Szász zellerleves

Szerintem ennek a bejegyzésnek csak a címéig fognak sokan eljutni, a megnyitásáig már nem. Ráadásul meg is értem őket, mert 5-6 éve még engem is üldözni lehetett volna a zellerrel... Először megkóstoltam a nálunk már hagyományosnak mondható krémleves verziót - zeller vajon puhítva, liszttel megszórva, turmixolva, tejszínnel-tejföllel és húslevessel felengedve, jó sok borssal -, és ezt szívesen megettem, sőt én is főztem ilyet. Aztán amikor elkezdtem foodblogokat olvasni, Chili & Vanilia-nál olvastam a körtés-rozmaringos zellerlevest, akkor az utóbbi abszolút kedvenccé lépett elő, a mai napig listán van. Néha almával, máskor körtével, mikor mi van itthon, egyformán jó mindkét verzió.

Tegnap este olvasgatni támadt kedvem, elővettem régi főzős újságokat. A Kiskegyed Konyhájában találtam ezt a receptet, úgy gondoltam, újítok egyet. Úgyis volt a hűtőben 1 kisebb zeller, amit fel kellett már használni, fél adagra kettőnknek szemre elégnek tűnt.
Most az eredeti adagot írom be, ami 4 személyre szól.

Hozzávalók:

1 nagyobb zellergumó, 1 nagyobb fej hagyma, 2 evőkanál margarin, 2 (nagyon) csapott evőkanál liszt, 3/4 liter húsleves (lehet kockából is), 1/4 liter tej, só, bors, szerecsendió, 2 tojássárgája, 1 csokor petrezselyem (+magánszorgalomból még egy kis chilipehely)

A zellert és a hagymát megpucoltam, a zellert nagy lyukú reszelőn megreszeltem, a hagymát apró kockákra vágtam. A margarint felforrósítottam, beletettem a hagymát, üvegesre pároltam, majd ment bele a zeller is, amivel kb. 5 percig kellett pirítani (nekem közben kellett alá egy evőkanálnyi víz, mert a zeller rögtön felszedte az egész zsiradékot és túl akart pirosodni...). A lisztet hozzákavartam, de a kezem ügyében volt már a víz, amit pár kavarás után beleöntöttem, és tettem bele bio leveskockát, valamint a tej nagyobb részét is ráöntöttem. Sóztam, borsoztam, reszeltem rá szerecsendiót. Forrás után kb. 10 perc alatt puhára főtt a zeller.
Közben a tojássárgát elhabartam a maradék tejjel, a petrezselymet apróra vágtam. A levest levettem a tűzről, belecsorgattam a tojásos tejet, miközben a levest állandóan kevergettem. (Azt írták, hogy ezzel már nem szabed forralni, mert kicsapódik a tojás!) Visszatettem a tűzhelyre egy langyos helyre, beletettem a petrezselymet és a chilit, néhányszor megkavartam, és tálaltam.

Azt kell mondjam, nem rossz, sőt kifejezetten nem rossz! Viszont ehhez az kell, hogy szeressük a zeller ízét, mert ebben aztán intenzíven benne van. C&V körtés zellerlevesének megkóstolása után biztosan megszeretheted:))