2010. április 30.

Medvehagymás vegyes zöldségsaláta


Megint egy jól sikerült saláta. A lényeg nagy valószínűséggel az önteten van, nagyon jól ízesítette a natúr zöldségeket. A kevés maradék szépen kiegészítette az ízeket, meg rájöttem, nekem kell hozzá egy kis fehérje, hogy ne legyek egy óra múlva farkaséhes.

Hozzávalók:

4 laskára vágott fejeskáposzta levél
1 apróra vágott lilahagyma
10-12 medvehagyma levél vastag csíkokra vágva
3 db retek csíkokra vágva
néhány szelet csípős zöldpaprika
maradék párolt rizs és néhány húskocka

Öntet:

2 kávéskanál dijoni mustár (currys)
2 evőkanál fehérborecet
1 kávéskanál méz
4 evőkanál olívaolaj
tengeri só, frissen őrölt bors


Az összevágott zöldségeket és a többi belevalót egy tálban összeráztam. Az öntethez valókat összekevertem, tálaláskor öntöttem a saláta alapra.


Fél darab rozsos riegelt ettem hozzá, az adag felével dugig jóllaktam.

2010. április 29.

Trallala...felénk is van friss medvehagyma!


Képzeljétek el azt a "megrázkódtatást", amikor a mi sík vidékünkön reggel megszólal a telefonom és a férjem kérdezi, hogy a kollégája a szomszéd kisvárosban medvehagymát vásárolt és érdeklődik, hogy én is szeretnék-e, mert akkor vesznek nekem is... Nem kellett sokáig gondolkoznom a válaszon:) Így azután nálunk is rendesebben indul a medvehagyma szezon, egyszerre esszük majd a spárgával, mert azért hál' istennek azt is lehet már normálisabb áron kapni. Hihetetlen, lesz már többfajta friss zöldség, annyira vágytam már rá!

Rögtön kerestem is egy gyors receptet; volt itthon sült husi, ahhoz kerítettem egy rizottót innen. Nekem kellett még pluszban egy kis folyadék hozzá, de tök jó lett; ahogy írták, a rizs még kicsit roppanós maradt. Üssetek a kezemre, de alaplé helyett víz+fél leveskocka játszott most, ráadásul utólag kiderítettem, hogy lett volna az is a mélyhűtőben, csak nem jutott eszembe... (A hozzávalók közé az eredeti folyadék mennyiséget írom, hátha valakinek az is elég, gondolom, ez rizsfüggő lehet.) A medvehagyma sem lett ezzel a módszerrel szétfőzve, csak szépen belesimult a rizs közé.

Medvehagymás rizottó

Hozzávalók:

2 dkg vaj
1 lilahagyma apróra vágva
15 dkg rizottó rizs
50 ml száraz fehérbor
350 ml zöldséges alaplé vagy 350 ml víz + fél leveskocka
5 dkg medvehagyma szélesebb csíkokra vágva
5 dkg reszelt parmezán sajt
kevés frissen őrölt bors

Egy serpenyőben a vajat felolvasztottam, a hagymát megfuttattam rajta. Beletettem a rizst, 2 percig kevergettem, majd ráöntöttem a bort, átkevertem. Apránként - 3 részletben - hozzáöntöttem 300 ml vizet, az elsővel együtt tettem bele a leveskocka darabot is, közben buzgón kevergettem. Amikor már gyakorlatilag készen volt a rizs, akkor tettem hozzá a medvehagymát, a parmezánsajtot, egy kis borsot és a maradék 50 ml folyadékot, készre főztem.

Lacinak pedig hálás köszönet az alapanyagért, itt is!:)

2010. április 28.

Csokis mandulával töltött keksz


A SegítSütire készülve sült néhány keksz itthon. Ez volt a 2. helyezett a dobogón; az döntött a másik javára, hogy míg ez néhány nap múlva valamiért elkezdett száradni, a másik süti napról napra finomabb lett. Viszont frissen irtó jó íze van, érdemes kipróbálni.

A receptet itt találtam, az a néhány változtatás, ami történt, szerintem ráfért, a formázásról viszont remek fázisképek vannak!

Hozzávalók:

30 dkg liszt
20 dkg hideg vaj kis darabokra vágva
8 dkg porcukor
2 csapott evőkanál tejföl
1 teáskanál vanília aroma
csipet só

Töltelék:

2 dkg őrölt mandula
1 púpos teáskanál vaníliás cukor
1 púpos teáskanál csokicsepp vagy étcsokis tortadara
kevés narancslikőr vagy tej összeállítani

porcukor a tetejére

A lisztet, a porcukrot és a sót összekevertem, hozzámorzsoltam a vajat, a tejföllel és a vaníliával összedolgoztam, hűtőbe tettem 1 órára.
Közben a töltelékhez valókat összekevertem, az a lényeg, hogy nagyjából összeálljon.
A tésztát átgyúrtam és egy hosszú csíkot formáztam belőle, 24 darabra osztottam, golyókat formáltam belőlük. Minden darab közepébe az ujjammal lyukat nyomtam, a közepébe tettem egy mokkáskanálnyi tölteléket, majd ráhajtottam a tészta széleit, összedolgoztam, az lett az alja.

180 fokos légkeveréses sütőben 18-20 perc alatt sültek meg. A tepsiben hűtöttem ki, porcukorral megszórtam, majd kekszes dobozba tettem.

2010. április 27.

Mandarinos-csokis kuglóf



Ez a kuglóf a Kifőztük magazin 2. számában jelent meg, amit - és az 1.számot is - innen most is le lehet tölteni.

Mandarinbefőttet, ami ebbe a kuglófba kell, lehet kapni bármikor, de azt gyanítom, hogy valamelyik mélyhűtött bogyóssal is ki lehetne próbálni. Nem kiengedve, hanem még jeges formájában gondolnám belekeverni óvatosan és kisebb mennyiséget. Lehet, hogy hétvégén ki is próbálom, habár már hadseregnyi emberre való főzési tervem van:)

A kuglóf egyébként nagyon finom volt, úgy tűnt el, ahogy kikerült a sütőből...

Hozzávalók:

3 tojás
12 dkg kristálycukor
1 csomag vaníliás cukor
15 dkg vaj vagy margarin
30 dkg liszt
csipet só
2 lapos kávéskanál sütőpor
½ dl tej
3 evőkanál narancs- vagy más ízesítésű likőr
2 evőkanálnyi csokidara vagy összevágott étcsoki
1 doboz lecsöpögtetett mandarinbefőtt
1 marék mandulapehely

a szóráshoz: kevés porcukor
a forma kenéséhez: margarin vagy olaj

Egy tálkába kimértem a lisztet, 1 evőkanálnyit kivettem belőle, rászórtam a mandarinra, összeráztam. A liszthez tettem a sót, a sütőport, elkevertem.

A tojásokat a cukrokkal robotgéppel habosra kevertem. Hozzáadtam a vajat, alaposan eldolgoztam. A tejet és a likőrt a lisztes eleggyel felváltva a masszához adtam. Óvatosan beleforgattam a mandarint.

Ha hagyományos formánk van, akkor margarinnal alaposan kenjük ki mindenhol, ha szilikonos, mint nekem, akkor elég kevés olajjal kikenni ki a forma alját és környékét. Beleszórtam a mandulát és megrázogattam, hogy szétszóródjon kicsit nagyobb felületen. Nagyjából egyenletesen belekanalaztam a masszát.





Előmelegített 175 fokos sütőben, alsó-felső fokozaton sütöttem kb. 1 óra hosszáig. Tűpróbával lehet ellenőrizni, hogy megsült-e. Kivettem a sütőből, még formában rácsra tettem, hűlni hagytam, és amikor langyos volt, akkor borítottam ki. Tálon kevés porcukorral megszórtam.



Tipp:

-Ha nincs mandarinbefőttünk, készíthetünk magunk is. Keményebb mandaringerezdeket kevés, enyhén cukros lében néhány percig gyöngyöztetve forralunk, míg a fehér héja kissé megpuhul, majd kihűtjük.

2010. április 26.

Cukker blogger...

Livitól, a Gyémánt Konyhából kaptam ezt a díjat, még a múlt héten. Nagyon szépen köszönöm, jól is esett, tudom, nem siettem el a választ... Két oka is volt: egyrészt el voltam kicsit havazódva és könnyebb volt "hozott" anyagokból dolgozzak, másrészt meg talán öregszem, és nehéz a kedvencekre válaszoljak; azután rájöttem, ha nincs, nem kell rajta gondolkozzak:)

Íme hát a lista:

Kedvenc...

Íróm: sok van
Könyvem: sok van
Italom: száraz vörösbor
Ételem: rengeteg... ami csípős, ami zöldséges, ami húsos, a halak, a sütik...jaj nekem:)
Énekesem: nincs
Énekesnőm: nincs
Színészem: nincs
Együttes: nincs
Dj: nincs, de ezt őszintén bevallom, ez nem is foglalkoztatott soha
Dalom: sok van
Sorozat: nem vagyok függő hál istennek...
Mozi film: nincs
Hangszerem: szaxofon
Hónap: március
Nap: szombat, vasárnap
Évszak: tavasz
Napszak: napfelkelte, víz mellett... leginkább a tengerparton szeretném:)
Sport: futni kellene megint...
Bloggerem: nagyon sokan vannak:)
Kommentelőm: ők is vannak néhányan:)
Kedvenc idézet: bevallom, nekem ez sincs, de kerestem egyet, ami nagyon tetszik és illik is ide. Ezt majd olvasgatom, amikor megint abba szeretném hagyni a blogírást...

"Fontos, hogy megtanuld: nem szerethet téged mindenki. Lehetsz te a világ legfantasztikusabb szilvája, érett..., zamatos..., kívánatosan édes, és kínálhatod magad mindenkinek, de ne feledd: lesznek emberek akik, nem szeretik a szilvát."

Most olyat teszek, amit nem szoktam. Azoknak az embereknek küldöm tovább, akik kommentelni fognak erre a bejegyzésre, tehát kíváncsiak voltak rám:)

Magenta saláta


Van úgy, hogy az ember lányának minden összejön... Készülne valami, de sem ez, sem az nincs hozzá... De azután megvizsgálva a hűtő és a spájz tartalmát, valami mégis van...helyette. A végén pedig kiderül, hogy milyen jó, hogy némely hozzávaló nem volt itthon, mert ami végül elkészült, az nagyon-nagyon finom lett! A színe pedig annyira szééép!!!



Hozzávalók:

3 kisebb cékla, egészben roppanósra főzve vagy sütve, kisebb kockákra vágva
3 kb. ugyanakkora savanykás alma, kisebb kockákra vágva
150 g joghurt (ennyi volt a pohárban)
2 teáskanál ecetes torma
1/2 citrom leve
kevés balzsamecet
néhány csepp édesítő vagy pici cukor
só, frissen őrölt bors

Az almákat darabolás közben meglocsoltam a citromlével, hozzátettem a cékladarabokat is, sóztam és borsoztam egy kicsit. Az öntethez egy tálban összekevertem a joghurtot a tormával, az édesítővel, ezt is sóval és borssal ízesítettem ízlés szerint. Az öntetbe borítottam a zöldségeket, megkevertem, letakartam és 2 óra hosszára hűtőbe tettem.

Egyik este magában, másnap este sült hússal ettem. Csak azon búslakodtam, hogy ezt nem néhány hónappal ezelőtt készítettem először, de a recept megmarad nekem jövő télre.

2010. április 25.

Zabpelyhes sütemény Mohától




Amikor nemrég a fiamhoz mentem hétvégén, kérdeztem, mi legyen a süti? ő mondta, hogy valami gyümölcsös. Mivel nem igazán volt időm itthon sütni, nézegettem,mi az, amit az ő háztartásában is könnyen meg tudunk sütni. Nagyon hamar Moha süteményéhez jutottam, összeraktam a hozzávalókat nagyjából, amit nála egész hamar el is készítettünk és az eredménnyel maximálisan meg voltunk elégedve.

Akkor az eredeti, meggyes verziót készítettük el, de itthon azért beindult az agyalás. Mi van a polcunkon illetve mi illik hozzá? Van itthon rengeteg szilvabefőtt, valamint elfekvő gyümölcsös müzli, most azokból raktam össze, illetve találtam még 5 dekányi dióreszeléket is, az is ment a sütibe. Hű de jó lett!


Hozzávalók nálam:

20 dkg gyümölcsös müzli vagy zabpehely
10dkg zabpehely
5 dkg darált dió
10 dkg finomliszt
1 teáskanál sütőpor

5 dkg barna cukor
10 dkg kristálycukor
25 dkg margarin
1 teáskanál vaníliakivonat

1 üveg házi szilvabefőtt
1 citrom reszelt héja
1 mokkáskanál szegfűszeg
2 csapott evőkanál étkezési keményítő
ízlés szerint cukor


A befőttet leszűrtem és félretettem, a levét elkevertem a citromhéjjal, szegfűszeggel, 1 kanál cukorral és az étkezési keményítővel. Közepes lángon kevergetve besűrítettem, belekevertem a gyümölcsöt és félretettem hűlni.

Kimargarinoztam egy 28 cm-es sütőformát. A száraz hozzávalókat elvegyítettem, a vajat a cukrokkal és a vaníliával habosra kevertem, hozzáadtam a szárazakat is. Nagyjából a felét belenyomkodtam a formába, elterítettem rajta a szilvát, majd a maradék tésztát rámorzsoltam a tetejére.

Légkeveréses 180 fokon kb. 30 percig sütöttem, aztán a formában hagytam kihűlni.

Frissen ropogós, másnap puhább, de isteni finom!



2010. április 24.

Segítsüti átadás 1.


Érdekesen alakult nálam a vigaszágas süti sorsa; Pepecs, aki a 2. helyen végzett a licitben, nem Magyarországon él. Miután nagyon szeretett volna segíteni, ezért átutalta a teljes licitösszegét, de a sütit felajánlotta a 3. helyen végzett licitálónak, szavaival élve: "mert olyan jól licitált végig". Nagyon hálásak vagyunk neki, ha majd Magyarországon jár, feltétlenül szeretném kárpótolni!

Így hát előkerítettük tszabo69-et, aki elfogadta a gesztust, egyben felajánlott liciten kívül 10 ezer Ft-ot, hogy ezzel is segítse a nemes ügyet, nagy köszönet neki érte ezúton is:(

Sikerült összehozzunk egy találkozót, mert éppen Budapestre készültem. Nagyon örültem, hogy nem kellett a postára bízzam a dolgot, egyrészt így biztos lehettem, hogy a sütik épségben célba érnek, másrészt izgalommal vártam a találkozást.

Előtte való éjszaka sütöttem meg a kekszeket, mert igazán frissen szerettem volna átadni. Sajnos nem fényképeztem, egyrészt villanyfénynél nem nagyon lehet, másnap pedig a kialvatlanságtól eszembe sem jutott. Nagyon örültem, mert a licitáló fiatalemberrel együtt érkezett a felesége és tündéri kislánya is, akit véletlenül éppen Katának hívnak. Nagyon aranyosak, szimpatikusak voltak. Kicsit elbeszélgettünk, de igyekeztek haza 4 hónapos kislányukhoz, aki szerencsére időre és szép súllyal született a világra, de a kórházban látták az icipici emberkéket, akikre ráfér a segítség.

Igazán jó érzés volt találkozni velük, remélem, ők is így gondolják!

2010. április 23.

Waldorf saláta kicsit másképpen, mint eddig:)

Kisebb fokú fogyókúra indult nálam, ezért most esténként salátázni kezdtem; vagy magában vagy némi sült hússal gondoltam ezeket elfogyasztani. Amik jól sikerülnek, azok ide fognak kerülni, még akkor is, ha - pont ebben az esetben is - nem készül róla fotó, illetve az esti fények miatt nem sikerül normális fényképet csinálni róla.

A hagyományos waldorf saláta majonézzel az egyik kedvencünk a férjemmel. Amikor készült, aznap este érkeztünk haza, nem volt itthon kész majonéz, készíteni meg nem akartam, így maradt a joghurt, kevés tejföl és mustár kombó, hirtelen ötlettel némi tökmagolajjal megöntözve. Talán ez utóbbinak köszönhetően lett egy kis diós íze, viszont könnyű maradt! Lehet, hogy lecseréljük az eredeti verziót?

Egyébként megvan még a zellerünk másik fele, lesz róla fotó is néhány nap múlva reményeim szerint.

Hozzávalók:

kb. 40 dkg zeller vékony gyufaszálakra vágva
10 dkg ementáli jellegű sajt vékony gyufaszálakra vágva
2 savanykás alma vékony gyufaszálakra vágva
1/2 citrom leve
kevés só, frissen őrölt bors

150 gramm joghurt
2 evőkanál tejföl
1 evőkanál tökmagolaj
1 evőkanál mustár
pár csepp édesítő vagy kevés cukor
só, frissen őrölt bors, kevés chilipor

A zöldségeket kicsit sóztam, borsoztam, meglocsoltam a citrom levével.
Az öntethez valókat - a 2. csoportban lévő hozzávalókat - összekevertem, ízlésemre fűszereztem. Belekevertem a zöldségeket, fél órára hűtőbe tettem érni.

Ennyi! Magában ettem, ez egy elég laktató saláta még így könnyítve is.

2010. április 22.

Segítfüzet rendelhető!


Mostantól rendelhető lett a segítsütis receptekből összeállított füzetecske. Ha ide rákattintotok, rögtön azon az oldalon lesztek, ahol a rendelés menetéről kaptok információt, illetve ott a rendelési űrlap is megtalálható. A rendeléshez - ugyanúgy, mint a licithez - regisztráció szükséges, de ezt természetesen most is megtehetitek.

Az akció keretében már most hihetetlen összegnél, több, mint 1,5 millió Ft-nál tartunk. Ebből sok hasznos és nélkülözhetetlen tárgy vásárlását tudjuk megoldani. A füzetek rendelésével is hozzájárulhattok a koraszülött osztályok megsegítéséhez. A füzetek száma véges (kb. 600 db), tehát aki szeretne hozzájutni, minél előbb rendelje meg!

2010. április 21.

Hagymás pogácsa


A lányom nézte ki Limaránál ezt a pogácsát. Többször emlegette, hogy már megint nem jutott odáig, hogy megsüsse, ezért egyszer fogtam magamat és elkészítettem neki, magunknak és még néhány tesztszemélynek. Isteni finom volt, sütés közben az egész házban jó hagymaillat terjengett.
Kicsit változtattam a belevalókon, szerintem nem lett rossz:) A formázást pedig kicsit kényszer is szülte, mert már késő este volt, de így legalább minden egyes pogácsa hajtogatott maradt.

1 kg liszt
1,5 evőkanál só
40 dkg zsír
2 tojás
20 dkg joghurt
1 dl tej
pici cukor
5 dkg élesztő

5 dkg zsír
3 fej lilahagyma

a tetejére: 1 tojás és kevés só

A tejet meglangyosítottam, beleszórtam a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, lefedtem és hagytam 10 percig pihenni. A 40 dkg zsírt elmorzsoltam a liszttel, beletettem a sót. Hozzátettem a joghurtot, a tojásokat és a felfuttatott élesztőt, összegyúrtam. Fóliába csomagoltam és a hűtőbe tettem volna 2 órára, ahogy a recept szólt, de estig ottmaradt, nagyjából 6 óra telhetett el.
5 dkg zsírt felolvasztottam, a fél karikára vágott lilahagymát megpirítottam benne, kihűtöttem.

A tésztát lisztezett deszkán jó nagyra nyújtottam, a hagyma háromnegyedével megkentem.
A tészta felső harmadát középre hajtottam, majd az alsó harmadát ennek a tetejére, a maradék hagymát rákentem a tésztára. Bal oldalról behajtottam a tészta harmadát a közepéig, majd ráhajtottam a jobb oldali harmadát. Letakartam, hagytam pihenni egy órán át.
Ujjnyi vastagra nyújtottam, majd késsel kis négyszögletes pogácsákat vágtam belőle, hogy ne legyen "hulladék", ne kelljen még egyszer összegyúrni és nyújtani sem.

Sütőpapírral bélelt tepsire ültettem őket és hagytam 30 percig kelni, közben előmelegítettem a sütőt légkeveréses 200 fokra.
A pogácsákat lekentem tojással és megszórtam kevés sóval. Kb. 12-15 perc alatt lettek készen.

2010. április 16.

Zöldborsófőzelék (sült sertéslapockával)


Tegnap megint egyszerű ebédünk volt, nevezetesen az egyik nagy kedvencünk, a zöldborsófőzelék. Nagyjából fél óra kell elkészíteni, ez is a gyors és könnyű kategória.

Régebben másképpen készítettem, azután egy síelős vacsorán ehhez hasonlóan főzték meg a barátaink nekünk, ami nagyon ízlett. Kialakult az én verzióm, leírom, hátha valaki hasznát veszi.

Hozzávalók 2-3-4 személyre (étvágy, gyomorkapacitás és aszerint, hogy magában vagy leves után esszük...mi csak ezt ebédeltük, egy kicsi tálkával maradt belőle, ketten voltunk rá...)

90 dkg mélyhűtött zöldborsó
(15-20 dkg egészen kicsi darabokra vágott sárgarépa - opcionális, ma nem volt időm bajlódni vele)
5 dkg vaj vagy margarin
só, bors (őrölt gyömbér)
2 púposabb evőkanál liszt
kb. 5-6 dl tej
petrezselyemzöld apróra vágva

Egy nagyobb lábosban a vajat megolvasztom, beleteszem a borsót (és a répát). Néhány percig nagyobb lángon keverem, amíg a zöldségeket bevonja a vaj és felmelegednek. Akkor tekerek rá jó sok frissen őrölt borsot, gyömbért és megsózom, öntök rá egy kevés vizet, kis lángra teszem és lefedem, 10-12 percig párolom, amíg nagyjából megpuhul.
Ráhintem a lisztet, megkavarom, 1 dl hideg vízzel felengedem. Nagy lángra teszem, majd fokozatosan, keverés közben tejet öntök hozzá. Megkóstolom, sózom, borsozom. Felforralom, kb. 5 percig hagyom lassan forrni, már készen is van.
Szoktam rá petrezselyemzöldet szórni, de pont szakadt az eső és csak kint a kiskertemben lett volna, ezért sajnos lemaradt. Ha van benne répa is, akkor piros-fehér-zöld lesz, jól is néz ki!

Sült sertéslapocka volt hozzá. A fűszerezése sertéssült fűszerkeverék volt, plusz némi fokhagymával megspékelve. A húsdarab minden oldalán való átsütése után egészen kicsi lángon süldögélt a tűzhely tetején letakarva kb. 2 óra hosszáig, majd levettem a fedőt és zsírjára sütöttem. Finom, puha, omlós volt, némi pihentetés után nagyszerűen lehetett szeletelni.

Jó volt a kettő együtt!

2010. április 15.

Medvehagymás-kecskesajtos cicatelli tészta

Nagyon egyszerű ebédünk volt, pár perces második fogás, ráadásul teljesen idényétel. Nem is próbálom ragozni, íme a recept! Hozzávalók 2 személyre: 25 dkg cicatelli tészta vagy másféle tészta 2 evőkanál olívaolaj 4 evőkanál olajos turmixolt medvehagyma*
10 dkg kecskesajt
2 dl tejszín só, bors, csípős pirospaprika parmezánsajt a tetejére
Az olajat felhevítem, ráteszem a medvehagymát, kicsit megpirítom rajta, de nem viszem túlzásba:) Ráöntöm a tejszínt, sózom, borsozom, kicsi csípőset szórok rá. Beleteszek kecskesajt darabkákat, beleolvasztom.Közben megfőzöm a tésztát a zacskón lévő utasítás szerint, a szószba teszem. A tányéron megszórtuk parmezánsajttal. (kb. 20-25 perces étel) * A medvehagymát alaposan megmostam, igyekeztem törlőkendők között megszárítani. Jókaja ötlete alapján késes aprítóban egy kis olívaolajjal apróra vágtam, tárolóedénybe, majd mélyhűtőbe tettem annyit, ami a tésztakészítés után megmaradt. Jókaja szerint az olaj megakadályozza, hogy teljesen összefagyjon, kanállal fogok tudni belőle kaparni, amikor szükségem lesz rá.

2010. április 14.

Gombás töltött burgonya


Kinéztem a receptet a "Zöldséges ételek" c. könyvemből, a kis adag kucsmagombámhoz kerestem valami jó ötletet. Úgy nagyjából végigolvastam, nem tűnt igazán bonyolultnak, habár amikor azt olvastam, hogy "a megtöltött burgonyákat kössük át cérnával és süssük át olajban mindkét oldalán", ott kicsit megtorpantam, de majd csak lesz valahogy címszóval át is lendültem rajta. A tervezett ebédidőnk előtt 1 órával kezdtem hozzá elkészíteni, 1 óra múlva odajutottam, hogy a cérnás megoldás stornózása utáni gondolatomat megvalósítva, utolsó fázisként sütőbe tettem sülni, tehát nagyjából másfél órát töltöttem el vele, mármint az 5 db krumplival. Nem mondom, hogy egészen nyugodt voltam... Persze teljesen átszabtam az egész elkészítési metódust, de így legalább logikus és követhető a menet.

Tehát leszűrve ebből némi tanulságot: ez nem egy gyorsan-könnyen elkészíthető ennivaló, viszont igazán jóízű, gondolom, a kucsmagombának nem kis szerepe volt benne; mindenképpen valami jellegzetes ízű erdei gomba kell bele. A sok cécó miatt leginkább vendégeknek, meleg előételnek tudnám elképzelni, mert igazán jól nézett ki. Egészen addig elő lehet készíteni, amíg a sütőbe kell rakni, onnan kezdve csak pirítani kell.

Egy dologról kell még említést tennem, az pedig a töltelék mennyisége. Természetesen sokkal több volt, mint kellett volna. Én a maradékot betettem a mélyhűtőbe, hogy alkalomadtán egy kis liszt hozzáadásával majd levesbetét lesz belőle. Másik megoldás lehet a kivájt krumplidarabok felét más ételhez felhasználni. De lehetne alapból a krumplit harmadolás helyett elfelezni és akkor mindkét kivájt felét púposan megtölteni és megszórni jóféle sajttal; akkor viszont a képen látható jópofa kalapos krumpli látványa marad el, de az íze nyilván ugyanolyan finom lesz.

Hozzávalók 5 darab elkészítéséhez:

5 nagyobb krumpli vékonyan megpucolva
1 közepes fej vöröshagyma apróra vágva
10 dkg erdei gomba egészen apróra vágva
1 kisebb tojás vagy 1 nagyobb tojás sárgája
kb.ű1 púpos evőkanál zsemlemorzsa
1 evőkanál aprított petrezselyemzöld + valamennyi a díszítéshez
1-2 evőkanál olaj + zsiradék a sütéshez (pecsenyezsírt használtam)
kb. fél liter zöldség alaplé (kockából is lehet)
2 evőkanál tejföl
1 evőkanál liszt
só, bors

Először a tölteléket készítettem el. Egy kanálnyi olajon a vöröshagymát megfuttattam, beletettem a gombát, fedő alatt 5 percig pároltam. Levettem a tűzről, sóztam, borsoztam, félretettem hűlni.
Közben a krumplik tetejéről levágtam a felső egyharmadukat hosszában, az alsó részükben üreget vájtam, a darabkákat aprítógéppel felapróztam. A kihűlt hagymás gombához kevertem a tojást, annyi zsemlemorzsát, hogy ne túl sűrű legyen, a petrezselymet és a krumplidarabkákat, kicsit újrafűszereztem.
A kivájt krumplikat egy akkora lábosba tettem, amekkorába éppen belefértek egymás mellé, és beletöltöttem annyi tölteléket, amennyit csak bele tudtam szuszakolni úgy, hogy ne dudorodjon ki. Rátettem mindegyik tetejét, arra szórtam egy kis sót és borsot, melléöntöttem annyi zöldséglevet (vagy vizet és vegetát), hogy szintje a krumpli alsó része alatt maradjon kicsivel. Felforraltam és kis lángon addig főztem, amíg a hústűvel simán át lehetett szúrni (kb. 20-25 perc).
Közben egy kis tepsit kizsíroztam, abba szedtem bele óvatosan egy szűrőkanállal a megfőtt krumplikat. A tetejüket is megkentem egy kis zsírral, 200 fokos sütőben pirosra sütöttem. Amíg sültek, addig a visszamaradt főzőlébe beletettem a tejföl és a liszt keverékét, mártássá forraltam össze, ha kell, utána lehet ízesíteni.

