2009. május 21.

Juhtúrós galuska


Mégiscsak sikerült szert tennem a múltkorában 1 db (azaz egy darab) 125 grammos bryndzára, amit azonnal a magamévá tettem, itthon betettem a mélyhűtőbe. Nem kellett volna, 2 nap múlva ki is jött onnan, mert annyira rá voltam már éhezve, hogy kellett gyorsan főzni belőle valamit. Aki olvasta a néhány héttel ezelőtti morgolódásomat, tudja, miért írom ezt.

Egy Stahl-receptre esett a választás, már nem először... Ebből ugye ki is derül azonnal, hogy nyerő, mert annyi, de annyi recept kering már, hogy ami nem jó, azt kitörlöm, áthúzom, kidobom, attól függ, hová volt lejegyezve. Kicsit módosítottam rajta, de gyakorlatilag csak egészen kicsit, mert az ízesítés nagyon el van találva.

Hozzávalók 4 személyre:

A galuskához:

300 g liszt, 2 tojás, 1,5 dl tej, 1 mk só, bors, 3-4 gerezd zúzott vagy reszelt fokhagyma, víz

Az ízesítéshez:

125 g bryndza vagy juhtúró, 3 nagy evőkanál tejföl, 100 g húsos füstölt szalonna

Egy nagy lábosba vizet teszek forralni. A galuskához a lisztet egy nagyobb tálba öntöm, hozzáteszem a sót, borsot és a fokhagymát. Hozzáteszem a tojást és a tejet, valamint annyi vizet, hogy kicsit nehezen kavarható galuskamasszát kapjak. Ha a víz felforrt, sót teszek bele, beleszaggatom és kifőzöm a galuskákat.

Közben a szalonnát kockákra vágom, egy nagy serpenyőben kiolvasztom a zsírját, kiszedem a pörcöt belőle. Ha a galuska megfőtt, leszűröm, meleg víz alatt átöblítem, és a zsírban átforgatom. Egy tálban összekeverem a túrót és a tejfölt, a galuskára öntöm, teszem rá a pörcöket, átforgatom.
Egy tepsit vagy jénai edényt kicsit kizsírozok, beleöntöm az ízesített galuskát, és forró sütőben addig sütöm, amíg színt kap a teteje.

Egyszerű, de mennyei finom! Ennyi maradt, hárman ettünk belőle:

5 megjegyzés:

The Chef Viki írta...

Szerdán és szombaton árulnak a piacon brindzát, igazi szlovák-tót brindzát. Ahol a házitejet is árulják a nénik és a bácsik, a csarnok végében.

Ott van egy szőke kontyos nő, Juliska néni vagy hogy hívják, az övé a legjobb. A rettentő nagy kontyáról beazonosítható simán.

Decire méri, aranyárban persze :-( De hébe-hóba belefér.

napmátka írta...

Már megint elvarázsoltál! Ráadásul van is itthon juhtúró (meg minden más hozzá...)

KataKonyha írta...

Viki, kösz az infót! Azt szeretném kérdezni, hogy az nem nagyon "erős"? - mert azt nem szeretem. A bolti az nagyon hasonlít a juhtúróra, azzal nincs gondom... Habár Jukiska néni talán ad kostolót, nem? (majd hivatkozok rád:)))

Napmátka, örülök, hogy tetszik:) Tényleg nagyon finom!

Gabriella írta...

oh, nyami, nyami. Ez az egyik kedvencem!!!!

Kár, hogy felénk nincs juhtúró.

KataKonyha írta...

Gabriella, gondoltam is, hogy majd Miannal fogtok reklamálni... Hátha majd jöttök haza vagy valaki megy hozzátok, és lesz juhtúrótok, mert ezt tényleg kár kihagyni!

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin