Minden kedves olvasómnak eredményekben és gasztrokalandokban gazdag új évet kívánok a szokásos malackáim fényképével!
Jövőre, veletek, ugyanitt!:)
Jövőre, veletek, ugyanitt!:)
2010. december 31.
2010. december 30.
Töltött tarja
Ez a recept is a karácsonyi Kifőztük magazinban jelent meg, amely az első magyar ingyenesen letölthető gasztromagazin.
Ez a tarja nem csak karácsonyra, hanem szilveszterre is megfelel, de akár hétvégékre is érdemes elkészíteni, sőt, hidegtálra is kerülhet. A letölthető újságban készítési fázisképekkel együtt olvasható a recept.
Hozzávalók 8 személyre
2 kg-os tarjadarab, csont nélkül
10 dkg húsos füstölt szalonna, kis kockákra vágva
1 nagy vöröshagyma apróra vágva
4-5 gerezd zúzott fokhagyma
1 közepes répa reszelve
1 kisebb kaliforniai paprika kisebb kockákra vágva
1 nagy csokor petrezselyemzöld aprítva
3 evőkanál mustár
2 evőkanál olaj
2 dl száraz vörösbor
2-3 rozmaringág
kevés zsír a tepsi kikenéséhez
só
bors
A töltelékhez a szalonnát, a hagymákat, a répát, a paprikát, a petrezselymet, a mustárt és az olajat összekeverjük, szórunk bele pici sót és bővebben borsot.
A húst megmossuk, papírtörlővel szárazra töröljük. Hosszában - a két végétől 2-3 centire - 3 vagy 4 vágást ejtünk rajta, kicsit lejjebb, mint a feléig, itt lesz majd a töltelék. A masszát gondolatban annyi részre osztjuk, ahány zsebet vágtunk rajta, majd a vágásfelületekre kenjük. Erős cérnával (több szálas horgolócérna nagyon jó hozzá) szorosan összekötözzük úgy, hogy meg is hurkoljuk a tetején, ez tartja össze majd a húsunkat.
Minden oldalát megsózzuk, megborsozzuk, majd zsírral kikenjük egy fedeles jénai edény alját. Belehelyezzük a húst, aláöntjük a bort, mellétesszük a rozmaringot, lefedjük.
180 fokos légkeveréses sütőben nagyjából 2 órát sütjük. Amikor puha lett, levesszük róla a tetejét, feljebb csavarjuk a hőfokot és addig sütjük, amíg szép barna kérge nem lesz.
Sütőből kivéve, legalább 20 percet pihentetjük, majd szeleteljük.
Tipp: ha nincs friss rozmaring, tegyünk a töltelékbe 1/2 kávéskanálnyi szárítottat. Ha a köret személyenként 6 dkg nyers basmati rizsből készül, vagy zöldségköret kerül mellé, a fogás szénhidrátdiétába beilleszthető.
2010. december 28.
Gyümölcsös kacsasaláta
Elég bizarrul hangzik, ugye?;) Pedig biz'isten nagyon finom volt! Bizonyíték is van: a fiam, mielőtt elutazott haza, megkért, hogy ugyan tegyem már fel a blogra a receptet. Vajon annak az egy maradék sült kacsacombnak is ez lesz a sorsa, ami a táskájában lapul??
A Blogger Kulinárián találtam az eredeti ötletet, de a végeredmény alaposan megváltozott, az otthoni készletek függvényében. Tokaji borecetünk sem volt (még:)) itthon, helyette egy kis almaecet került bele, mert valamivel tompítani kellett a balzsamecetkrém erősségét. Ebből nekem házi készítésű van; mindig meg kell állapítsam, hogy nagyon finomra sikerült, és azóta még érik is.
Hozzávalók:
2 sült kacsacomb húsa kisebb darabokra vágva
2 nagyobb narancs kisebb darabokra vágva
2 zöldebb banán felszeletelve
2 közepes lila hagyma vékonyra szeletelve, kicsit megsózva
5 dkg aszalt vörösáfonya (ez viszont nem biztos, hogy legközelebb belekerül...)
2 evőkanál narancsos balzsamecetkrém
2 evőkanál almaecet
1 evőkanál méz
2 evőkanál olívaolaj
1 evőkanál citromlé
1 mokkáskanál só
Az elkészítése rendkívül gyorsan megy: az első bekezdésben lévő hozzávalókat összekevertem. Az öntet alkotórészeit kézi habverővel alaposan összedolgoztam, a tálban levő anyagokkal lazán átkavartam, és már lehet is enni!
A Blogger Kulinárián találtam az eredeti ötletet, de a végeredmény alaposan megváltozott, az otthoni készletek függvényében. Tokaji borecetünk sem volt (még:)) itthon, helyette egy kis almaecet került bele, mert valamivel tompítani kellett a balzsamecetkrém erősségét. Ebből nekem házi készítésű van; mindig meg kell állapítsam, hogy nagyon finomra sikerült, és azóta még érik is.
Hozzávalók:
2 sült kacsacomb húsa kisebb darabokra vágva
2 nagyobb narancs kisebb darabokra vágva
2 zöldebb banán felszeletelve
2 közepes lila hagyma vékonyra szeletelve, kicsit megsózva
5 dkg aszalt vörösáfonya (ez viszont nem biztos, hogy legközelebb belekerül...)
2 evőkanál narancsos balzsamecetkrém
2 evőkanál almaecet
1 evőkanál méz
2 evőkanál olívaolaj
1 evőkanál citromlé
1 mokkáskanál só
Az elkészítése rendkívül gyorsan megy: az első bekezdésben lévő hozzávalókat összekevertem. Az öntet alkotórészeit kézi habverővel alaposan összedolgoztam, a tálban levő anyagokkal lazán átkavartam, és már lehet is enni!
2010. december 22.
Kapribogyós-borsos halfilé
Az étel a 10-es Kifőztük magazinban jelent meg, amely letölthető innen. Karácsonyra is szeretettel ajánlom; nem macerás étel és nagyon finom!
Tartalmaz néhány olyan összetevőt, amit talán kicsit nehezebben lehet beszerezni, de karácsonyra igazán megéri többet törődni a bevásárlással. A tarka bors csípőssége kissé enyhébb, mint a csak feketéből álló társáé, kellemes aromát ad az ételnek, a kapribogyó kissé fanyar ízétől pedig pikáns lesz az összhatás.
Hozzávalók 4 személyre
80 dkg bőrös halfilé (süllő, harcsa, ponty)
só
őrölt (tarka) bors
3 teáskanál kapribogyó
2 teáskanál zöldbors sós lében vagy száraz (zöld, tarka vagy fekete) bors
fél citrom leve
450 g tejföl
2 evőkanál olaj
Ha nem jutunk hozzá lében tárolt zöldborshoz, akkor 1,5 dl vízbe egy csipet sót teszünk és beleszórjuk a száraz szemes borsot. Ha csak fekete borsunk van, megfelezzük az adagot. Felforraljuk és gyöngyöztetjük addig, amíg a borsszemek puhák nem lesznek. A borsszemeket leszűrjük, a levét félretesszük.
A halfilét a húsos oldalán centméterenként bevágjuk (irdaljuk). Sózzuk és szórunk rá frissen őrölt (tarka) borsot. Serpenyőben olajat forrósítunk, a halak mindkét oldalát átsütjük, majd áttesszük egy kissé megolajozott tepsibe, és citromlevet csöpögtetünk rá.
A már üres serpenyőbe 1 dl vizet vagy a bors főzőlevét öntjük, összeforraljuk a pörzsanyagokkal és a maradék olajjal. A tejfölt beleöntjük, összekeverjük, sózzuk, borsozzuk. Beletesszük a kapribogyót és az egész, puha borsszemeket, és a mártást a tepsiben lévő halszeletekre öntjük.
200 fokos sütőben fél óráig sütjük, míg a teteje kissé barna színt nem kap.
Párolt rizzsel tálaljuk.
Tipp: a kapribogyót helyettesíthetjük kisebb savanyú uborkából vágott kicsi kockákkal.
2010. december 20.
Kifőztük Karácsony - még most segíthetsz!
Ma zárul a Kifőztük Karácsony akció.
A 115 blogger összefogásával zajló akció sikeres lett: eddig több, mint másfél millió forint a felajánlás összege, amiből kis híján másfél millió forintot már át is utaltak, illetve átutaltunk:) Ez azt jelenti, hogy sok gyereknek lesz az idén szebb karácsonya, ami engem nagyon jó érzéssel tölt el, gondolom, mások is így vannak ezzel.
Kérek mindenkit, aki még nem adakozott, de megteheti, ajánljon fel egy összeget a finisben! Ráadásul akkor letölthető a résztvevő bloggerek által beküldött receptekből készült szép, igényes magazin is.
Tehát hajrá, induljon még egy utolsó menet; segíts, hogy segíthessünk!
A 115 blogger összefogásával zajló akció sikeres lett: eddig több, mint másfél millió forint a felajánlás összege, amiből kis híján másfél millió forintot már át is utaltak, illetve átutaltunk:) Ez azt jelenti, hogy sok gyereknek lesz az idén szebb karácsonya, ami engem nagyon jó érzéssel tölt el, gondolom, mások is így vannak ezzel.
Kérek mindenkit, aki még nem adakozott, de megteheti, ajánljon fel egy összeget a finisben! Ráadásul akkor letölthető a résztvevő bloggerek által beküldött receptekből készült szép, igényes magazin is.
Tehát hajrá, induljon még egy utolsó menet; segíts, hogy segíthessünk!
2010. december 18.
Füstölt makrélás halkrém
Az alábbi recept a Kifőztük decemberi számában jelent meg. A virtuális magazin letölthető a régebbi számokkal együtt innen. Érdemes, mert tele van karácsonyi és szilveszteri ötletekkel, ajánlatokkal. Nekem most 4 receptem van benne, ez az előétel kategóriában található.
Ez a halkrém 10-12 személy részére kiváló előétel lehet a karácsonyi asztalon is. A szendvicsen lévő rukola nem csak látványnak jó, enyhén borsos íze remekül illik a krémhez.
30 dkg füstölt makréla
1 piros vagy sárga színű kaliforniai paprika (kisebb méretű)
3 gerezd fokhagyma
3 újhagyma zöldjével együtt
1 kis csokor petrezselyemzöld
3 evőkanál (házi) majonéz
2-3 evőkanál tejföl
frissen őrölt (tarka) bors
pici (tengeri) só
A makréla bőrét és a szálkákat lefejtjük-kihúzzuk a húsáról, a húst apróra vágjuk. A paprikát apróra kockázzuk, a zöldhagymát kb. 10 centis szárával együtt hosszában félbevágjuk, majd vékonyra szeleteljük. A fokhagymát összezúzzuk, a petrezselymet felaprítjuk.
Az alapanyagokat tálban jól összekeverjük, a tejfölt és a sót utoljára tegyük bele; az előbbi a sűrűségét fogja meghatározni, az utóbbiból pedig a makréla eleve sós íze miatt kevés kell bele.
Néhány órára tegyük hűtőbe, hogy jól összeérjenek az ízek. Kenhetjük pirítós kenyérre vagy finom péksüteményre.
Tipp: a házi majonéz receptje a Kifőztük 7. számában olvasható, a képen látható péksütemény a blogomon rozsos riegel néven található.
Ez a halkrém 10-12 személy részére kiváló előétel lehet a karácsonyi asztalon is. A szendvicsen lévő rukola nem csak látványnak jó, enyhén borsos íze remekül illik a krémhez.
30 dkg füstölt makréla
1 piros vagy sárga színű kaliforniai paprika (kisebb méretű)
3 gerezd fokhagyma
3 újhagyma zöldjével együtt
1 kis csokor petrezselyemzöld
3 evőkanál (házi) majonéz
2-3 evőkanál tejföl
frissen őrölt (tarka) bors
pici (tengeri) só
A makréla bőrét és a szálkákat lefejtjük-kihúzzuk a húsáról, a húst apróra vágjuk. A paprikát apróra kockázzuk, a zöldhagymát kb. 10 centis szárával együtt hosszában félbevágjuk, majd vékonyra szeleteljük. A fokhagymát összezúzzuk, a petrezselymet felaprítjuk.
Az alapanyagokat tálban jól összekeverjük, a tejfölt és a sót utoljára tegyük bele; az előbbi a sűrűségét fogja meghatározni, az utóbbiból pedig a makréla eleve sós íze miatt kevés kell bele.
Néhány órára tegyük hűtőbe, hogy jól összeérjenek az ízek. Kenhetjük pirítós kenyérre vagy finom péksüteményre.
Tipp: a házi majonéz receptje a Kifőztük 7. számában olvasható, a képen látható péksütemény a blogomon rozsos riegel néven található.
2010. december 9.
Találós kérdés és képek II.
Tegnap tettem fel a bejegyzés első részét, tudakolva tőletek, hogy mikor készültek a képek. Persze arra nem számítottam, hogy jönnek a "számítógép guruk", akik a képre kattintva meg tudják mondani, hogy pontosan mikor készültek a képek; hát most vasárnap - december 5-én - dél körül:))
A történet a következő volt: egészen más ügyben mentem ki a kertbe, amikor megláttam a pirosló epreket. Tavaly is egészen sokáig voltak virágok és érő eprek a kis bokrokon, most mégis meglepődtem rajta; napokig csak fáért mentem a kert végébe, hogy fűtsünk a hideg miatt, az ablakra rá sem néztem...
Az első reakcióm az volt, hogy nyúltam az eperért, hogy bekapom, de a következő pillanatban már mentem is a fényképezőgépért:) Gyönyörű idő volt, ezerrel sütött a nap, és ott hevert a téma az orrom előtt!
Láttam, nagyrészt kitaláltátok az időszakot; igen, furcsa dolgok történtek az idén is. Ritmus írta az előző poszt kommentjében, hogy nála 2 hete virágzott a levendula:) én is csodálkoztam, amikor még ősszel találtam néhány szálat az egyik bokromon... Írtátok még az örökzöld hátteret; ez az ablak, ahol kívülről a rozmaring és az eprek vannak, a nappali ablaka, és mögötte a szobában van az a hely, ahol a virágok rettentően jól érzik magukat. Belül ezért tele van a párkány növénnyel, azok látszanak át a reluxán.
Köszönöm, akik játszottak velem egy kicsit!:) Sajnos eperrel jelenleg nem szolgálhatok, mert azokat a szemeket fotózás után orvul bekaptam;) de láttátok, vannak még zöld szemek, sőt virágok is a töveken...
A történet a következő volt: egészen más ügyben mentem ki a kertbe, amikor megláttam a pirosló epreket. Tavaly is egészen sokáig voltak virágok és érő eprek a kis bokrokon, most mégis meglepődtem rajta; napokig csak fáért mentem a kert végébe, hogy fűtsünk a hideg miatt, az ablakra rá sem néztem...
Az első reakcióm az volt, hogy nyúltam az eperért, hogy bekapom, de a következő pillanatban már mentem is a fényképezőgépért:) Gyönyörű idő volt, ezerrel sütött a nap, és ott hevert a téma az orrom előtt!
Láttam, nagyrészt kitaláltátok az időszakot; igen, furcsa dolgok történtek az idén is. Ritmus írta az előző poszt kommentjében, hogy nála 2 hete virágzott a levendula:) én is csodálkoztam, amikor még ősszel találtam néhány szálat az egyik bokromon... Írtátok még az örökzöld hátteret; ez az ablak, ahol kívülről a rozmaring és az eprek vannak, a nappali ablaka, és mögötte a szobában van az a hely, ahol a virágok rettentően jól érzik magukat. Belül ezért tele van a párkány növénnyel, azok látszanak át a reluxán.
Köszönöm, akik játszottak velem egy kicsit!:) Sajnos eperrel jelenleg nem szolgálhatok, mert azokat a szemeket fotózás után orvul bekaptam;) de láttátok, vannak még zöld szemek, sőt virágok is a töveken...
2010. december 8.
Találós kérdés és képek
A kérdés pedig így hangzik: nagyjából mikor készülhettek ezek a fotók?
Hagylak egy napot gondolkozni benneteket, holnap jön a válasz!
Hagylak egy napot gondolkozni benneteket, holnap jön a válasz!
2010. december 5.
Mákkrémes piskótatekercs
Vettem egy karácsonyi Kiskegyed konyháját - nincs ugye itthon még elég szakácskönyv és újság:DD -, mert első lapozásra szimpatikus receptek vannak benne. Sőt, jelentem, még a többedik lapozásra is:) ((ez itt a reklám helye, majd szólok, hova lehet utalni a pénzemet.....))
Elkészült belőle az első sütemény, no persze azért nem kell azt gondolni, hogy teljesen leírás szerint, csak ahogy én szerettem volna, meg ahogy a praktikusság diktálta. A becsületes neve egyébként mákos-mézhabos tekercs. Mivel szállítottam kétfelé is belőle néhány szeletet, ezért nem akartam tejszínes tetőt kenni rá, inkább a mákkrémből kentem rá. Valószínűleg túl nagyot nem tévedtem, ugyanis nagyon finom a sütemény, de nekünk így mézhab nélkül is édes lett, ezért a krémben lévő cukrot és mézet legalább felezni kell. A leírásban már azt a mennyiséget írom, amit én gondolok. Ja, és a piskótát is az én bevált receptem szerint kevertem és sütöttem, nem akartam azon sem változtatni.
Hozzávalók nálam
a piskótához:
4 tojás
8 dkg cukor
8 dkg liszt
2 evőkanál víz
csipet só
a mákkrémhez:
3 dl tej
10 dkg darált mák
csipet őrölt szegfűszeg (vagy fahéj)
csipet só
1 csomag vaníliás pudingpor
15 dkg puha vaj
5 dkg porcukor
2 lapos evőkanál méz
1 mokkáskanálnyi citromaroma
1 teáskanál (házi) vaníliakivonat
a mézhabhoz, ha valaki azt tenne rá:
3 dl habtejszín
2 lapos evőkanál méz
A piskótához a tojásfehérjéket csipet sóval kemény habbá vertem. A tojássárgákat a vízzel és a cukorral nagyon habosra kevertem, majd hozzászórtam és belekevertem a lisztet. A fehérjék negyedével fellazítottam, majd óvatosan hozzáadtam a maradék fehérjehabot.
A sütőt 180 fokosra kapcsoltam, hagyományos alsó-felső fűtésre. A piskótamasszát sütőpapíros gáztepsire kentem, majd kb. 15-20 perc alatt világosbarnára sütöttem (a tetejének tapintásra ruganyosnak, de puhának kell lennie, akkor van készen) .
Nedves konyharuhára borítottam, a sütőpapírt lehúztam róla, majd a rövidebb oldalánál fogva a ruhával együtt feltekertem. Ezt a rövidebb oldalról tekerős ötletet Judith-tól loptam, ő is így készítette az előző, 9. Kifőztük újságban a sütőtökös roládot; sokkal dekoratívabb így a tekercs! A piskótát hűlni hagytam.
A krémhez a pudingport összekevertem annyi hideg tejjel, amennyivel kényelmesen simára lehetett dolgozni. A maradék tejet felforraltam a sóval, beleszórtam a mákot, 2-3 perc alatt megfőztem benne, majd a pudingport is hozzátettem, és amikor felforrt, levettem a tűzről. Időnként megkeverve ezt is teljesen kihűtöttem.
A cukrot a vajjal habosra kevertem, majd a mézet, a citromaromát és a vaníliát hozzáadva simára összedolgoztam. Amikor a mákos krém teljesen(!) kihűlt, a kettőt összekevertem. Isteni habos-mákos krém lett belőle.
A kihűlt tekercset kibontottam, rákentem a mákkrémet (illetve ha kell a tetejére is, akkor kb. az ötödét kell meghagyni erre a célra), majd elég szorosan feltekertem. Én a maradék krémet a tetejére kentem.
Ha mézhab lesz a tetején (lesz nálam is legközelebb, az biztos), akkor a tejszínt félkeményre, majd a mézzel együtt készre kell verni, a tortát kívülről bevonni vele.
Gyümölcsdarabokkal, aszalt gyümölccsel tetszés szerint lehet dekorálni.
Elkészült belőle az első sütemény, no persze azért nem kell azt gondolni, hogy teljesen leírás szerint, csak ahogy én szerettem volna, meg ahogy a praktikusság diktálta. A becsületes neve egyébként mákos-mézhabos tekercs. Mivel szállítottam kétfelé is belőle néhány szeletet, ezért nem akartam tejszínes tetőt kenni rá, inkább a mákkrémből kentem rá. Valószínűleg túl nagyot nem tévedtem, ugyanis nagyon finom a sütemény, de nekünk így mézhab nélkül is édes lett, ezért a krémben lévő cukrot és mézet legalább felezni kell. A leírásban már azt a mennyiséget írom, amit én gondolok. Ja, és a piskótát is az én bevált receptem szerint kevertem és sütöttem, nem akartam azon sem változtatni.
Hozzávalók nálam
a piskótához:
4 tojás
8 dkg cukor
8 dkg liszt
2 evőkanál víz
csipet só
a mákkrémhez:
3 dl tej
10 dkg darált mák
csipet őrölt szegfűszeg (vagy fahéj)
csipet só
1 csomag vaníliás pudingpor
15 dkg puha vaj
5 dkg porcukor
2 lapos evőkanál méz
1 mokkáskanálnyi citromaroma
1 teáskanál (házi) vaníliakivonat
a mézhabhoz, ha valaki azt tenne rá:
3 dl habtejszín
2 lapos evőkanál méz
A piskótához a tojásfehérjéket csipet sóval kemény habbá vertem. A tojássárgákat a vízzel és a cukorral nagyon habosra kevertem, majd hozzászórtam és belekevertem a lisztet. A fehérjék negyedével fellazítottam, majd óvatosan hozzáadtam a maradék fehérjehabot.
A sütőt 180 fokosra kapcsoltam, hagyományos alsó-felső fűtésre. A piskótamasszát sütőpapíros gáztepsire kentem, majd kb. 15-20 perc alatt világosbarnára sütöttem (a tetejének tapintásra ruganyosnak, de puhának kell lennie, akkor van készen) .
Nedves konyharuhára borítottam, a sütőpapírt lehúztam róla, majd a rövidebb oldalánál fogva a ruhával együtt feltekertem. Ezt a rövidebb oldalról tekerős ötletet Judith-tól loptam, ő is így készítette az előző, 9. Kifőztük újságban a sütőtökös roládot; sokkal dekoratívabb így a tekercs! A piskótát hűlni hagytam.
A krémhez a pudingport összekevertem annyi hideg tejjel, amennyivel kényelmesen simára lehetett dolgozni. A maradék tejet felforraltam a sóval, beleszórtam a mákot, 2-3 perc alatt megfőztem benne, majd a pudingport is hozzátettem, és amikor felforrt, levettem a tűzről. Időnként megkeverve ezt is teljesen kihűtöttem.
A cukrot a vajjal habosra kevertem, majd a mézet, a citromaromát és a vaníliát hozzáadva simára összedolgoztam. Amikor a mákos krém teljesen(!) kihűlt, a kettőt összekevertem. Isteni habos-mákos krém lett belőle.
A kihűlt tekercset kibontottam, rákentem a mákkrémet (illetve ha kell a tetejére is, akkor kb. az ötödét kell meghagyni erre a célra), majd elég szorosan feltekertem. Én a maradék krémet a tetejére kentem.
Ha mézhab lesz a tetején (lesz nálam is legközelebb, az biztos), akkor a tejszínt félkeményre, majd a mézzel együtt készre kell verni, a tortát kívülről bevonni vele.
Gyümölcsdarabokkal, aszalt gyümölccsel tetszés szerint lehet dekorálni.
2010. december 2.
Megjelent a Kifőztük karácsonyi száma!
Ez a havonta megjelenő, ingyenes újság, amelyet regisztrált olvasók letölthetnek az oldalról.
És hogy milyen most a lap? Hát fenomenálisan jó!! Ennyi szuper recept és ötlet még nem volt az újság történetében egy csomóban, mondhatnánk némi túlzással, hogy dupla szám. Az összes megszokott kategóriában hoztunk új ötleteket, valamint régi kedvenceket, megújult formában.
Ha letöltitek, nem lesz gond a karácsonyi készülődés; mindenki megtalálhatja benne a neki tetsző ételeket, akár húsevő, akár vegetáriánus, sőt úgynevezett nyersételek is vannak benne. Tippek találhatók a készülődésre és az ajándékozásra is, teljes kiszolgálás van az év legszebb ünnepe alkalmából.
Tehát siessetek a kifoztuk.hu-ra! még meleg, tessék, tessék....:)
És hogy milyen most a lap? Hát fenomenálisan jó!! Ennyi szuper recept és ötlet még nem volt az újság történetében egy csomóban, mondhatnánk némi túlzással, hogy dupla szám. Az összes megszokott kategóriában hoztunk új ötleteket, valamint régi kedvenceket, megújult formában.
Ha letöltitek, nem lesz gond a karácsonyi készülődés; mindenki megtalálhatja benne a neki tetsző ételeket, akár húsevő, akár vegetáriánus, sőt úgynevezett nyersételek is vannak benne. Tippek találhatók a készülődésre és az ajándékozásra is, teljes kiszolgálás van az év legszebb ünnepe alkalmából.
Tehát siessetek a kifoztuk.hu-ra! még meleg, tessék, tessék....:)
2010. november 29.
Túrókrém részeges csokival és karamellával, avagy pöttyös guru-kehely újratöltve
Elért hozzám is a pöttyös guru-láz. FlatCat, Mamihami és Trinity után, szabadon, én is elkészítettem a szóban forgó pohárkrémet.
Kicsit lustásra vettem a figurát, mert eleve mogyorós csokit vettem, de azért kipótoltam egy kis adag csokival, nehogy lemaradjunk valami élvezetről... És mivel whiskys pohárban készült, adott volt, hogy ahhoz illően kerüljön is bele egy kanálnyi ital. Persze kizárólag 18 éven felülieknek!
Hozzávalók 4 pohárhoz:
50 dkg krémes tehéntúró
3 kicsit púpozott evőkanál porcukor
1 teáskanálnyi citromaroma
1 teáskanálnyi (házi) vaníliaaroma
10 dkg egész mogyorós tejcsokoládé
2,5 dkg félédes tejcsokoládé
1 evőkanál whisky (talán mehetne 2 kanál is...)
1/2 dl habtejszín
10 dkg kristálycukor
1 mokkáskanál (Himalaya) só
1,5 dl habtejszín
A túrókrémhez a túrót, a porcukrot és az aromákat alaposan összekevertem.
A csokoládékat és a tejszínt kisebb lángon összeolvasztottam, de nem forraltam fel.
A kristálycukrot közepes lángon világosbarnára olvasztottam, majd óvatosan hozzáöntöttem a tejszínt és addig melegítettem, míg a cukor vissza nem folyósodott; kézmelegre hűtöttem (ezt megkóstolni iszonyat veszélyes, mert valami isteni finom krémes karamell lett belőle! simán el lehetne kanalazgatni...).
A poharak aljára kanalaztam a túrókémet. A tetejére osztottam a csokikrémet, vigyázva, hogy a mogyorók nagyjából egyenletesen legyenek elosztva a poharakban. Végül a langyos karamellt öntöttem a tetejére.
Hűtőbe tettem 1 órára, hogy összeérjenek az ízek. Határozottan állíthatom, hogy tényleg finom! Ráadásul beigazolódott a sejtésem, hogy nekem nem okoz gondot egy ekkora pohár desszert elfogyasztása. A kalóriáknak viszont juszt sem számolok utána!:D
Kicsit lustásra vettem a figurát, mert eleve mogyorós csokit vettem, de azért kipótoltam egy kis adag csokival, nehogy lemaradjunk valami élvezetről... És mivel whiskys pohárban készült, adott volt, hogy ahhoz illően kerüljön is bele egy kanálnyi ital. Persze kizárólag 18 éven felülieknek!
Hozzávalók 4 pohárhoz:
50 dkg krémes tehéntúró
3 kicsit púpozott evőkanál porcukor
1 teáskanálnyi citromaroma
1 teáskanálnyi (házi) vaníliaaroma
10 dkg egész mogyorós tejcsokoládé
2,5 dkg félédes tejcsokoládé
1 evőkanál whisky (talán mehetne 2 kanál is...)
1/2 dl habtejszín
10 dkg kristálycukor
1 mokkáskanál (Himalaya) só
1,5 dl habtejszín
A túrókrémhez a túrót, a porcukrot és az aromákat alaposan összekevertem.
A csokoládékat és a tejszínt kisebb lángon összeolvasztottam, de nem forraltam fel.
A kristálycukrot közepes lángon világosbarnára olvasztottam, majd óvatosan hozzáöntöttem a tejszínt és addig melegítettem, míg a cukor vissza nem folyósodott; kézmelegre hűtöttem (ezt megkóstolni iszonyat veszélyes, mert valami isteni finom krémes karamell lett belőle! simán el lehetne kanalazgatni...).
A poharak aljára kanalaztam a túrókémet. A tetejére osztottam a csokikrémet, vigyázva, hogy a mogyorók nagyjából egyenletesen legyenek elosztva a poharakban. Végül a langyos karamellt öntöttem a tetejére.
Hűtőbe tettem 1 órára, hogy összeérjenek az ízek. Határozottan állíthatom, hogy tényleg finom! Ráadásul beigazolódott a sejtésem, hogy nekem nem okoz gondot egy ekkora pohár desszert elfogyasztása. A kalóriáknak viszont juszt sem számolok utána!:D
2010. november 26.
Citromos legyező
Csak lelkesedéssel tudok beszélni Judith kelt süteményéről! Pihe-puha tészta, intenzíven citromos íz; összességében nagyon kellemes, megéri kipróbálni.
Kicsit változtattam rajta, több ok miatt is. A mennyiség pl. azért lett kicsit több, mert a formám hosszabb, mint Judithé. A liszteket szeretem kevergetni, a mázhoz meg egyszerűen nem hiányzott már több folyadék. A reszelt citromhéjat pedig emiatt cseréltem néhány csepp aromára, szerintem finom lett így is.
Kicsit változtattam rajta, több ok miatt is. A mennyiség pl. azért lett kicsit több, mert a formám hosszabb, mint Judithé. A liszteket szeretem kevergetni, a mázhoz meg egyszerűen nem hiányzott már több folyadék. A reszelt citromhéjat pedig emiatt cseréltem néhány csepp aromára, szerintem finom lett így is.
Hozzávalók nálam (13x30 cm-es formához):
50 dkg liszt (45 dkg finomliszt+5 dkg rozsliszt)
6 dkg cukor
3 dkg friss élesztő
1 mokkáskanál só
1,5 dl tej
7,5 dkg vaj
1,5 teáskanál vaníliakivonat
2 tojás
a citromos kenéshez:
10 dkg porcukor
néhány csepp citrom aroma
6 dkg vaj
a mázhoz a tetejére:
8 dkg krémsajt
4 dkg vaj
1 evőkanál friss citromlé
1 dl langyos tejben csipet cukorral felfuttattam az élesztőt.
Kimértem a liszteket, beleszórtam a cukrot és a sót. Beleöntöttem a felfuttatott élesztőt, a puha vajat, a maradék tejet, a tojásokat és a vaníliakivonatot. Dagasztás után puha kelt tészta lett belőle. Langyos helyen duplájára kelesztettem.
Miközben a tészta kelt, elkészítettem a citromos krémet.
A vajat kicsit megpuhítottam, belekevertem a cukrot és a citromos aromát. Megkóstoltam, tényleg csak néhány csepp kellett az intenzív citromos íz eléréséhez.
A megkelt tésztát jó nagyra nyújtottam, kb. 50x40 cm-es volt. Megkentem a citromos krémmel, majd hosszában 4 fele vágtam, két-két csíkot egymásra helyeztem. Ezek után keresztben 5 fele vágtam, mert a sütőformám aljának mérete 10 cm keresztben, és így simán belefértek a szeletek.
A sütőformát kizsíroztam és kiliszteztem. A dupla szeleteket beleállítottam a srégre állított formába, majd kicsit megborogattam jobbra-balra (Judithnál kitűnő fázisképek találhatók az egész folyamatról!).
Duplájára kelesztettem, majd 175 fokos légkeveréses sütőben 30 perc alatt megsütöttem.
Formában még 10 percig pihentettem, majd kiborítottam belőle és rácsra tettem. A mázat a tetejére öntöttem, készen is volt. Innentől már csak arra kellett (volna) várni, hogy nagyjából kihűljön, langyos legyen...na ez nem sikerült. De ez nem akadályozott meg senkit abban, hogy kellő mennyiséget fogyasszon belőle:)
Kimértem a liszteket, beleszórtam a cukrot és a sót. Beleöntöttem a felfuttatott élesztőt, a puha vajat, a maradék tejet, a tojásokat és a vaníliakivonatot. Dagasztás után puha kelt tészta lett belőle. Langyos helyen duplájára kelesztettem.
Miközben a tészta kelt, elkészítettem a citromos krémet.
A vajat kicsit megpuhítottam, belekevertem a cukrot és a citromos aromát. Megkóstoltam, tényleg csak néhány csepp kellett az intenzív citromos íz eléréséhez.
A megkelt tésztát jó nagyra nyújtottam, kb. 50x40 cm-es volt. Megkentem a citromos krémmel, majd hosszában 4 fele vágtam, két-két csíkot egymásra helyeztem. Ezek után keresztben 5 fele vágtam, mert a sütőformám aljának mérete 10 cm keresztben, és így simán belefértek a szeletek.
A sütőformát kizsíroztam és kiliszteztem. A dupla szeleteket beleállítottam a srégre állított formába, majd kicsit megborogattam jobbra-balra (Judithnál kitűnő fázisképek találhatók az egész folyamatról!).
Duplájára kelesztettem, majd 175 fokos légkeveréses sütőben 30 perc alatt megsütöttem.
Formában még 10 percig pihentettem, majd kiborítottam belőle és rácsra tettem. A mázat a tetejére öntöttem, készen is volt. Innentől már csak arra kellett (volna) várni, hogy nagyjából kihűljön, langyos legyen...na ez nem sikerült. De ez nem akadályozott meg senkit abban, hogy kellő mennyiséget fogyasszon belőle:)
2010. november 25.
Online chat a Donnán
A donna.hu online beszélgetést szervezett a karácsonyi adománygyűjtő akcióban részt vevő bloggerek és a Donna olvasói között. Lehet kérdezni a receptekkel kapcsolatban, de az oldalon a bloggerek bemutatkozása is elérhető, ezért akár a karácsonyi szokásainkkal kapcsolatban is válaszolhatunk.
November 25-én, csütörtökön Yasmine 17-19 óráig lesz elérhető
November 26-án, pénteken velem találkozhatnak 19-21 óráig az érdeklődők
Gyertek, kérdezzetek bátran, szeretettel várunk minden érdeklődőt!
November 25-én, csütörtökön Yasmine 17-19 óráig lesz elérhető
November 26-án, pénteken velem találkozhatnak 19-21 óráig az érdeklődők
Gyertek, kérdezzetek bátran, szeretettel várunk minden érdeklődőt!
2010. november 24.
Töltött paprika
A recept a Kifőztük receptújság legutóbbi, 9-es számában jelent meg, amely innen letölthető, a régebbi számokkal együtt. Csak egy gyors regisztráció az ára, és máris 9 ingyenes, fantasztikus magazin tulajdonosa lehet bárki!
Felhívnám mindenki figyelmét, hogy a karácsonyi adománygyűjtő akciónk még mindig tart; aki egyetért a céljainkkal és segíteni szeretne, hogy az arra rászoruló gyermekeknek is legyen szép karácsonya, adomány fejében letöltheti a karácsonyi, direkt erre a célra szerkesztett újságot is.
Ezenkívül a "Kiss-játék" keretében beküldött receptekre lehet december 15-ig szavazni itt.
És akkor a töltött paprikáról:
Most van az az időszak, amikor friss zöldpaprikát még lehet kapni, de jó ízű paradicsomot már nem árulnak. Ilyenkor készíthetjük ezt a változatot, amely sűrített paradicsompürével készül. Ha kora ősszel teszünk a mélyhűtőbe egymásba dugdosott paprikákat, akkor a nyarat idézve, télen is megfőzhetjük.
Hozzávalók
60 dkg darált hús
6-8 db tölteni való (TV) paprika
10 dkg rizs
1 tojás
1 közepes vöröshagyma
só, bors
1 evőkanál édes pirospaprika + némi csípős (elmaradhat)
1 teáskanál liszt
3-6 dkg cukor (ízlés szerint)
2-3 babérlevél
1-2 szál zellerlevél
1 üveg (360 ml) sűrített paradicsom
5 dkg liszt
kb. 1 l húsleves alaplé vagy víz + leveskocka
A darált húst alaposan összekeverjük a rizzsel, a tojással, az apróra vágott hagymával, a pirospaprikával, sózzuk, borsozzuk. A zöldpaprikák végét levágjuk, a csumájukat kivesszük, a fűszerezett húst lazán beletöltjük. A maradék töltelékbe belekavarjuk a teáskanál lisztet és gombócokat formálunk belőle.
Egy széles lábos aljába tesszük a paprikákat és a gombócokat, ráöntjük a húslevest, hogy éppen ellepje a paprikákat, beleszórjuk a babér- és a zellerlevelet, és lefedjük. Forrás után addig főzzük kisebb lángon (25-30 perc), amíg jó félig meg nem puhul a töltelékben a rizs.
Közben a sűrített paradicsomot – lehetőleg kézi habverővel – alaposan összekeverjük az 5 dkg liszttel. Hozzáöntünk keveset a forró főzőléből, majd az egészet a lábosba öntjük és készre főzzük az ételt. Főzés közben kevés cukorral, és esetleg sóval, borssal is ízesítjük, ízlés szerint. Amikor kész, a a leveleket eltávolítjuk belőle.
Friss kenyérrel tálaljuk, de kínálhatunk mellé főtt burgonyát is.
Felhívnám mindenki figyelmét, hogy a karácsonyi adománygyűjtő akciónk még mindig tart; aki egyetért a céljainkkal és segíteni szeretne, hogy az arra rászoruló gyermekeknek is legyen szép karácsonya, adomány fejében letöltheti a karácsonyi, direkt erre a célra szerkesztett újságot is.
Ezenkívül a "Kiss-játék" keretében beküldött receptekre lehet december 15-ig szavazni itt.
És akkor a töltött paprikáról:
Most van az az időszak, amikor friss zöldpaprikát még lehet kapni, de jó ízű paradicsomot már nem árulnak. Ilyenkor készíthetjük ezt a változatot, amely sűrített paradicsompürével készül. Ha kora ősszel teszünk a mélyhűtőbe egymásba dugdosott paprikákat, akkor a nyarat idézve, télen is megfőzhetjük.
Hozzávalók
60 dkg darált hús
6-8 db tölteni való (TV) paprika
10 dkg rizs
1 tojás
1 közepes vöröshagyma
só, bors
1 evőkanál édes pirospaprika + némi csípős (elmaradhat)
1 teáskanál liszt
3-6 dkg cukor (ízlés szerint)
2-3 babérlevél
1-2 szál zellerlevél
1 üveg (360 ml) sűrített paradicsom
5 dkg liszt
kb. 1 l húsleves alaplé vagy víz + leveskocka
A darált húst alaposan összekeverjük a rizzsel, a tojással, az apróra vágott hagymával, a pirospaprikával, sózzuk, borsozzuk. A zöldpaprikák végét levágjuk, a csumájukat kivesszük, a fűszerezett húst lazán beletöltjük. A maradék töltelékbe belekavarjuk a teáskanál lisztet és gombócokat formálunk belőle.
Egy széles lábos aljába tesszük a paprikákat és a gombócokat, ráöntjük a húslevest, hogy éppen ellepje a paprikákat, beleszórjuk a babér- és a zellerlevelet, és lefedjük. Forrás után addig főzzük kisebb lángon (25-30 perc), amíg jó félig meg nem puhul a töltelékben a rizs.
Közben a sűrített paradicsomot – lehetőleg kézi habverővel – alaposan összekeverjük az 5 dkg liszttel. Hozzáöntünk keveset a forró főzőléből, majd az egészet a lábosba öntjük és készre főzzük az ételt. Főzés közben kevés cukorral, és esetleg sóval, borssal is ízesítjük, ízlés szerint. Amikor kész, a a leveleket eltávolítjuk belőle.
Friss kenyérrel tálaljuk, de kínálhatunk mellé főtt burgonyát is.
2010. november 22.
Mustáros, zöldborsos halfilé petrezselymes burgonyával
Eredetileg ezt az ételt akartam szimplán elkészíteni, csak a paradicsomos változat helyett mustárosan. Persze az ember lánya főzés közben ki-kinyitja a hűtőszekrényt, ránéz egyszer-kétszer a fűszerespolcra, és lendül a keze ezért, azért; így azután ez sült ki belőle:)
Egyébként megjegyezném halkan, hogy amikor a blogom "hal" címkéjére rákattintottam, engem is kellemes meglepetés ért. Olyan sok jó recept van fent, hogy még én is elcsodálkoztam. Nem mindig szoktam emlékezni, hogy van-e már írásos nyoma egyes ételeknek, avagy nincsen. Szerintem ha valaki csak azt a tizenvalahányat főzné otthon, ami nálam olvasható, akkor sem unná meg egy ideig az édesvízi halakat. És nincs feltéve - mert nincs szükség rá - a rántott hal, és nincs a halászlé sem, pedig az utóbbi is gyakori vendég nálunk. Ezt a férjem főzi, el sem venném tőle a fakanalat, mert kiválóan teszi; egyszer majd fényképezünk közben és felkerül ide az is.
És akkor ennyi bevezető és öntömjénezés után jöjjön az étel:)
Hozzávalók 2 személyre:
40 dkg édesvízi halfilé
2 evőkanál mustár
só
frissen őrölt fekete bors
1 teáskanál szétmorzsolt rózsabors
kevés liszt
1 kis hagyma apróra vágva
1/2 citrom leve
2 dl tejszín
3 teáskanál zöldbors (sós lében eltett)
2 evőkanál félédes fehérbor
kevés petrezselyemzöld
3 evőkanál olaj a sütéshez
a körethez:
4 nagy krumpli
2,5 dkg vaj
só
1/2 csokor petrezselyemzöld
A halfilé szeleteket meglocsoltam citromlével, állni hagytam kb. fél órát.
Az olajat széles serpenyőben felforrósítottam, közben a halszeleteket megsóztam, megborsoztam (a rózsaborssal is), kevés lisztbe mártottam mindkét oldalát. Beletettem a serpenyőbe, oldalanként 2-3 perc alatt átsütöttem, mellészórtam a hagymát, hogy az is dinsztelődjön közben egy kicsit. Ráöntöttem a tejszínt, belekanalaztam a mustárt, megráztam a serpenyőt, kis lángra tettem. A zöldborsot és pici sót tettem a szószba, lefedtem és 10-15 perc alatt kis lángon készre főztem. Közben, miután kicsit sűrű volt a mártás, a borral hígítottam. Ebbe azért tettem édeskés bort, mert a mustár savanykás íze simán elbírta, sőt nagyon kellemes lett tőle. A végén beleszórtam egy kis apróra vágott petrezselymet.
A petrezselymes burgonya most kicsit rendhagyóan készült. A kis kockára vágott krumplit sós vízben megfőztem, majd leszűrtem. Hozzátettem a vajat és az aprított petrezselyemzöldet, óvatosan összekevertem.
Egyébként megjegyezném halkan, hogy amikor a blogom "hal" címkéjére rákattintottam, engem is kellemes meglepetés ért. Olyan sok jó recept van fent, hogy még én is elcsodálkoztam. Nem mindig szoktam emlékezni, hogy van-e már írásos nyoma egyes ételeknek, avagy nincsen. Szerintem ha valaki csak azt a tizenvalahányat főzné otthon, ami nálam olvasható, akkor sem unná meg egy ideig az édesvízi halakat. És nincs feltéve - mert nincs szükség rá - a rántott hal, és nincs a halászlé sem, pedig az utóbbi is gyakori vendég nálunk. Ezt a férjem főzi, el sem venném tőle a fakanalat, mert kiválóan teszi; egyszer majd fényképezünk közben és felkerül ide az is.
És akkor ennyi bevezető és öntömjénezés után jöjjön az étel:)
Hozzávalók 2 személyre:
40 dkg édesvízi halfilé
2 evőkanál mustár
só
frissen őrölt fekete bors
1 teáskanál szétmorzsolt rózsabors
kevés liszt
1 kis hagyma apróra vágva
1/2 citrom leve
2 dl tejszín
3 teáskanál zöldbors (sós lében eltett)
2 evőkanál félédes fehérbor
kevés petrezselyemzöld
3 evőkanál olaj a sütéshez
a körethez:
4 nagy krumpli
2,5 dkg vaj
só
1/2 csokor petrezselyemzöld
A halfilé szeleteket meglocsoltam citromlével, állni hagytam kb. fél órát.
Az olajat széles serpenyőben felforrósítottam, közben a halszeleteket megsóztam, megborsoztam (a rózsaborssal is), kevés lisztbe mártottam mindkét oldalát. Beletettem a serpenyőbe, oldalanként 2-3 perc alatt átsütöttem, mellészórtam a hagymát, hogy az is dinsztelődjön közben egy kicsit. Ráöntöttem a tejszínt, belekanalaztam a mustárt, megráztam a serpenyőt, kis lángra tettem. A zöldborsot és pici sót tettem a szószba, lefedtem és 10-15 perc alatt kis lángon készre főztem. Közben, miután kicsit sűrű volt a mártás, a borral hígítottam. Ebbe azért tettem édeskés bort, mert a mustár savanykás íze simán elbírta, sőt nagyon kellemes lett tőle. A végén beleszórtam egy kis apróra vágott petrezselymet.
A petrezselymes burgonya most kicsit rendhagyóan készült. A kis kockára vágott krumplit sós vízben megfőztem, majd leszűrtem. Hozzátettem a vajat és az aprított petrezselyemzöldet, óvatosan összekevertem.
2010. november 21.
Friss hírek a KataKonyhából
A hétvégén az ifjúság hathatós segítségével és támogatásával két örvendetes esemény is történt.
Egyik, hogy a blog új ruhát kapott, ami igazán ráfért; a régi már kicsit kopottas és viseltes volt. Igaz, csak a színvilágot változtattuk, az elrendezés maradt, a jól bevált dolgot ne bántsuk alapon. Egyébként el vagyok ájulva a blogspot tervező funkciójától; le a kalappal, igazán jól megcsinálták! Minden apróságra figyelve lehet változtatni a hátteret, a szöveget, az elrendezést.
A szakemberem megnézte a statisztikát, amin látszik, hogy havonta kb. 500 ember kis felbontású képernyőn olvassa a blogomat; nekik szerettünk volna kedvezni azzal, hogy nem húztuk széjjelebb az oldalt, ne kelljen vízszintesen is görgetni.
A másik változás az, hogy a KataKonyha végre felkerült a facebookra is! Látom a trendet már hónapok óta, hogy egyre több és több blog olvasható ott, ezért szerettem volna, hogy az enyém is legyen onnan elérhető.
Kérek mindenkit, aki szeret engem olvasni, hogy itt a blogon kattintson a jobb oldalon felül lévő "Tetszik" gombra. Így azon kívül, hogy én is örülök majd, mert szaporodik a blog rajongóinak a száma (húúú, ugye nem vagyok még nagyon elszállva, ugye?:)), a blogomat kedvelők a facebookon azonnal értesülnek minden új bejegyzésről.
Így ennyi most hirtelen, azután jönnek majd a receptek is, megígérem!:)
Egyik, hogy a blog új ruhát kapott, ami igazán ráfért; a régi már kicsit kopottas és viseltes volt. Igaz, csak a színvilágot változtattuk, az elrendezés maradt, a jól bevált dolgot ne bántsuk alapon. Egyébként el vagyok ájulva a blogspot tervező funkciójától; le a kalappal, igazán jól megcsinálták! Minden apróságra figyelve lehet változtatni a hátteret, a szöveget, az elrendezést.
A szakemberem megnézte a statisztikát, amin látszik, hogy havonta kb. 500 ember kis felbontású képernyőn olvassa a blogomat; nekik szerettünk volna kedvezni azzal, hogy nem húztuk széjjelebb az oldalt, ne kelljen vízszintesen is görgetni.
A másik változás az, hogy a KataKonyha végre felkerült a facebookra is! Látom a trendet már hónapok óta, hogy egyre több és több blog olvasható ott, ezért szerettem volna, hogy az enyém is legyen onnan elérhető.
Kérek mindenkit, aki szeret engem olvasni, hogy itt a blogon kattintson a jobb oldalon felül lévő "Tetszik" gombra. Így azon kívül, hogy én is örülök majd, mert szaporodik a blog rajongóinak a száma (húúú, ugye nem vagyok még nagyon elszállva, ugye?:)), a blogomat kedvelők a facebookon azonnal értesülnek minden új bejegyzésről.
Így ennyi most hirtelen, azután jönnek majd a receptek is, megígérem!:)
2010. november 19.
Kezelt citrom (narancs) héja...
Eredetileg nem óhajtottam erről külön bejegyzést írni, de mégis rászántam magamat. Leírták már nagyon sokan, hogy miért káros a nem bio citrusok héját reszelni és bármibe beletenni. Most a héten 2 posztba is belefutottam, az egyiket Selectfood, a másikat Trinity írta.
Az fogott most meg, hogy más is hasonlóan gondolkozott eddig, mint én, mondván, hogy annyi mérget megetetnek velünk, ez a kicsi már nem számít...
De amikor igenis nap mint nap törekszem arra, hogy ne vásároljak agyonfeldolgozott termékeket, mindenféle E-vel megturbózott felvágottakat, konzerveket és egyéb élelmiszereket, akkor hogy mehetek el szó nélkül a mérgezőanyagokkal kezelt citrushéj alkalmazása mellett? Már legalábbis amellett, amit én használok, mert mindenki eldöntheti saját maga, hogy mit tart egészségtelennek és mit nem. Nem gerjeszteni akarok ugyanis senkit, csak megírni a véleményemet; és pont most, karácsony előtt egy hónappal, amikor az én citrushéj fogyasztásom az egekbe szokott szökni.
Annyira bekavartak nekem az említett két bejegyzésben (ezt most abszolút jó értelemben írom), hogy mentem a "mélyhűtőmbe", és kidobtam az összes összegyűjtött fél citrom- és narancshéjakat, amiket sütibe akartam lereszelni. Nem is bánom abszolút, hogy megtettem, csak ma reggel szembesültem a hiányával, amikor elindultam megsütni Judith citromos legyezőjét. Abba pedig jó sok kell... De Amerikában valószínűleg árulnak zacskóban megfelelőt hozzá.
Kommentben írták Trinitynél a lányok, hogy lehet kapni természetes citromhéj-kivonatot, legközelebb azzal fogok próbálkozni. Most pár csepp sütőaromát használtam helyette; lehet, hogy az sem teljesen tiszta, de ugyancsak egy komment szerint a márkás termékeket bevizsgálják időről időre, ezért hátha mégis jót tettem a májunknak. A sütemény pedig isteni lett, bővebbet a következő bejegyzésben írok róla.
/A képet innen kölcsönöztem/
Az fogott most meg, hogy más is hasonlóan gondolkozott eddig, mint én, mondván, hogy annyi mérget megetetnek velünk, ez a kicsi már nem számít...
De amikor igenis nap mint nap törekszem arra, hogy ne vásároljak agyonfeldolgozott termékeket, mindenféle E-vel megturbózott felvágottakat, konzerveket és egyéb élelmiszereket, akkor hogy mehetek el szó nélkül a mérgezőanyagokkal kezelt citrushéj alkalmazása mellett? Már legalábbis amellett, amit én használok, mert mindenki eldöntheti saját maga, hogy mit tart egészségtelennek és mit nem. Nem gerjeszteni akarok ugyanis senkit, csak megírni a véleményemet; és pont most, karácsony előtt egy hónappal, amikor az én citrushéj fogyasztásom az egekbe szokott szökni.
Annyira bekavartak nekem az említett két bejegyzésben (ezt most abszolút jó értelemben írom), hogy mentem a "mélyhűtőmbe", és kidobtam az összes összegyűjtött fél citrom- és narancshéjakat, amiket sütibe akartam lereszelni. Nem is bánom abszolút, hogy megtettem, csak ma reggel szembesültem a hiányával, amikor elindultam megsütni Judith citromos legyezőjét. Abba pedig jó sok kell... De Amerikában valószínűleg árulnak zacskóban megfelelőt hozzá.
Kommentben írták Trinitynél a lányok, hogy lehet kapni természetes citromhéj-kivonatot, legközelebb azzal fogok próbálkozni. Most pár csepp sütőaromát használtam helyette; lehet, hogy az sem teljesen tiszta, de ugyancsak egy komment szerint a márkás termékeket bevizsgálják időről időre, ezért hátha mégis jót tettem a májunknak. A sütemény pedig isteni lett, bővebbet a következő bejegyzésben írok róla.
/A képet innen kölcsönöztem/
2010. november 18.
Krumplis tortilla
Ez az étel is régóta készülődik fejben nálam. Áttanulmányoztam néhány netes receptet, és Hinyenc blogbeírására alapozva, persze végül Kata-módra:), el is készült tegnap vacsorára.
10 perccel később pedig hűlt helye volt!
Hozzávalók 2 személyre:
6 kis krumpli kisebb kockára vágva
1 közepes fej vöröshagyma
kb. 10-12 dkg házi füstölt kolbász
1 piros színű zöldpaprika
néhány karika csípős paprika
8 szem aszalt paradicsom
5 tojás
1/2 dl olaj
só
a tetejére: reszelt sajt
Széles serpenyőben az olajon megsütöttem a krumplit, időnként megkevertem. Amíg sült a krumpli, addig felaprítottam a hagymát, kisebb darabokra vágtam a kolbászt, felkarikáztam a paprikát és a paradicsomot.
A kész krumplit szűrőkanállal kiszedtem és megsóztam picit. A helyére került a hagyma és a kolbász, majd némi pirítás után a paprika és a paradicsom is. Eközben a tojásokat kevés sóval együtt villával felvertem. A hagymás-kolbászos keverékhez öntöttem a krumplit, szépen elosztva a serpenyőben, majd ráöntöttem a tojást. Nagyobb lángon pirosra sütöttem az alját...és utána jött a PRODUKCIÓÓÓ!
...ugyanis minden recept szerint itt megfordítjuk, hogy a másik oldala is megpiruljon; csak így lazán... Rémülten kezdtem keresni egy jó nagy tányért a szekrényben, hogy legyen mire átcsúsztatni, lesz, ami lesz alapon, mert persze a 28 cm-es serpenyőmben sült az egész. Találtam is egyet, szerencsésen rá is csúsztattam, csak némi (külső) serpenyőtisztítás lett az ára. Mély sóhaj után elvetettem azt az ötletet, hogy visszafordítom a tányérral a serpenyőbe, mert túl kockázatosnak tűnt; semmiképpen sem akartam, hogy széttörjön a lepény...
Letettem inkább a tányért, fölé fordítottam az üres serpenyőt; sütőkesztyűvel a tányér alá nyúltam, majd az egészet megfordítottam, és tadaaaaam! baleset nélkül, épen (a kajára, a tányérra és a kezeimre is érvényes!) megúsztuk a történetet:)
Innentől már csak a laza befejezés jött: visszatettem a lángra a serpenyőt, a lepény tetejére szórtam a sajtot, ami közben rá is olvadt kicsit, majd 4-5 perc múlva készen lett.
Jó étvágyat!
10 perccel később pedig hűlt helye volt!
Hozzávalók 2 személyre:
6 kis krumpli kisebb kockára vágva
1 közepes fej vöröshagyma
kb. 10-12 dkg házi füstölt kolbász
1 piros színű zöldpaprika
néhány karika csípős paprika
8 szem aszalt paradicsom
5 tojás
1/2 dl olaj
só
a tetejére: reszelt sajt
Széles serpenyőben az olajon megsütöttem a krumplit, időnként megkevertem. Amíg sült a krumpli, addig felaprítottam a hagymát, kisebb darabokra vágtam a kolbászt, felkarikáztam a paprikát és a paradicsomot.
A kész krumplit szűrőkanállal kiszedtem és megsóztam picit. A helyére került a hagyma és a kolbász, majd némi pirítás után a paprika és a paradicsom is. Eközben a tojásokat kevés sóval együtt villával felvertem. A hagymás-kolbászos keverékhez öntöttem a krumplit, szépen elosztva a serpenyőben, majd ráöntöttem a tojást. Nagyobb lángon pirosra sütöttem az alját...és utána jött a PRODUKCIÓÓÓ!
...ugyanis minden recept szerint itt megfordítjuk, hogy a másik oldala is megpiruljon; csak így lazán... Rémülten kezdtem keresni egy jó nagy tányért a szekrényben, hogy legyen mire átcsúsztatni, lesz, ami lesz alapon, mert persze a 28 cm-es serpenyőmben sült az egész. Találtam is egyet, szerencsésen rá is csúsztattam, csak némi (külső) serpenyőtisztítás lett az ára. Mély sóhaj után elvetettem azt az ötletet, hogy visszafordítom a tányérral a serpenyőbe, mert túl kockázatosnak tűnt; semmiképpen sem akartam, hogy széttörjön a lepény...
Letettem inkább a tányért, fölé fordítottam az üres serpenyőt; sütőkesztyűvel a tányér alá nyúltam, majd az egészet megfordítottam, és tadaaaaam! baleset nélkül, épen (a kajára, a tányérra és a kezeimre is érvényes!) megúsztuk a történetet:)
Innentől már csak a laza befejezés jött: visszatettem a lángra a serpenyőt, a lepény tetejére szórtam a sajtot, ami közben rá is olvadt kicsit, majd 4-5 perc múlva készen lett.
Jó étvágyat!
2010. november 16.
Tepertő csirke bőréből
Biztosan nem ez a gasztronómia csúcsa, de bizton állíthatom, hogy nem rossz...sőt, kifejezetten finom! Persze, egy kis libatepertő még finomabb, de most ennek az alapanyaga volt kéznél.
Sok helyen írták már, hogy azzal tiszteljük meg legjobban az állatokat, hogy ha már levágják, akkor lehetőleg a legtöbb részét fogyasszuk is el. A csirke bőre is abba a kategóriába tartozik, amit sok helyen - többször nálunk is - kidobnak a szemétbe.
A hétvégén mélyhűtő-pucolásban és átrendezésben voltam benne nyakig, és akkor találtam egy elég nagy zacskó csirkebőrt. Nem egyszerre lett ennyi, hanem fokozatosan gyűlt össze.
Nem tudom, írtam-e már arról, hogy a mélyhűtőmben vannak úgynevezett "gyűjtőzacskók"; ilyenek a csontokat és az aprólékot tartalmazó zacskók, amiből levest lehet főzni, a gombatönköket rejtő nejlon, amiből krémleves lesz majd egyszer, és az előbb említett "bőrös" zacskó, amiből a tepertő lett.
Szóval akkor hogy is csináltam?
A bőröket, mielőtt bekerültek a hűtőbe, alaposan megmostam, megkapargattam. Amikor kiolvasztottam, csak viszonylag nagyobb darabokra kellett vágni.
Serpenyőben nagyobb lángon hirtelen megmelegítettem a bőrdarabokat, jól odanyomkodtam (odakentem) az aljához, így rögtön lett némi zsír az alján. Ezután közepes lángra tettem és türelmesen, időnként megkavarva, kisütöttem a zsírt belőle, majd 1-2 percre ismét nagyra vettem a hőt alatta és barnára sütöttem. Vigyááázat! pillanatok alatt meg tud égni, ne hagyjuk magára!
Utána szűrőkanállal kivettem tányérra. A só kötelező tartozéka a tepertőnek!
Sok helyen írták már, hogy azzal tiszteljük meg legjobban az állatokat, hogy ha már levágják, akkor lehetőleg a legtöbb részét fogyasszuk is el. A csirke bőre is abba a kategóriába tartozik, amit sok helyen - többször nálunk is - kidobnak a szemétbe.
A hétvégén mélyhűtő-pucolásban és átrendezésben voltam benne nyakig, és akkor találtam egy elég nagy zacskó csirkebőrt. Nem egyszerre lett ennyi, hanem fokozatosan gyűlt össze.
Nem tudom, írtam-e már arról, hogy a mélyhűtőmben vannak úgynevezett "gyűjtőzacskók"; ilyenek a csontokat és az aprólékot tartalmazó zacskók, amiből levest lehet főzni, a gombatönköket rejtő nejlon, amiből krémleves lesz majd egyszer, és az előbb említett "bőrös" zacskó, amiből a tepertő lett.
Szóval akkor hogy is csináltam?
A bőröket, mielőtt bekerültek a hűtőbe, alaposan megmostam, megkapargattam. Amikor kiolvasztottam, csak viszonylag nagyobb darabokra kellett vágni.
Serpenyőben nagyobb lángon hirtelen megmelegítettem a bőrdarabokat, jól odanyomkodtam (odakentem) az aljához, így rögtön lett némi zsír az alján. Ezután közepes lángra tettem és türelmesen, időnként megkavarva, kisütöttem a zsírt belőle, majd 1-2 percre ismét nagyra vettem a hőt alatta és barnára sütöttem. Vigyááázat! pillanatok alatt meg tud égni, ne hagyjuk magára!
Utána szűrőkanállal kivettem tányérra. A só kötelező tartozéka a tepertőnek!
2010. november 12.
Pulykahúsos, paszternákos curry
Szuper! csak ezt írhatom róla. Mondjuk, a GoodFood-ról van az eredeti ötlet, tapasztalataim szerint ezekkel ritkán lehet tévedni. Muszáj volt viszont kicsit alakítani, mert ott előre megfőzött húst tettek hozzá a végén, de én úgy gondoltam, hogy inkább belefőzöm a hús ízét a curry-be. Ráadásul mindez paszternákkal készült, ami előkelő helyen áll tavaly óta a zöldséges toplistámon:)
Hozzávalók:
50 dkg pulykacomb filé, kisebb kockára vágva
50 dkg paszternák, kicsit nagyobb darabokra vágva
2 evőkanál olaj
2 közepes vöröshagyma felaprítva
3 evőkanál Madras currypor
400 g-os hámozott paradicsomkonzerv
1 joghurt
pici só
A hagymát a felforrósított olajon megpirítottam. Hozzátettem a húst és fehéredésig kevergettem. Ekkor került bele a currypor, majd a paszternák. Néhány perc után mehet bele a késsel kissé felaprított paradicsom és kevés só. Nekem engedett a hús annyi levet, hogy csak kevés kellett hozzá, de legalább annyi folyadék legyen ekkor rajta, amennyi éppen ellepi. Lefedtem és addig rotyogtattam kis lángon, míg a hús is meg nem puhult. Ekkor belekevertem a joghurtot, hagytam egyet rottyanni, és készen is volt.
Főtt basmati rizst ettünk hozzá. 2 rész vizet sóval felforraltam, 1 rész megmosott rizst beleöntöttem, lefedtem. Újraforrás után 2-3 percig még melegítettem, majd elzártam alatta a hőforrást; magától elkészült a fedő alatt. Amikor készen volt, villával átkevertem.
Utóirat: azt hiszem, lesz ennek az ételnek majd egy "magyarosított" kiadása is:)
Hozzávalók:
50 dkg pulykacomb filé, kisebb kockára vágva
50 dkg paszternák, kicsit nagyobb darabokra vágva
2 evőkanál olaj
2 közepes vöröshagyma felaprítva
3 evőkanál Madras currypor
400 g-os hámozott paradicsomkonzerv
1 joghurt
pici só
A hagymát a felforrósított olajon megpirítottam. Hozzátettem a húst és fehéredésig kevergettem. Ekkor került bele a currypor, majd a paszternák. Néhány perc után mehet bele a késsel kissé felaprított paradicsom és kevés só. Nekem engedett a hús annyi levet, hogy csak kevés kellett hozzá, de legalább annyi folyadék legyen ekkor rajta, amennyi éppen ellepi. Lefedtem és addig rotyogtattam kis lángon, míg a hús is meg nem puhult. Ekkor belekevertem a joghurtot, hagytam egyet rottyanni, és készen is volt.
Főtt basmati rizst ettünk hozzá. 2 rész vizet sóval felforraltam, 1 rész megmosott rizst beleöntöttem, lefedtem. Újraforrás után 2-3 percig még melegítettem, majd elzártam alatta a hőforrást; magától elkészült a fedő alatt. Amikor készen volt, villával átkevertem.
Utóirat: azt hiszem, lesz ennek az ételnek majd egy "magyarosított" kiadása is:)
2010. november 10.
Kifőztük!:)
Igen, mint minden hónapban, most novemberben is!
Iszonyat jó dolgok vannak benne, Márton napi eledelektől kezdve a karácsonyi gasztroajándékokig, az egyszerű ételektől a bonyolultakig, az előételektől a desszertekig...
És a tetején Moha csodálatos mézeskalácsból készült adventi naptárja... szerintem csodálatos, nem tudok betelni vele, feltétlenül kipróbálandó.
Én többek között "mama-receptet", anyósom almás kalácsát hoztam most; egyszerű, de nagyszerű kategória.
Megspórolhatjátok a drágán megvásárolható gasztroújságok árát, ha letöltitek, mert még mindig ingyen van! Katt ide, ha még nincs rajta a gépeteken!
2010. november 7.
Sütőtökös muffin 2. - karamelles-diós változat Trinitytől
Ilyenkor november-december tájékán egyik rokonunktól rengeteg sült tököt kapunk, ezért vadászom a sütőtökpürét tartalmazó recepteket. Elkészült a Kifőztük legfrissebb számából, Jade konyhájából származó sütőtök rolád, sőt abból már ismételtünk. Valami csúcsfinom minden kóstoló véleménye szerint! Aki még nem töltötte le az aktuális számot, tegye meg, mert ezenkívül is rengeteg finomság található benne.
A bejegyzésem tárgya viszont most Trintytől a sütőtökös muffin. Itt ülünk este a focimeccs előtt, és eléggé el nem ítélhető módon esszük a langyos sütit... Igaz, nyugtatgatom a lelkiismeretemet, 5 dkg cukorral kevesebbet tettem bele, mert a sütőtök elég édes volt. No meg a tetején is csak éppen van egy kis karamell;D
Tényleg finom, és a Barcelona is győzött:))
Hozzávalók
10 dkg nádcukor
2 tojás
10 dkg vaj
1-1 mokkáskanál só, fahéj és szegfűszeg
1 löttyintés vaníliakivonat (kb. 1 teáskanál)
35 dkg sütőtökpüré
15 dkg durvára aprított dió
13 dkg liszt
1 csomag sütőpor
Így szépen sorban összedolgoztam a hozzávalókat, majd elosztottam a 12 muffinpapírban; kicsit több volt egyben, mint szokott lenni, de nem akartam 3 muffin kedvéért duplán járatni a sütőt. Nem is volt semmi probléma, 180 fokos légkeveréses sütőben 23 perc alatt szépen megsültek. 15 perc után letakartam a tepsit sütőpapírral, mert barnult a sütik teteje. Mikor kész voltak, kivettem és rácsra tettem hűlni.
Végül 4 dkg cukorból karamellt készítettem, 1-1 teáskanálnyit a muffinok tetejére csorgattam.
A bejegyzésem tárgya viszont most Trintytől a sütőtökös muffin. Itt ülünk este a focimeccs előtt, és eléggé el nem ítélhető módon esszük a langyos sütit... Igaz, nyugtatgatom a lelkiismeretemet, 5 dkg cukorral kevesebbet tettem bele, mert a sütőtök elég édes volt. No meg a tetején is csak éppen van egy kis karamell;D
Tényleg finom, és a Barcelona is győzött:))
Hozzávalók
10 dkg nádcukor
2 tojás
10 dkg vaj
1-1 mokkáskanál só, fahéj és szegfűszeg
1 löttyintés vaníliakivonat (kb. 1 teáskanál)
35 dkg sütőtökpüré
15 dkg durvára aprított dió
13 dkg liszt
1 csomag sütőpor
Így szépen sorban összedolgoztam a hozzávalókat, majd elosztottam a 12 muffinpapírban; kicsit több volt egyben, mint szokott lenni, de nem akartam 3 muffin kedvéért duplán járatni a sütőt. Nem is volt semmi probléma, 180 fokos légkeveréses sütőben 23 perc alatt szépen megsültek. 15 perc után letakartam a tepsit sütőpapírral, mert barnult a sütik teteje. Mikor kész voltak, kivettem és rácsra tettem hűlni.
Végül 4 dkg cukorból karamellt készítettem, 1-1 teáskanálnyit a muffinok tetejére csorgattam.
2010. november 2.
Kifőztük Karácsony - helyzetjelentés
Jól haladunk, gyűlik a pénz a számlán. Köszönjük mindenkinek, hogy kérésünk meghallgattatott, sok-sok embert nem hagyott hidegen a felhívás.
Sok olyan infó érkezett, hogy bloggerek, olvasók terjesztik az adománygyűjtés hírét ismerősök között. Ez jó dolog, buzdítok is mindenkit, vegye át az ötletet, hogy minél több gyermek szeme csillogjon az örömtől karácsonykor!
2010. november 1.
Halottak napjára
Emlékezzünk
Mindazokért, akik valaha velünk voltak,
Mécseseket, gyertyákat gyújtunk ma.
Emlékezünk a régi, szép időkre,
Az együtt töltött boldog esztendőkre.
Eszünkbe jut, mi szép volt rég,
Felszínre tör a sok emlék.
Emlékek szárnyán a múltba röppenünk,
Ahogy a gyertyát gyújtja remegő kezünk.
Könny csordul ki szemünkből,
A bánat most a felszínre tör.
Elgondolkodunk a sors akaratán:
Vajon másképp is lehetett volna tán?
Mi lett volna, ha nem ő megy el előbb?
Mennyivel lett volna elviselhetőbb?
Most értünk sírna valaki,
Az ő bánatát lehetne hallani.
De ezeken ne is töprengjünk,
Inkább csendben emlékezzünk.
Mécseseket, gyertyákat gyújtunk ma.
Emlékezünk a régi, szép időkre,
Az együtt töltött boldog esztendőkre.
Eszünkbe jut, mi szép volt rég,
Felszínre tör a sok emlék.
Emlékek szárnyán a múltba röppenünk,
Ahogy a gyertyát gyújtja remegő kezünk.
Könny csordul ki szemünkből,
A bánat most a felszínre tör.
Elgondolkodunk a sors akaratán:
Vajon másképp is lehetett volna tán?
Mi lett volna, ha nem ő megy el előbb?
Mennyivel lett volna elviselhetőbb?
Most értünk sírna valaki,
Az ő bánatát lehetne hallani.
De ezeken ne is töprengjünk,
Inkább csendben emlékezzünk.
A poet.hu oldaláról Albert Veronika verse
A gyönyörű mézeskalács-mécsest Moha készítette, a fénykép is tőle van, köszönet neki érte!:)
2010. október 31.
Édes kis semmiség
...amit az ember lánya kínjában húz elő a semmiből, ha sem kedve, sem ötlete nincs, hogy milyen desszertfélét kellene készíteni. Gyors, finom, bármikor elkészíthető.
Tehát: keress a kamrában egy kis elfekvő almát (vagy körtét), tisztítsd meg, vágd kockákra. Végy 5-10 deka cukrot (vagy mézet), karamellizáld aranybarnára. Dobd rá a gyümölcsdarabokat, szórj rá némi fahéjat és szegfűszeget, keverd át jó néhányszor, majd párold puhára. Ha csorgatsz rá egy kis citromlevet is, még finomabb lesz.
Végy elő a hűtőből réteslapot, nedves ruhára tégy rá egy lapot, csöpögtess rá némi vajat, majd boríts rá még egy második réteslapot is, hintsél arra is kevés vajat. Tegyél rá hosszában a karamellizált gyümölcsből egy sort, tekerd össze, helyezd sütőpapíros tepsire. Ismételd meg legalább még egyszer a műveletsort (1 rúd rétes tényleg semmi), majd 200 fokos sütőben süsd aranybarnára.
Sütőből kivéve vágd darabokra, szórd meg porcukorral. Díszítheted csokiszósszal, tehetsz hozzá egy kis maradék gyümölcsöt, tálalhatod vaníliafagyival.
(Rétes karamellizált gyümölcstöltelékkel)
Tehát: keress a kamrában egy kis elfekvő almát (vagy körtét), tisztítsd meg, vágd kockákra. Végy 5-10 deka cukrot (vagy mézet), karamellizáld aranybarnára. Dobd rá a gyümölcsdarabokat, szórj rá némi fahéjat és szegfűszeget, keverd át jó néhányszor, majd párold puhára. Ha csorgatsz rá egy kis citromlevet is, még finomabb lesz.
Végy elő a hűtőből réteslapot, nedves ruhára tégy rá egy lapot, csöpögtess rá némi vajat, majd boríts rá még egy második réteslapot is, hintsél arra is kevés vajat. Tegyél rá hosszában a karamellizált gyümölcsből egy sort, tekerd össze, helyezd sütőpapíros tepsire. Ismételd meg legalább még egyszer a műveletsort (1 rúd rétes tényleg semmi), majd 200 fokos sütőben süsd aranybarnára.
Sütőből kivéve vágd darabokra, szórd meg porcukorral. Díszítheted csokiszósszal, tehetsz hozzá egy kis maradék gyümölcsöt, tálalhatod vaníliafagyival.
(Rétes karamellizált gyümölcstöltelékkel)
2010. október 29.
Kifőztük Karácsony - most már élesben!
Nemrég még a munkálatokról számoltam be. Utána begyújtottuk a "rakétákat" és gyorsan befejeztük a munkát, hogy minél hamarabb elkezdhessük a lényegi dogot: az adománygyűjtést.
Nagyon fontos manapság, hogy az, aki megteheti, adjon a másik embernek a sajátjából, még ha egy kicsit is... Közeledik az az ünnep, ami sok ember életében - köztük az enyémben is - a legfontosabb: a karácsony. Itt a blogon már többször beszámoltam róla, különböző játékok és kérdezősködések apropóján, hogy nálunk ez az az ünnep, amikor összejön a nagy család, együtt vagyunk, együtt nevetünk, együtt örülünk. És mindezt díszített asztalnál, jóízű falatozás közben tesszük.
Az erre az alkalomra nagyjából 100 gasztrobloggerrel kibővült Kifőztük csapata azt szeretné, ha minél több olyan gyerek is terített asztalnál ülhetne családjával karácsonykor, aki a mi segítségünk, az Önök segítsége nélkül ezt nem tehetné meg. Ezért kérünk minden kedves Olvasót, hogy segítsen! Nincs minimális összeg ezúttal, mindenki saját maga dönt az adomány összegéről. Cserébe pedig kap egy finomságokkal és ötletekkel teli letölthető füzetet, amibe a résztvevő bloggerek a receptek és a fényképek mellé a szívüket is odatették. Ha belenéznek ide, akkor bizonyára pillanatok alatt lehet dönteni.
Köszönjük minden leendő megajándékozott nevében!
Nagyon fontos manapság, hogy az, aki megteheti, adjon a másik embernek a sajátjából, még ha egy kicsit is... Közeledik az az ünnep, ami sok ember életében - köztük az enyémben is - a legfontosabb: a karácsony. Itt a blogon már többször beszámoltam róla, különböző játékok és kérdezősködések apropóján, hogy nálunk ez az az ünnep, amikor összejön a nagy család, együtt vagyunk, együtt nevetünk, együtt örülünk. És mindezt díszített asztalnál, jóízű falatozás közben tesszük.
Az erre az alkalomra nagyjából 100 gasztrobloggerrel kibővült Kifőztük csapata azt szeretné, ha minél több olyan gyerek is terített asztalnál ülhetne családjával karácsonykor, aki a mi segítségünk, az Önök segítsége nélkül ezt nem tehetné meg. Ezért kérünk minden kedves Olvasót, hogy segítsen! Nincs minimális összeg ezúttal, mindenki saját maga dönt az adomány összegéről. Cserébe pedig kap egy finomságokkal és ötletekkel teli letölthető füzetet, amibe a résztvevő bloggerek a receptek és a fényképek mellé a szívüket is odatették. Ha belenéznek ide, akkor bizonyára pillanatok alatt lehet dönteni.
Köszönjük minden leendő megajándékozott nevében!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
LinkWithin
