2009. december 6.

Klementina kedvence


Ez volt a desszert neve a napokban már többször emlegetett régi Konyhamagazinban. Megtetszett és elkészítettem Nemisbéka receptversenyére.
Ugyan az eredeti hozzávalókból gyakorlatilag csak a mandarin és a segédanyagok maradtak; útközben megmakacsoltam magamat:) Az újságban mandarin-narancslé-konyak összeállítás volt, de addig száguldoztam előkészítés közben a konyhában és a spájzban, amíg nekem a mandarin-grapefruitlé-keserűlikőr-mandulalikőr összeállítás jött létre. Most nekem gondolatilag az előbbi simulékonyabbnak tűnt, az utóbbi - a végeredményt is beleszámítva - kicsit izgalmasabb lett. Majd kipróbálom a narancsleves verziót is, de azt biztosan házi narancslikőrrel fogom házasítani.

Hozzávalók nálam 2 személyre:

1 kanál vaj
1 púpos evőkanál cukor
1 dl frissen csavart grapefruitlé
3 mag nélküli mandarin
1 evőkanál keserűlikőr (Lidl-ből)
1 evőkanál mandulalikőr

A tálaláshoz: 1-1 gombóc vaníliafagylalt (a mélyhűtőnkben csak ez a csokival együtt lévő volt, de finom volt ezzel is) és pirított mandula lapocska

Egy teflonserpenyőben szárazon megpirítottam 1 lapos evőkanálnyi mandula lapocskát, félretettem.
Közben egy magasabb falú kisebb lábosban - amiben elfér a személyek számával szorzott fél mandarin - a vajat felolvasztottam, beletettem a cukrot, aranysárgára karamellizáltam. E művelet mellett fél szemmel ide-idesandítva és időnként egyet kavarva, kipréseltem a grapefruitot és megpucoltam a mandarinokat, amiket keresztben félbevágtam. Amikor a cukor karamellizálódott, nagyon óvatosan ráöntöttem a gyümölcslevet - sistereg, mint a mennykő és csapkod, azért kell a magasabb falú edény - , és addig kavargattam, míg a karamell feloldódott és kissé besűrűsödött, kb. 3-4 percig. Beleraktam a mandarinokat, meglocsoltam a szeszekkel, újabb 3-4 percig forraltam, egész jó sűrű leve lett...és az íze! az nagggyon finom!

Kistányérokat készítettem, 3-3 fél mandarint tettem rá, meglocsoltam szósszal, 1 gombóc fagyit tettem melléjük és mandulalapokat szórtam a tetejére.

A végén jött még egy kis meglepi; a maradék szószhoz tettünk még fagyit (akkor volt még néhány gombócnyi az edénykében...), és csak a meleg szósz a hideg fagyival is rendkívül finom volt! Tehát lehetne csak a citrusos-karamelles szószt simán fagyival is enni - így hát 2 desszert-ötlet is lett ebből a kísérletből:)

Elkészítési idő: 20-25 perc

(A fényképre nem vagyok túl büszke; esti villanyfénynél sose vagyok biztos abban, hogy sikerült olyan képet produkálni, amit ki lehet tenni a blogra. Ezért túl sokáig próbálkoztam beállítani és kattintgatni is és utólag vettem észre, hogy a fagyi kicsit elolvadt. Sorry...)

8 megjegyzés:

Thrini írta...

Szép estét! Van még hely egy ajándéknak az ablakban? :)
Nézz be hozzám kérlek!

ancsika1 írta...

Hívhatnánk ezt nyugodtan Ancsika kedvencének is :)))))

Chef Viki írta...

Szem becsuk és úgy kanalaz :-) Ha nem mondod, nem is nézem, hogy picit meglágyult a fagyi :-)

Jöhet! Így, ahogy van!

Melyik rajzfilmben is volt: Ó te drága Klementina, csak tudnám, hogy merre jársz? :-) Ez jutott eszembe :-)

írta...

Szia szép estét,neked remélem jól vagy és nem merültél ki,a sok finomság csinálása közepette.. puszi:)

KataKonyha írta...

Ancsika, már át is neveztem, habár hívhatnánk Kata kedvencének is, de majd megosztozunk a dicsőségen:)))

KataKonyha írta...

Viki, Foxi Maxi, nem?:) De szerintem ehhez túl fiatal vagy:)))

KataKonyha írta...

Ré, nem merültem ki, mert 2 részletben csináltam, úgy jött az ihlet... Remélem, jól vagy, szép estét és jó éjt kívánok neked:)

Klementina írta...

Am honnan jött h Klementina kedvence? igazad van télleg a kedvencem irtózatosan fincsi:D

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin