2008. november 28.

Svábpaszuly


Hagyományosnak mondható étel, nagymamámtól maradt ránk. Emlékszem, nagyon szerette mindenki, a családban mostanság is gyakran főzzük. Nem könnyű étek, ez a hozzávalókból könnyen megállapítható, viszont nagyon finom. A lé mennyiségét elkészültekor lehet beállítani, az állagának egy nagyon sűrű leveshez kell hasonlítania. Klasszikus egytálétel; nagyapám mindig azt mondta, hogy az első tányér a leves – azt több lével szedjük, a második tányér sűrűbb, az a második fogás.



Hozzávalók:

1,2 kg zöldbab (most fagyasztottból készült)
2 szál zellerzöld (nem elhagyható, nélküle egészen más íze van)
1 zöldpaprika
2 paradicsom (vagy lecsó)
1 közepes vöröshagyma apróra vágva
3-4 gerezd zúzott fokhagyma
20-25 dkg vékony kolbász
5 dkg szalonna
kevés zsír
2 evőkanál liszt
2 teáskanál pirospaprika
csípős piros- vagy zöldpaprika ízlés szerint


Egy nagyobb lábosba kb. 1 l vizet engedek. Ha fagyasztottból készül, akkor hideg vízben kezdem főzni a zöldbabot, ha frissből, akkor előbb felforralom a vizet. A babbal együtt kerül bele a só, a zellerzöld, a vörös- és fokhagyma legalább 3/4 része, a paradicsom és a zöldpaprika is. Mostanában a zöldpaprikát is fel szoktam vágni pici darabokra, de ez nem lényeges, nagymamám csak félbevágva beletette. Ha felforrt, akkor fedő alatt rotyogtatom, amíg a bab meg nem puhul.
Közben elkészítem a rántást. A szalonnát kicsi kockákra vágom, kiolvasztom a zsírját, kiveszem a pörcöket egy tányérra. Általában kevés lesz a visszamaradt zsír, ezért szoktam pótolni hozzá. A maradék vöröshagymát beleteszem, néhányat kavarok rajta, majd beleteszem a lisztet. Ha túl száraz a rántás, teszek még bele zsírt. Sötétebb rántást kell készíteni, amikor barnul, leveszem a tűzről. Teszek bele pirospaprikát, csípős paprikából is 1 kávéskanálnyit, valamint a maradék zúzott fokhagymát. Elkavarom, amikor a fokhagyma illatát megérzem, felöntöm kevés hideg vízzel, összekeverem és félreteszem.
Amikor a bab már majdnem puha, hozzáadom a felszeletelt kolbászt, berántom, majd készre főzöm.
Friss kenyérrel szoktuk enni.

Kolbász helyett mehet bele füstölt húsféle vagy sonkadarabok, ami van otthon, a sózással kell akkor jobban vigyázni.
Olyan étel ez is, ami még jobb, ha áll egy kicsit. Ezért vagy előző este, vagy aznap korán reggel szoktam megfőzni, ha tehetem.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Mmmmm.... Finom lehet!!
Zsanna

Kata írta...

Most ettem meg vacsorára a maradékot. Nem hiszem, hogy elcseréltem volna valami rántott hús félére. Próbáld ki, mert egyszerű és nagyon finom:)

sedith írta...

Épp az előbb gondoltam Rád, mi lehet veled, merre lehetsz... Persze, tudom, hogy írtál, de tőlem eltűntél az utóbbi időben! Én meg kirándultam, most meg alig érem utol magam.:P:D.

Hmm, hoyg megkívántattad velem a paszulyfőzeléket. Mert mi ez így hívjuk, és valóban, zellerzöld muszáj bele, anélkül nem ugyanolyan! Én jó fokhagymásan szeretem és nem feltétlenül teszek bele húsfélét, kolbászt. A szalonnát általában igen. Volt, hoyg sok babot fagyasztottam télire, és olyankor, amikor a "pasim" nem volt otthon, én mindig ezt csináltam magamnak.

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin