2008. november 10.

Gyömbéres kínaikel leves


Ezt a receptet valaki réges-régen beírta egy fórumra, azután egyszer rájöttem, hogy a Fakanál oldaláról ollózta. Én ezt akkor melegében kipróbáltam, azóta is oszlopos tagja az őszi-téli-tavaszi leves választékunknak. Az eredeti leírás nekem kicsit kacifántosnak tűnt, úgyhogy csak a hozzávalókat tartottam meg belőle. A friss gyömbér szerintem fontos eleme a levesnek; imádom, amikor az olajba ér, és megérzem az illatát...fantasztikus, semmire sem hasonlítható! Nem kell spórolni vele, ez adja a karakterét az ételnek. A szezámolaj hiányzott nálunk az idei esztendeig, anélkül meg lehet főzni, de az is ad hozzá egy plussz aromát.

Hozzávalók:

70-80 dkg-os kínai kel, 1 közepes vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál olaj, 1 kisebb diónyi friss gyömbér, fél dl száraz fehérbor, 1 dl tejszín, 6-8 dkg rizs, só, bors, 1 kávéskanál szezámolaj

A kínai kelt hosszában kettévágom és vékony csíkokra szeletelem. A vöröshagymát apróra vágom, a fokhagymát megzúzom, a rizst megmosom, lecsepegtetem, kezem ügyébe veszem a meghámozott gyömbérdarabot.

Az olajat egy nagyobb lábosban felforrósítom, beleteszem a hagymát, néhányat kavarintok rajta. Lejjebb veszem a lángot, a gyömbért belereszelem egy kislyukú reszelőn, és élvezem a felszálló illatokat:) Néhány kavarás, beleteszem a fokhagymát, utána rögtön a kelcsíkokat, borsozom, sózom, felengedem 1,25 liter húslevessel (vagy vízzel + leveskockával). Amikor felforrt, utánaízesítem sóval, borssal és beleteszem a rizst. Ilyenkor kell kicsit vigyázni, mert a rizs szeret a lábos aljára leragadni, de gondos kavargatással el lehet kerülni. Lefedem, időnként kavarok egyet-egyet rajta, valamint azt is nézem, hogy kell-e még bele víz. Amikor a rizs megfőtt, beleöntöm a tejszínt, a bort és a szezámolajat, egyet rottyan még, és készen van.

A leves nem fotogén, de nagyon-nagyon finom! Ilyen hűvös időkben meg főleg jó, mert a gyömbér kimondottan melegít.

Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin