2009. december 23.

"Drazsépuszik" avagy fahéjas labdák Csengétől


Tegnap is sikerült 2 sütit megsüssek, az egyik a Csokiparány-blog hihetetlenül ügyes, ugyanakkor nagyon fiatal szerzőjétől való fahéjas labda volt. Gyorsan kész is lett volna, ha nem esett volna ki minden a kezemből a nagy lendülettől, de most már ott sorakoznak egy dobozban illatosan.
Majdnem úgy készítettem, ahogy Csenge. Egyik különbség, hogy most(anában) valamiért nincs plusz tojásfehérjém. Ezért választottam 3 jó nagy tojást, aminek több a fehérjéje. Úgy látszik, bejött, mert szép repedtek lettek. Habár azt még megjegyezném, hogy a 2. tepsin levő sütik, amelyek egy kicsit várakoztak sütés előtt a konyhában, azok még szebbek lettek, lehet, hogy érdemes kicsit hagyni golyó formában is pihenni.
Érdemes az eredeti receptet is böngészni, mert még néhány apró másságot elkövettem:
- a barna cukrot - biztos, ami biztos - ledaráltam
- mandulalapocskáim voltak egész mandula helyett, azokat pirítottam
- kicsit csökkentettem a fahéj mennyiségét
- mint minden édességbe, ebbe is tettem pici sót

Hozzávalók nálam:

5 dkg szitált finomliszt
20 dkg kókuszreszelék
3 nagy tojás
10 dkg barna porcukor
1 púpos mokkáskanál fahéj
10 dkg étcsoki
10 dkg mandula lapocska
csipet só

vaníliás porcukor a hempergetéshez

A mandulát száraz serpenyőben kicsit megpirítottam. A kókuszt és a mandulát aprítógéppel felapróztam, utána a csokit is. A csokival nagyon kell vigyázni; én kisebb darabokra vágtam, majd a tetejét nagyon rászorítva - miután egyszer ledobta... - először pulzálva aprítottam, majd amikor már kisebbek voltak a darabok, akkor ráengedtem rendesen a gépet. A lisztbe kevertem mindhárom alapanyagot.
A barnacukorhoz kevertem a fahéjat. A tojásokat szétválasztottam, a sárgákat egy kézi habverővel jól elkevertem. A fehérjéket a sóval félig felvertem gépi habverővel, majd 4 részletben hozzáadtam a fahéjas barnacukrot, azzal jó kemény habot vertem. A végén még a habverővel hozzákavartam a tojássárgákat is.
A habhoz kevertem egy lapáttal részletekben a szárazanyagokat, a masszát egy jó órára betettem a hűtőbe.
2 tepsibe sütőpapírt tettem, egy evőkanál hegyével próbáltam egyforma, kb. diónyi adagokat kézbe venni, amiből golyókat formáltam. az első gáztepsire 5X5 db-ot tettem, összesen 43 db lett belőle. A golyókat a végén még a vaníliás porcukorba forgattam, ezután került 160 fokos légkeveréses sütőbe, ahol 15-17 percet sültek. Csenge leírása alapján néztem meg, mikor kész, teljesen perfekt: ha kicsit megérintve szilárd a teteje és szépen megrepedezik.

Az írás azt mondja, másnap már más az íze; de ha minden nap megkóstolom (és esetleg más valaki is...), mi marad karácsonyra?:) Egyébként a nulladik napon is isteni...

Csenge, köszi!

4 megjegyzés:

Ottis írta...

Boldog Karácsonyt kívánok neked !

Thrini írta...

Nagyon boldog karácsonyi ünnepeket kívánok!

Kiskukta írta...

Áldott, békés Karácsonyt kívánok neked és egész családodnak!

duende írta...

Nagyon szép, meghitt, örömteli Ünnepet kívánok!

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin