadásul a tévében is lehetett látni a sorozatot minden évben. Sőt, még 1-2 évvel ezelőtt is láttam valamelyik közcsatornán, Zenthe Feri bácsi és a többiek nagyot alakítottak benne. Most is beleolvastam a könyvbe, habár már végképp nem az én korosztályomé, mégis jó volt nosztalgiázni egy kicsit.

Emlékeim szerint nagyon ízlett az a bizonyos étel, utána elfelejtődött, egészen mostanáig. Így azután megadtam magamat, és elkészült (az utolsó napon) a Tenkes szelet.
Az étel elkészítési módját kutattam az interneten. Gyakorlatilag amennyit olvastam, majdnem annyiféle képpen írták le, így összehoztam olyanra, ami nekem a legszimpatikusabbnak tűnt. Gyakorlatilag egyszerű hozzávalókból készül, olyanokból, ami a könyvben leírt-kitalált történések idején - az 1600-as évek végén, I. Lipót császár uralkodása idejében - is fellehető lehetett, ezen nem is változtattam, kivéve azt, hogy a bő zsírban való sütést nem vállaltam be.

Tehát az elkészült étel hozzávalói:

6 dupla szelet sertéskaraj (50-60 dkg), 5 dkg jó húsos füstölt szalonna, 15 dkg sertésmáj, 15 dkg gomba, 1 közepes vöröshagyma, só, bors, petrezselyemzöld, pici zsír
Liszt, tojás, zsemlemorzsa a panírozáshoz, olaj a sütéshez

Először a tölteléket készítettem el. A zsíron kiolvasztottam a szalonnadarabokat, kivettem az edényből. Megpirítottam az apróra vágott hagymát, rátettem a kis kockákra vágott májat és gombát, rövid idő alatt zsírjára pirítottam. Megborsoztam, a végén finomra vágott petrezselymet szórtam rá. Levettem a tűzről, hozzátettem a szalonnát.

A kedves hentes bácsi által majdnem kettévágott hússzeleteket kiklopfoltam, kicsit sóztam, borsoztam. Rátettem a kihűlt tölteléket, összegöngyöltem, amelyiket kelett, fogvájó pálcikával megtűztem. Én ritkán szoktam karajt készíteni, mert nem annyira szeretjük; meglepett, mennyire könnyen lehetett formázni, nagy része minden segédeszköz nélkül szépen összeállt. Paníroztam a klasszikus módon, és bő olajban lassú tűzön türelmesen megsütöttem, először fedő alatt, utána anélkül.

Zöldborsós-petrezselymes rizzsel és sült krumplival ettük.

Kelbimbóleves majdnem Répalány módra

Ezt a receptet nagyon régóta őrizgetem, a zöldségszerető gyermekem eddig nem ette a kelbimbót. Az idén megtört a jég, szabad utat kapott ez a zöld gombócocska is. Eszter és Répalány levese között vacilláltam, aztán ez született belőle. Az utóbbi nyert, de Eszteréből idementettem 2 dolgot: egyrészt húsgombócra cseréltem az eredeti kolbászt, mert annyira jól mutat együtt a két gömbölyű alkotórész, másrészt pedig a csípős chilit, ami ebben az időben még inkább jólesik a gyomrunknak.

Hozzávalók:

5 dkg húsos szalonna, 5 cm-nyi póréhagyma, 1 sárgarépa, 30 dkg kelbimbó, 15 dkg darált pulykahús, 1 evőkanál rizs, 1 kis tojás, 1 húsleveskocka, 1 gerezd fokhagyma, só, sok őrölt bors, kevés csombor, chilipor ízlés szerint, kicsi őrölt kömény, 1 mokkáskanál pirospaprika, 1 kávéskanál liszt

A húsgombócokkal kezdtem: a húshoz hozzátettem a rizst, a tojást, pirospaprikát (egy kis erőset is), sót, borsot, zúzott fokhagymát és egy gondolatnyi őrölt köményt. Alaposan összekevertem, majd a fővés közben, mikor nem volt éppen más dolgom, kávéskanálnyi adagokból vizes kézzel kicsi gombócokat formáztam.

1 kevés olajon kiolvasztottam a darabokra vágott szalonnát. Hozzáadtam a félbevágott, csíkokra szeletelt pórét és a karikára vágott sárgarépát. Pár percnyi kevergetés után liszttel szórtam meg, pár kavarás után felengedtem bő 1 liter vízzel. Sóztam, borsoztam, tettem bele harmad mokkáskanálnyi őrölt köményt, chiliport, egy kis csombort, 1 leveskockát és felforraltam. 10 perc fővés után, mikor a répa félig megpuhult, beletettem a gombócokat. Amikor felforrt újra a leves, akkor kerültek bele a kelbimbók. Lassú tűzön kb. 15 percig főztem.

Én és a gyerek tejföllel ettük, a férjem azt mondta, anélkül is nagyon finom.

/Forrás: Répalány receptje az Nlc fórumról/

A mi bagettünk

Nagyon régen sütöttem utoljára. De valamelyik este a lányom telefonban valami házikenyérről dünnyögött, én pedig hirtelen felindulásból bedagasztottam a bagettet, amiről tudom, hogy nagyon szereti.
Ez a recept folyamat eredménye, egy alapreceptet többször változtattam, mára kialakult és le is egyszerűsödött. Évekkel ezelőtt kenyérsütős korszakomban volt itthon aszkorbinsav és sikér, most nem tartok itthon. A késhegynyi aszkorbinsav helyett került bele a citromlé, a sikér helyett pedig próbálok jobb minőségű kenyérlisztet vásárolni. Jelenleg van itthon szerintem a legjobb, tótkomlósi lisztem, szép is lett a végeredmény.
A liszteket azért használom vegyesen, mert így értem el a legjobb eredményeket a kenyérfélékkel. Nem szentírás, hogy melyikből mennyit használok. Általában a nagy része kenyérliszt, van benne valamennyi teljes kiőrlésű, valamennyi finomliszt, de szoktam még tönkölylisztet és réteslisztet is használni.
Ha azonnal esszük a bagettet, akkor olvasztott vajat teszek bele, ha másnapra is jó kell legyen, akkor olajjal készítem.

A bagetthez valók:

Összesen 54 dkg liszt (40 dkg kenyérliszt, 1 nagy evőkanálnyi teljes kiőrlésű rozsliszt, a többi kb. 12 dkg finomliszt), 300 ml langyos víz, 1 evőkanál méz, csipet cukor, 2 mokkáskanál só, 2 dkg élesztő, 2 dkg olvasztott vaj vagy olaj, fél evőkanál citromlé
Egy kevés tojássárga és kanálnyi víz keveréke a kenéshez, magok és/vagy sajt a tetejére

1 dl langyos vízben 1 csipetnyi cukorral összekeverem az élesztőt. Kimérem a liszteket, hozzáteszem a sót, elkeverem. A liszt közepébe mélyedést vájok, beleöntöm az élesztős vizet. A liszttel oldalról betakarom, konyharuhát teszek az edény tetejére, kb. 20 percig hagyom a kovászt kelni. Akkor hozzáteszem a többi hozzávalót, robotgéppel alaposan összedolgoztatom. Kicsi liszt hozzáadásával kézzel szép cipót formálok belőle, letakarom, és hagyom kelni addig, amíg kétszeresére nem nő (40-50 perc).
Akkor kicsit megpüfölöm, átgyúrom, háromfelé osztom, bagettet formázok belőle és sütőpapíros tepsire teszem. Bevagdosom, letakarom egy fél órára.

Közben bemelegítem a sütőt alsó-felső sütéses 200 fokra. Bekenem a tetejét. Ha magokkal szórom, azt ilyenkor kell megtenni, a sajtot 20 perc után szórom rá.
30 percig sütöm, rácsra teszem hűlni.

Fejtettbab-leves zöldségekkel és csipetkével

Nagyon guszta fejtett babot kaptam, egy ideig gondolkoztam, mi legyen vele. A legtöbb gyönyörű nagy szemű volt benne (a kép nem is adja ki a méreteket igazából), így sajnáltam levesbe tenni, ezért átválogattam. A képen látható 2 adag lett belőle. A kisebbekből tegnap levest főztem, a nagyobbak a mélyhűtőben várják a sorukat.
Ezt a levest (is) nagyon szeretjük. Nem is kell bele túl sok bab - ez kb. 25 dkg lehetett, a bal oldali tál tartalma -, mert ez megadja a leves alapízét, a többi zöldség fokozza, a végeredmény pedig egy picit édeskés-zöldséges íz.
Ráadásul beütöttem a keresőbe a fejtett babot, és kiderült, hogy nagyon egészséges is.

Hozzávalók:

25-30 dkg fejtett bab, 1 nagy répa és fehérrépa, 1 közepes zeller, 1-2 szál zellerzöld, 1 közepes hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 kisebb zöldpaprika és paradicsom(lé), 1,5 dl tejföl, 1 kávéskanál liszt, 1 mokkáskanál pirospaprika, só, bors, kevés csombor vagy borsikafű
A csipetkéhez: fél tojás, 4-5 dkg liszt, pici só

1 liternyi vizet felforraltam. Beletettem a babot, a kockákra vágott zellert, a répákat, a zöldet, az apróra vágott hagymákat, a paprikát, 2 kanálnyi paradicsomlevet. Sóztam, borsoztam, tettem bele csombort is. Lefedtem, és kb. 1 órát főztem forrás után, kicsi lángon. Néha megkóstoltam, utánaízesítettem, vizsgáltam a babot.
Közben a tejfölből, a lisztből és a pirospaprikából habarást készítettem kicsi hideg vízzel, valamint összegyúrtam a csipetkét.
Amikor a bab már majdnem puha volt, meleg levessel összekevertem a habarást és beleöntöttem a levesbe, valamint beletépkedtem a csipetkét. Még 15 percet főztem, lezártam alatta a lángot, pihent még egy kicsit ebédig.