A krumplit tányérra tettem, köré locsoltam a mártást és megszórtam petreszelyemmel. Nagyon finom, csak ne kéne vele annyit vacakolni!

2010. április 13.

VKF XXXIII. - Kukorica málé


Hátha Limara még nem haragszik nagyon, és surranópályán beenged a mezőnybe...

Édesanyám mesélt sokszor egy máléról, amit annak idején a nagyapám sütött. Ő akkor még kicsi volt, csak az rémlik neki, hogy ropogós-édeskés volt, nagyon szerette. Már próbálkoztam vagy két fajtával régebben, de egyik sem volt az igazi. Erről a változatról eleve gondoltam, hogy nem az, mivel tejjel készül, de gondoltam, hogy együnk egy kis édességet, van még hozzá szilvalekvárunk. Ráadásul belefér Limara VKF kiírásába is;)

A recept a számítógépemen volt, egy régi lementés valahonnan. Miután kísérlet volt, nem akartam sokat sütni belőle, a gátat mégis az itthon lévő kukoricaliszt mennyisége adta meg. Ez egy nagyon kicsi adag, négy személynek csak kóstolóra elég. Ha valaki lekvár nélkül enné, akkor a cukor mennyiségét duplázni kell, mert alig-alig édes a kukoricaliszt édessége ellenére is. Egy könnyű, olcsó nass. A tepsi nekem egy kicsit nagy lett, 32x19 cm-esben sütöttem, ennél valamivel kisebb méretű kellene.


Hozzávalók:

17 dkg kukoricaliszt
csipet só
4,2 dl tej
1 dkg élesztő
2 kicsi tojás
5-10 dkg cukor
2 dkg vaj

Kimértem a tejet, egy keveset visszavettem belőle az élesztőhöz, a többit a sóval felforraltam, majd levettem a tűzről. Keverés közben beleszórtam a lisztet, félretettem hűlni. 2 óra hosszat hagytam pihenni.
A maradék tejet meglangyosítottam, pici cukrot tettem hozzá, felfuttattam benne az élesztőt. A tojásokat szétválasztottam, a fehérjéket kemény habbá vertem. A sárgákat a cukorral robotgéppel felvertem, beletettem a vajat, tovább dolgoztam. Az élesztőt a lisztes keverékhez tettem, majd a vajas-tojásos masszába kevertem, végül óvatosan beleforgattam a felvert fehérjét is.

Egy kicsi tepsit zsírral kicsit vastagabban kikentem, beleöntöttem a tésztát, letakartam, fél óráig kelesztettem. 175 fokos légkeveréses sütőben 35-40 perc alatt sül meg. A közepét kell kicsit megnyomni, ha rugalmas, akkor megsült.

2010. április 12.

Legényfogó - családi recept új köntösben


Na ez az a süti, amit egészen kicsi koromtól kezdve ismerek, ugyanúgy készítette nagymamám és édesanyám is. Az eredeti receptet csak annyiban változtattam, hogy vaníliás cukor helyett vanília kivonatot tettem bele, valamint a formáját csinosítottam; egyszerű korongok helyett cakkos kiszúróval formáztam meg. Ha valaki végképpen nem akarja zsírral készíteni, akkor 25 dkg vajjal helyettesíthető, de zsírral az igazi!

Hozzávalók:

50 dkg finomliszt
20 dkg zsír(!)
25 dkg kristálycukor
2 egész tojás
1 zacskó sütőpor
1 teáskanál vanília kivonat vagy 1 csomag vaníliás cukor
2 lapos evőkanál kakaópor
csipet só

A lisztet, a cukrot, a sütőport és a sót összekevertem, a zsírral összemorzsoltam. Hozzáadtam a tojásokat és a vaníliát, összedolgoztam. Két részre osztottam, az egyikhez hozzágyúrtam a kakaóport, fél órára hűtőbe tettem.
Lisztezett deszkán külön-külön mindkét gombócot félujjnyi vastagra kinyújtottam, kiszaggattam, sütőpapíros tepsire tettem. 180 fokos légkeveréses sütőben kb. 12-15 perc alatt sültek meg.

Amikor kihűltek, 2-2 különböző színű korongot savanykás lekvárral összeragasztottam.

És hogy mitől legényfogó? hát ez sosem derült ki igazán, de családi legendák szerint az anyák mindig megsütötték, ha a lányok számára férjnek alkalmas fiú tűnt fel a láthatáron:)


2010. április 10.

Kávétorta + csokis piskóta


Anyukám születésnapjára minden évben sütök egy kávétortát. Az idén Lúdanyótól lestem a krémet és az én csokis piskótámat variáltam meg egy picit hozzá...nagyon jó lett a végeredmény!

Ahelyett, hogy azt kezdeném leírni, mit változtattam a szokott piskótámon, inkább az egészet írom elölről kezdve, mert nagyon jó lett. Itt jegyezném meg, hogy nem kell bele sütőpor, én soha nem raktam még bele. Ebből az adagból is, mint a 6 tojásos párjából, egy tömörebb, jól tölthető és szeletelhető tortaalap lesz, ajánlom kipróbálásra!

Hozzávalók a csokis piskótához (22-23 cm-es formában):

4 tojásfehérje
5 dkg porcukor
pici só

4 tojássárga
8,5 dkg porcukor
1 evőkanál meleg víz
1 teáskanál vanília aroma
5,5 dkg liszt
3 dkg holland kakaó
5 dkg étkezési keményítő (vészesetben liszttel helyettesíthető, de így lazább lesz)

A forma aljába egy picivel bővebb sütőpapírt vágok, szépen beigazítom (vagy kizsírozom-kilisztezem). A lisztet összekeverem a kakaóval és a keményítővel.

Egy jó nagy 3 literes keverőtálban a 4 tojásfehérjét pici sóval félkeményre vertem, hozzáadtam 5 dkg porcukrot és nagyon kemény habbá vertem
Egy kisebb (kb. 1,5 literes) tálban a tojások sárgáját 1 evőkanál meleg vízzel, 8,5 dkg porcukorral és 1 teáskanál vanília aromával nagyon habossá vertem.
A fehérjehabhoz tettem a sárga habot, majd óvatosan, alá-alányúlva apránként hozzákeverem a lisztes keveréket.
A tortaformába öntöm, a masszát lapáttal kihúzom a szélére.

Előmelegített 180 fokos alsó-felső sütésen sütöttem, kb. 30-35 perc alatt voltkészen. Akkor jó, ha a teteje közepén óvatosan megnyomva szilárdnak érezzük.

Hozzávalók Lúdanyó kávés krémjéhez:

350 g mascarpone jellegű sajt (csaltam kicsit, 250 g mascarpone sajt + 100 g natúr krémsajt keverékét tettem bele)
2 dl tejszín
1 teáskanál instant kávé
1 teáskanál vanília aroma
2-3 evőkanál porcukor

Zárható, de középen lyukas tetejű edényben krémsajtokat, a kávét, a cukrot és a vaníliát elkezdtem keverni kevés tejszínnel, az utóbbit fokozatosan hozzáöntöttem. Mikor egynemű lett, akkor gépi habverővel addig vertem, amíg az egész besűrűsödött; a tejszínt gyakorlatilag vajjá kell verni.
Elkészítettem a kávészirupot is, kicsit másként. Az alsó réteget elfelejtettem meglocsolni, így csak a fele fogyott el az eredeti adagnak, de pont jó volt, ezért nálunk így marad.

0,25 dl forró víz
2 teáskanál cukor
1 teáskanál instant kávé
néhány csepp rumaroma

A kihűlt tortalapot kettévágtam. Az alsó rétegre kentem a krém 2/3-át, rátettem a másik lapot. Azt meglocsoltam a leírt szirupadaggal, megkentem a torta tetejét és oldalát a maradék krémmel. Tehetségesen (na jó, tőlem telhetően:) kidíszítettem és egy éjszakát a hűtőben pihent.

Ahhoz képest, hogy gyakorlatilag nekünk a trenddel - és anyukám ízlésével - ellentétben nem a kávés a kedvencünk, feláldoztuk magunkat és jól megettük:)

2010. április 8.

Sonkával töltött sós palacsinta


Ez a recept az előző Kifőztük újságban jelent meg. Még bőven aktuális lehet, nálunk pl. van még egy kis sonkamaradék. Ezt a palacsintát nem csak húsvétkor szoktam készíteni, mert másmilyen füstölt hús, sonkafelvágott vagy bármilyen sült hús maradéka is jó lehet hozzá. A receptet egy kedves kis barátnőmtől kaptam néhány éve, ő azt mondta, ez az egyik kedvenc étele. Rita, ha olvasol, elmondom, hogy mi is nagyon megszerettük:)

Hozzávalók 12 palacsintához:

20 dkg finomliszt
2 tojás
3 dl tej
1,5-2 dl szódavíz vagy szénsavas ásványvíz
10 dkg olvasztott margarin
1 mokkáskanál só
margarin a serpenyő és a tepsi megkenéséhez

a töltelékhez:
25 dkg sonka vagy húsféle apróra vágva vagy darálva
2 kis doboz tejföl (2x175 g)
15 dkg reszelt sajt
őrölt fehérbors
reszelt szerecsendió
csipet őrölt kömény
szükség szerint kevés só

A palacsintához előkészítek egy keverőtálat és egy kézi habverőt. A tálba szórom a lisztet és a sót, beleteszek a 2 tojást és a tej felét, elkezdem a habverővel keverni.


Keverés közben apránként hozzáteszem a többi folyadékot, a végén az olvasztott margarint. A lényeg, hogy sima, könnyen keverhető tésztánk legyen. Ezt minimum egy fél óra hosszára hűvös helyre teszem pihenni.


A töltelékhez összekeverem a fele tejfölt a hússal, a sajt 2/3-ad részével és a fűszerekkel. Egy nagy teflonos tepsit kikenek zsiradékkal.

A masszából kisütöm a palacsintákat. A kész palacsintákat megkenem a töltelékkel, négybe hajtom.


Elrendezem a tepsiben, majd megkenem a maradék tejföllel és megszórom a fennmaradt reszelt sajttal. 180 fokos légkeveréses sütőben 15-20 perc alatt megpirítom, vigyázva, hogy ki ne száradjon.

2010. április 7.

Éjfél után elérhető, újra Kifőztük!


Ahogy megígértük, április 8-án, vagyis most éjfél után letölthető lesz virtuális, közös újságunk 2. száma!

Az előző számunk megjelenése előtt akkora volt az érdeklés, hogy sokan megvárták az éjfélt kíváncsiságból. Szerették volna tudni, hogy valóban lesz-e, szép lesz-e, jó lesz-e? Biztosan sikerült megfeleljünk, mert rengeteg gratulációt, szeretetet kaptunk az olvasóktól. Innentől már dupla lelkesedéssel készültünk a következőre, aminek az eredményét fogjátok megkapni holnaptól.

A letöltéshez ugyanaz szükséges, mint az előzőnél. Tehát aki már regisztrált, be tud lépni az oldalra és onnan letöltheti a fájlt. Aki még nem tette meg, a kb. 2 perces "kényelmetlenség" után (nagyjából addig tart, míg az e-mail-re visszaér az adat) kattinthat a letöltésre. Megéri, mert készültünk most is több idényétellel, anyák napjára való ötlettel, készítési technikával és jönnek újra a reformételek is.

Az én receptjeim is fent lesznek, az egyik az alábbi képen látható étel, a leírás majd az újságban lesz megtalálható.


Kívánom, hogy megelégedéssel olvassátok!:)

Túrós brownie


Ez volt a desszert a szülinapi vacsorán. Aznap délelőtt kinyitottam a legújabb csokis könyvemet és elkezdtem lapozgatni. Volt 2-3 esélyes benne (ugye amihez minden van itthon és nem kell nagy faksznit csinálni vele), ez maradt. Derengett valami, mintha láttam volna valahol valami ilyesmit, de siettem, hozzákezdtem elkészíteni. Bárcsak inkább kicsit kutakodtam volna, mert akkor megtaláltam volna Piszkénél azokat a tanácsokat, amiket ezzel a sütivel kapcsolatban írt, mert én ugyanazt választottam. Akkor valószínűleg nem abba a tepsibe teszem, amibe végül került és sokkal kevesebbet vacakoltam volna vele. Ugyan csak 2x2 cm-rel volt nagyobb az én tepsim, mint amit írtak, de inkább valamivel kisebbe kellett volna, amit Piszke le is írt vele kapcsolatban.

Ettől függetlenül a sütemény isteni finom, ráadásul magasabb lett még így is, mint amennyire az összerakása alapján gondoltam. Ha valaki mégis megpróbálja a 20x20-as tepsibe tenni, akkor kiskanállal adagolva, türelmesen meg lehet csinálni. Én azért legközelebb egy kicsivel kisebbet fogok választani...

A hozzávalóknál annyi módosítás történt, hogy 5 dekával több túró került bele, mert hát mit csináltam volna a maradékkal, ami egy csomagból maradt volna:) A diót meg kihagytam belőle, mert a célszemély nem kifejezettem kedveli.

Hozzávalók:

25 dkg túró
1 mokkáskanál vaníliaaroma
3 dkg cukor

10 dkg liszt
1 teáskanál sütőpor
csipet só
2 tojás
17 dkg cukor
10 dkg vaj
3 evőkanál kakaópor
(5 dkg durvára vágott dió)

A mázhoz:

1 púpos evőkanál porcukor
1 púpos evőkanál kakaópor
3 evőkanál víz
3 evőkanál olaj

A kiválasztott tepsit kizsíroztam, kiliszteztem, de lehet sütőpapírt is tenni bele.
A túrót összekevertem a 3 dkg cukorral és a vaníliával, félretettem. A lisztet egy másik kisebb tálban a sóval és a sütőporral elegyítettem (ide került volna a dió is). A vajat és a kakaót egy kisebb lábosban kicsi lángon folyamatos keverés közben összemelegítettem.

A tojásokat a 17 dkg cukorral addig vertem a robotgéppel, amíg kifehéredett. Hozzátettem a kakaós vajat, majd a lisztes elegyet is, összekevertem.
A tepsibe kanalaztam a fele kakaós tésztát. Rákanalaztam a túrós masszát, majd erre került a maradék kakaós tészta.
Előmelegített 180 fokos alsó-felső sütésen 40 percig sütöttem, de elég lett volna 35 perc is a 22x22-es tepsimben. Ha kisebb a tepsi, akkor nyilván valamivel több idő fog kelleni.

A mázhoz az aktuális kedvenc receptemet alkalmaztam. Összekevertem a cukrot a kakaóval és a vízzel, felmelegítettem, kanalanként hozzáadtam az olajat, majd a sütemény tetején elosztottam. (Persze akár olvasztott étcsokit is lehetne rátenni, az is nagyon finom!)

16 kocka lett a süteményből, és miután ketten voltunk itthon, észrevehettük, hogy napról napra finomabb lett - egészen a 3. napig:)

2010. április 6.

Született tehetség?


Duendétől jött ez a díj(?), én is, mint mások, elég szkeptikusan fogadom el. Miben is vagyok vajon tehetséges? Szívesen mondanám, hogy mindenben, de az úgysem igaz...vannak jól sikerült dolgok körülöttem, és van, amihez hozzá sem szabadna nyúljak (és sokszor mégis megteszem):D

Íme a hozzátartozó kérdések és válaszok:

Becenév:
Kata, Marusz

Lakhely:
Békéscsaba

Magasság:
162 cm

Névnap:
szeptember 12.

Foglalkozása:
anya, feleség, gyermek, meny, mindenes

Testvérek:
egy öcsém van

Anyanyelv:
magyar

Beszélt nyelvek:
kevés angol, még kevesebb német és minimális orosz

Gyűjtemény:
Baj van...mindent gyűjtök, nehezen dobok ki bármit, pedig nem szabadna. Néha hirtelen megjavulok és megszabadulok néhány dologtól, utána újra kezdem. Konkrét gyűjteményem nincsen semmiből.

Cipőméret:
35

Iskola:
gimnáziumi érettségi, kereskedő, számítógépes tanfolyamok, irodavezető, pránanadi tanfolyamok

Kedvenc tantárgyak:
magyar, nyelvek

Hobbi:
főzés, gasztroblog

Zsebpénz:
régen volt:)

Kívánság:
A körülöttünk lévő világ legyen normális; gyűlölöm a sok hazugságot, képmutatást.

Álom:
Egy ökoház, némi kerttel. Nyugalom, család, egészség.

Szerencseszám:
13

Szeretne találkozni:
Nepáli szerzetesekkel

Háziállatok:
nincs, de egyszer majd kutyát szeretnék, ha nagyobb kert lesz egy másik házban

Továbbadom Gyöngyinek, Latsiának és Biankának.

2010. április 5.

Majdnem rozé kacsamell sült zöldség körettel



/A fotóért itt és most kérek elnézést, nem nagyon akartam ezzel bíbelődni./

Szülinapi vacsora volt, 2 személy részére. Nem akartam semmi bonyolultat és semmi gyomorterhelőt készíteni, csak hogy éppen elég legyen és nagyon finom...pont olyan lett!

A kacsamell sütésről már akkora irodalmat elolvastam, hogy tutira kéne mindig sikerüljön, tavaly karácsonykor mégis az éppen ehető kategóriába tartozott. Nagyon el voltam keseredve, azóta nem is próbálkoztam. Azután az idén egy kis reménysugár mutatkozott, ugyanis több helyen kezdték firtatni, hogy csak kicsi melleket érdemes így sütni, a nagyobbakkal nem érdemes próbálkozni (a mi karácsonyi melleink úgy 40-50 dekásak voltak...). Utána már csak az kellett, hogy a Sparban belebotoljak egyenként zsugorcsomagolt, csinos 20-25 dekás darabokba; el is hoztam egy 22 dekás fiatal kacsamellet. Azt is megjegyezném, hogy gyönyörűen meg volt pucolva, 3 db vékony kis tollat húztam ki össz-vissz belőle; 2 perces előkészítés után megkezdődhetett a projekt.

A mellet mosás után papírtörölközővel megszárítottam. A vékony bőrös részét négyzet alakban nem túl sűrűn bevagdostam, csak borssal megszórtam. Megfordítottam, durva tengeri sóval, borssal és majorannával bedörzsöltem, letakartam, hűtőbe tettem 2 óra hosszára.

A menüt a körettel kezdtem; paszternák és répadarabokat vágtam nagyjából egyforma hasábokra + még egy hagyma is került bele, enyhén sós vízben 5 perc alatt előfőztem. Tepsibe olívaolajat öntöttem kicsit bővebben, a zöldséget beletettem, megszórtam kevés sóval, több frissen őrölt borssal, összeráztam, hogy egyformán olajos legyen mindenhol, 200 fokos sütőbe tettem, 20 percig sültek. Közben 1 kanál magos mustárt összekevertem 1 kanál mézzel, rákentem a zöldségekre és még 5 percig sütöttem, majd kivettem, helyére ment az addigra elősütött kacsamell.

A mellet egy kicsi, de vastag aljú, előforrósított lábosban először a bőrös részén úgy 6 percig, majd a másik oldalán és az oldalain még kb. 4 percig elősütöttem, addigra igazán jó színe lett mindenhol. Utána lábasostól betettem a sütőbe 150 fokra, és 10 percig hagytam sülni. Amikor kivettem, belecsomagoltam egy fóliába pihenni, közben a köret már a tálon visszament a még meleg, de kikapcsolt sütőbe, hogy ne hűljön ki.

Amíg a hús pihent, ettünk egyszerű, kiflis falatkákat előétel gyanánt (vaj, uborka, finom ementáli sajt, aszalt paradicsom darabkák). Utána a kacsamellet éles késsel vékony szeletekre vágtam, a zöldség közepére tettem. A bőrös része alatt volt egy kis piros csík, egyébként éppen meg volt sülve. Nagyon finom, omlós volt.

(A desszert majd jön legközelebb...)

2010. április 3.

Kellemes ünnepeket!



Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves olvasómnak! Gazdagon terített asztallal, sok finomsággal köszöntsük a tavasz eljövetelét.


A képet az utisúgó hírleveléről kölcsönöztem, annyira aranyosak a nyuszik, nagyon tetszenek:)

2010. április 2.

Még néhány óra:)


4 nappal ezelőtt is így kezdtem egy bejegyzést, de az akkor beharangozó volt, ez már most a "kiharangozó". Nemsokára véget ér a licit, pontban éjfélkor bezár az idei sütemény árverés a segítsütis oldalon.

Hihetetlen összegek vannak a sütik alatt; az ember ilyenkor visszakapja a hitét az emberek segítőkészségét illetően! Az árverés nagyon jó célt szolgál, a jövő nemzedék apródjainak jól fog jönni egy kis segítség. Ha megteheted és szeretnéd, most még be lehet kapcsolódni.

Amennyiben valaki ezenkívül szeretne segíteni, az is lehetséges, itt lehet olvasni róla. A receptes füzetek megjelenésének időpontjáról pedig hírt fogunk adni időben, hogy senki se maradjon le róla.

Diós-csokis répakocka + expressz kandírozott citrom


Ez a finomság is a Kifőztük újság 1. számában jelent meg, ami most is hozzáférhető és letölthető. A répatorta maga húsvétra van kihegyezve, de szerintem nem csak akkor lehet enni, hanem bármikor. Én már azóta egyébként sütöttem egy másikat is.



A recept, amit találtam, szuper volt, egy kis probléma akadt vele, nevezetesen az, hogy kandírozott citrommal volt díszítve. Rettentően jól mutatott rajta, de nem találtam sehol a vidéken. A kényszer kihozta, hogy kitaláljam, miként legyen nekem ilyen díszem a répatortára; előző nap fogtam magamat és készítettem annyit, amennyi a sütimre kellett. Jól is jártam, mert jóformán alig került pénzbe és még finom is volt. A megmaradt kicsi darabokat a lányommal versengve ettük meg; naná, jó kis kalóriabomba volt!:)

Expressz citromkandírozás

1 nagyobb citromot nem túl keskeny szeletekre vágtam, egy kis lábosba tettem. Engedtem rá annyi vizet, ami éppen ellepte, felforraltam. Tettem rá kb. 10 dkg cukrot és kevergetés közben besűrítettem. A cukor közben szépen karamellizálódott, ráragadt a citromszeletekre. Amikor teljesen elfogyott a lé, de még kimenthető volt a citrom, cukrozott sütőpapírra tettem és időnként forgatva és cukorba mártogatva rajta egyet-egyet nagyjából megszárítottam.
Mivel itt nem kellett hosszú eltarthatóságra törekedni, annyi ideig simán elállt, amíg a sütemény kitartott, úgyhogy bátran ajánlom bárkinek!







Hozzávalók a répakockához, 25 x 18 cm-es tepsihez:

a tésztához:
7,5 dkg étcsoki / Tibi 60 %-os
10 dkg dió
30 dkg répa
12,5 dkg vaj vagy margarin
12,5 dkg kristálycukor
1 zacskó vaníliás cukor
csipet só
1 citrom reszelt héja
3 tojás
7,5 dkg liszt
7,5 dkg zsemlemorzsa
1/2 zacskó sütőpor
a mázhoz:
12,5 dkg porcukor
3-4 evőkanál citromlé
a díszítéshez:
kandírozott citromdarabok
a tepsihez:
zsír
kevés zsemlemorzsa

A répát kis lyukú reszelőn lereszeltem, a diót és a csokit durvára vágtam.
Keverőtálba tettem a vajat és a cukrokat, krémessé kevertettem a robotgéppel. Közben a lisztet elvegyítettem a zsemlemorzsával, a sóval, a citromhéjjal és a sütőporral. A vajas masszához egyenként hozzáadtam a tojásokat, és jól eldolgoztattam.

A lisztkeverékhez forgattam a diót és a csokit. Amikor már jó krémes volt a robotgépben az elegy, a robotgépet leállítottam, fakanállal beledolgoztam a masszába adagonként a lisztes keveréket és a répát.

A tepsit zsírral kikentem, zsemlemorzsával meghintettem, belesimítottam a masszát, és kicsit a szélek felé húztam. 180 fokos légkeveréses vagy 200 fokos alsó-felső sütésű, előmelegített sütőben 35-40 percig sül. Amíg kihűlt, egy kis tálkában összekevertem a porcukrot és a citromlevet. Kissé folyós, de nem túl híg masszát kell kapni.

A citrommázat a kihűlt sütemény tetejére kentem. Kockákra vágtam a tésztát, és mindegyik tetejét egy-egy darab kandírozott citrommal díszítettem.

Nagyon finom, édeskés-savanyú ízvilága lett, a fogunk alatt időnként roppant egy falat dió- vagy csokidarab. A sütemény hűvös helyen 4-5 napig eláll.

2010. április 1.

Tejfölös pogácsa


Ez a sós vendégváró süti is a Kifőztük újságban jelent meg.

Rengeteg sósat sütök, azt szokták mondani, hogy sikerrel, szokott ízleni a vendégeknek, barátoknak. Azt az adagot, amit lefényképeztem az újságba, azt hirtelen ötlet alapján kihűlés után bezacskóztam és lefagyasztottam, mert pont nem volt alkalom, amire elfogyott volna. A férjem névnapján elővettem, és úgy, mint annak idején a hajtoványt, betettem fagyosan a hideg sütőbe, rákapcsoltam 200 fokra. Kb. negyed óráig hagytam bent, amíg kicsit pirult is...meg kell mondjam, csak úgy zsebeltem be a dicséreteket, majdnem jobb volt, mint új korában. Mi ebből a tanulság? ezentúl ha lesz egy kis időm, valamelyik sósat megsütöm, amire szükség lehet, és amikor kell, csak elegánsan előveszem és a vendégek elé rakom. Mert ugye ezek nagy többsége akkor a legjobb, amikor készen van. Azt már zárójelben jegyzem meg, hogy ez a pogácsa ráadásul időigényesebb a hajtogatás miatt, amire nincs bármikor idő és kedv, de így könnyebben megoldható.

Hozzávalók:

75 dkg finomliszt
30 dkg zsír vagy 37 dkg vaj/margarin tetszés szerint
3 tojás sárgája
4 dkg élesztő
1 dl langyos tej
2,5 dl tejföl
6 mokkáskanál só
1 mokkáskanál cukor
A tetejére: tojás(fehérje), só, reszelt sajt, köménymag, lenmag, szezámmag, tökmag, stb.

Először a tejbe tettem a cukrot és az élesztőt, felfuttattam.
A lisztbe szórtam a sót, a zsiradékkal elmorzsoltam. Hozzátettem a felhabosított élesztőt, majd a többi hozzávalót és géppel vagy kézzel alaposan megdagasztattam. Egy elég puha tésztát kaptam, amit lefedve duplájára kelesztettem.
Nyújtódeszkát alaposan megliszteztem, ráborítottam a megkelt tésztát, a tetejét is beliszteztem, kicsit átgyúrtam. Jó nagy téglalappá nyújtottam, meghajtogattam. A felső harmadát hajtottam középre, majd az alsó harmadát az előzőek tetejére, ezek után a bal oldalt lévő harmadot a közepére, végül a jobb harmadát az előző hajtás tetejére. Lisztet szórtam alá és a tetejére, letakartam, 20 percet pihentettem. Ezt a műveletet még 2x elvégeztem, vigyázva arra, hogy sem a tészta helyzetét, sem a sorrendet ne változtassam, valamint mindig legyen a deszka kellően meglisztezve.






A 3. hajtogatás után a tésztát ujjnyi vastagra nyújtottam, a tetejét késsel megrácsoztam, egy kicsi pogácsaszaggatóval kiszaggattam, szorosan egymás mellett. Sütőpapíros tepsire sorakoztattam nem túl sűrűn egymás mellé, negyed órát pihentettem, majd felvert egész tojással (vagy csak a fehérjével) megkentem, kicsit megsóztam. A tetejükre többféle, tetszőleges ízesítőt szórtam.




Előmelegített 200 fokos légkeveréses (vagy 220 fokos sima sütőben) 17-20 percig sül.
Ebből több mint 2 gáztepsinyi pogácsa lesz.

A leesett részeket összegyúrtam, kinyújtottam, megkentem és megsóztam, derelyevágóval rudakat vágtam belőle. Ez a legegyszerűbb módja a maradék tészta megformázásának, mehet ez is a 3. tepsire, ha ráfér.

Magát az újságot még mindig érdemes letölteni, összegyűjtve találjátok meg benne mindazt, ami a húsvéti készülődéshez szükséges, ráadásul egy regisztráción kívül semmibe nem kerül...

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin