Családi recept, nagymamám és édesanyám készítette jó sokszor ezt a finomságot. A fotókon látható példányok édesanyám és a lányom közös munkája eredményeképpen készültek.
A recept tavaly a februári Kifőztük magazinban jelent meg, és utána elfelejtettem ide betenni, pedig ez egy gyöngyszem, nem maradhat ki!:)
Hozzávalók
50 dkg liszt + a kevés a nyújtáshoz
2 tojás
diónyi zsír
2-2,5 dl szódavíz
1 kávéskanál só
a töltelékhez:
1 kg tehéntúró
4 tojás
15 dkg kristálycukor
1 evőkanál vaníliás cukor
1 citrom reszelt héja
1-2 evőkanál búzadara (ha szükséges)
a sütéshez:
olaj
a tálaláshoz:
vaníliás porcukor
A töltelékhez a túrót elkeverjük a tojással, a cukorral, a vaníliás cukorral és a citrom héjával. Ha folyós lenne (ez a túrótól függ), akkor teszünk bele kevés búzadarát is; félretesszük.
A tésztához a lisztet összegyúrjuk a sóval, a tojásokkal, a zsírral és annyi szódavízzel, hogy könnyen nyújtható, de azért keményebb tésztát kapjunk. 5 cipót formálunk belőle, és letakarva pihentetjük fél órát.
A cipókat lisztezett deszkán egyenként késfok vékonyságúra, téglalap alakúra nyújtjuk. Gondolatban megfelezzük a tésztát, és a felére kisujjnyi magasságban tölteléket kenünk úgy, hogy a széleken kb. két centit üresen hagyunk.
A tészta másik felét ráhajtjuk, és fakanál nyelével négyszögeket alakítunk (óvatosan, de határozott mozdulattal tegyük; ha nagyon erősen nyomjuk, elszakadhat a tészta), majd derelyevágóval elvágjuk.
A tészta szélét se hagyjuk ki ebből a műveletből, ez biztosítja azt, hogy ne folyjon ki a párnácskákból a töltelék; ott ugyanúgy nyomjuk le, és vágjuk le a felesleges tésztát. Ezeket a végén újból összegyúrjuk, és sima derelyét formázunk belőle. A kész csörögét sütésig textilkendővel letakarjuk, hogy ki ne száradjon a tészta, mert akkor kirepedhet.
Serpenyőben kétujjnyi olajat forrósítunk, és közepes lángon a tésztákat mindkét oldalukon halvány barnára sütjük, majd papírtörlőn lecsöpögtetjük.
Tálra halmozzuk, a tetejüket porcukorral megszórjuk.
Ha elfogyott a töltelék, akkor négyszögletű formákat vágunk a tésztából, és közepüket derelyevágóval bemetsszük 2-3 helyen. A csíkokat egymáson átbújtatjuk, és forró zsírban ugyancsak mindkét oldalukat megsütjük.
A kész – töltött és sima – csörögét vaníliás porcukorral megszórjuk. Langyosan a legfinomabb, de hidegen is fogyaszthatjuk.
Tipp: ebből az adagból jó sok lesz, akár 6 személy is jól lakik belőle. A csörögét túró helyett tölthetjük sűrű szilva- vagy baracklekvárral is.
7 megjegyzés:
A túróval töltés új számomra, nagyon finom lehet!
Ez igazi régiség, rögtön mentettem is a receptedet, a közeljövőben biztosan elkészítem, ugyanis még életemben nem csináltam csörögét, csak ettem, és szeretem, egyszer neki kell végre állnom. Irtó jól néz ki a képeden:-)))
A legjobbak ezek a régi családi receptek, nagyon tetszik ez a csöröge recepted is! :) Töltve én sem ismertem eddig, ki kellene próbálnom! :)
Még sosem hallottam túróval töltött csörögéről! Egyszer ráveszem magam és elkészítem! :)
Ma elkészítettem ezt a túróval töltött csörögét, tényleg nagyon finom, egyszerű elkészíteni és sok lett belőle. Csak ajánlani tudom mindenkinek. Igazi csemege. Köszönet a receptért.
Vicuska, én sem ettem még máshol így töltötten!;)
Anikó, te szoktál hozni hasonló mama-féle sütiket, remélem, ez is ízleni fog!:)
Hankka, Konyhavirtuóz, szerintem nem fogtok csalódni benne!:)
Marika, nagyon szépen köszönöm a visszajelzést és a kedves szavakat!:)
Megjegyzés küldése